Zérótól a precíziós gazdálkodásig X.

Agro Napló
Előző havi számunkban eljutottunk a hozamadatok szűrését követően a hozamtérkép elkészítéséig. E havi számunkban a digitális adatok további hasznosítását, a következő év – pontosabban a vetésváltás során legközelebbi kukoricatermesztési év – tápanyag- és tőszámszabályzási döntés előkészítését, valamint a digitális adatgyűjtés további hasznosítását vizsgáljuk meg.

A hozamtérkép elkészítése során a korábbi tapasztalatok is azt mutatták, hogy az adatok finomhangolása mindenképpen indokolt a helyes döntés előkészítési folyamathoz. Az adatok vizsgálatakor egyértelművé vált, hogy minden fogás megkezdésekor (amit a hozammérő rendszer adatai alapján vissza tudunk követni) a naplózás alacsony értékeket rögzít. Ezért ezeket az adatokat eltávolítva kell tovább vizsgálni a hozamértékek adatbázisát. A gyakorlat azt mutatta, hogy a kombájn adatrögzítésének első 5–7 adatát kell fogásonként eltávolítani, ami kb. 15 méter megtételét jelenti. Az eltávolított – helytelen – adatok nélkül létrehozott hozamtérkép már a helyes értékek alapján jeleníti meg az elkülönített mintaterek hozamadatait (1. ábra).

1. ábra: A fogások kezdeténél jelentkező hibás adatok
eltávolítását követően a helyes hozamtérkép


A terület változékonysága miatt a hozamadatok elég nagy eltéréseket mutatnak az egyes nitrogéndózisoknál. Az egyes mintaterületeken megvizsgáltuk a nitrogén-kijuttatási mennyiségeket, majd megállapítottuk, hogy volt olyan terület, ahol a kukorica a teljesítőképességéhez és talajellátottsághoz viszonyítva a maximum felvehető műtrágyamennyiségnél egy kicsit többet kapott. Ezt az információt eltároltuk, és később figyelembe vesszük a műtrágya és a tőszám tervezésekor.

A művelési zónák meghatározása

Az idei hozamtérkép adatai alapján a művelési zónák meghatározhatók (2. ábra).

2. ábra: A javasolt művelési zóna határ a mintaterületre


Mivel az idei év a helyspecifikus gazdálkodás indulási éve volt, a N-dózis szabályzás tervezésekor az volt a cél, hogy megállapíthassuk az ideális (jelen esetben legmagasabb hozam) kijuttatási mennyiségeket. A tapasztalatok alapján a következő időszakra már a művelési zónák újragondolt lehatárolása is megtörténhet. A következő kukoricatermesztő évben indokolt annak vizsgálata, hogy az eltérő teljesítőképességű területeken érdemes-e a hozammaximalizálásra törekedni, vagy inkább a gazdaságossági szempontokat érdemes figyelembe venni.

 
A szemnedvesség eloszlásának vizsgálata

A hozamadatokkal egy időben a szemnedvesség adatok mérésére is szükség van. Bár a szemnedvességen betakarításkor már nem lehet módosítani, mégis informatív lehet a szemnedvesség térkép megrajzolása (3. ábra). Nem meglepő, hogy a D-DNY-i fekvésű oldalában a táblának 20% alatti értékeket, míg az É-ÉK-i fekvésű oldalon 20% feletti értékeket mérhettünk. 

3.ábra: A szemnedvesség táblán belüli eloszlása


Mit kezdjünk az adatokkal?

Felmerül a gazdálkodási év végén, hogy mit kezdjünk az adatokkal? Miért jó, ha ennyi adatot gyűjtünk, és mi hasznunk lehet belőle. Az adatok a döntéselőkészítő információk alapjai, ezért azokat indokolt eltárolni. Ma még kevés gazdálkodó tárolja az adatait tudatosan annak érdekében, hogy idősoros elemzéssel később fényt derítsen a táblán belül jelentkező különbségek okaira. Szerencsére azonban egyre nő azoknak a száma, akik már tudják, hogy az adatgyűjtés a jövő sikeres gazdálkodásának az alapja. A térbeli adatok gyűjtése és megosztása persze sok adathasznosítási kérdést is felvet. Az adatgyűjtés természetesen nem csak öncélú lehet. A gazdálkodók, amennyiben egymás közt megosztják az adataikat, kölcsönösen segíthetik a legjobb gyakorlat kialakítását. Az adatmegosztást ma már – a felhő-alapú gazdálkodás korszakában – nem csak a hagyományos úton tehetik meg, erre számos hazai szolgáltató is lehetőséget biztosít. A digitális táblatörzskönyvek, a térinformatikai adatkezelő szoftverek, illetve az agrárinformatikai megoldások mind abba az irányba mutatnak, hogy az adatkezelésre, illetve az adatok értelmezésére és használatára a jövő precíziós gazdálkodóinak egyre nagyobb szüksége lesz.


Végezetül nézzük az anyagiakat...

A kísérletet olyan helyszínen sikerült beállítanunk, ahol nem volt kérdés, hogy házigazdáink (Hartmann Farm Kft.) professzionális módon és színvonalon termelnek kukoricát. Minden évben – évjárattól függetlenül – kiemelkedő eredményt értek el területeiken, a környéken mindig a termésversenyek élvonalában végeztek. Nem volt könnyű egy ilyen helyen megmutatni, hogy a precíziós gazdálkodás hogyan tud hozzájárulni a termés, illetve a jövedelmezőség növeléséhez.

Néhány szóban összefoglalva a legfontosabb munkafolyamatokat mielőtt megnéznénk, hogy mit is mutatnak a „makacs” számok.

A kiválasztott heterogén területen lehatároltuk a 3 hektáros művelési zónákat a többéves NDVI műholdképek segítségével (zöldtömeg-index értékek alapján) létrehozva a homogén művelési egységeket. A lehatárolásokat az AgriDron Kft. végezte el. A lehatárolt egységeken (művelési zónákban) meghatároztuk a mintázási útvonalat, majd gépi mintavételezéssel 25 részminta/művelési zóna sűrűséggel talajmintát vettünk minden művelési zónából az Agro Aim Hungária Kft. segítségével. A talajmintákon bővített talajvizsgálatot végeztünk, majd az eredmények alapján minden egyes művelési zónára meghatároztuk a limitáló tényezőket. A limitáló tényezők figyelembevételével kalkuláltuk a potenciális termést az adott művelési zónára, majd kiszámoltuk az egyes zónára vonatkozó tápanyag- és tőszámmennyiséget. A tápanyag-kijuttatás – nitrogén – differenciált módon történt, az adott művelési zónának megfelelően. A vetés – bár táblán belüli differenciált vetést terveztünk be–, végül egységesen 74 000 szem/hektár kivetett normával történt. A kultúrában végzett többi ápolási munka megegyezett a nem precíziósan művelt területeken végzett folyamatokkal. A kísérletben természetesen meghagytunk 3 db kontroll sávot, ahol üzemi technológiával történt a kezelés. Fontos megemlíteni, hogy a kontroll sávokat úgy jelöltük ki, hogy azok minden szintű (jó, közepes, kevésbé jó) művelési zónákon áthaladjanak. A kontroll sávok segítségével össze tudjuk hasonlítani az üzemi technológiát és a precíziós technológiát ugyanazon a táblán belül. A hozamtérképes eredmények alapján az üzemi sávok átlagtermése 11,6 t/ha, míg a precíziósan művelt területek átlagos termése 12,5 t/ha volt. A jelenlegi felvásárlási árral számolva (38 000 Ft/ha) ez 34 200 Ft/ha többletbevételt eredményezett hektáronként. A szűkített önköltsége egy hektár kukoricának (költség tartalmazza: talajfertőtlenítő granulátum és starter műtrágya kijuttatása vetéssel egy menetben, állományban kukoricabogár elleni védekezés hidas traktorral) 245 800 Ft/ha, a teljes árbevétel hektáronként 471 200 Ft/ha volt. Igazából ezt a többletárbevételt a precíziós gazdálkodás első elemével – a táblán belüli differenciált nitrogén-kijuttatással – értük el, ami + 1 t/ha többlettermést eredményezett. A következő kérdés, hogy a táblán belüli differenciált tőszám és a kálium/foszfor műtrágya differenciálása mennyit tenne hozzá még a terméshez?

A többi kísérleti hely eredményeit összegezve jól látszik, hogy a differenciált tőszám még 0,5–0,8 t/ha többletet eredményezhetett volna. Végső soron megállapíthatjuk, hogy a technológia-intenzív módon termesztett kukorica esetén a precíziós gazdálkodás bevezetése 1,5–1,8 t/ha többlettermést eredményezett volna a Hartmann Farmon.

A zérótól eljutottunk a precíziós gazdálkodásig; a munkát megkezdtük, ahol szükséges volt a leckét megtanultuk, és megállapodtunk: jövőre folytatjuk!  


Szabó Szilárd, Dr. Milics Gábor, PG konzorcium

A cikk szerzője: Dr. Milics Gábor

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?