Dr. Jakab Gábor ügyvezető és Gerhard Galsterer, a BIOMIN GmbH régióigazgatója megnyitójukban arra hívták fel a figyelmet, hogy a termelők és fogyasztók oldaláról egyre nagyobb igény mutatkozik az antibiotikumoktól mentes állattartás elérésére. Az ezzel kapcsolatos kutatások felgyorsítására az egyre terjedő rezisztens kórokozók miatt is szükség van.
Dr. Abonyi Tamás (NÉBIH ÁDI) előadásában kiemelte, az EU megfelelő hivatalai is szorgalmazzák a tagállamok hatóságait az antibiotikumok használatának visszaszorítására. Az egy állategység kilogrammra felhasznált antibiotikum mennyiség Magyarországon 189–196 mg/kg, Hollandiában ez a szám 139–146 mg/kg, Dániában 45–47 mg/kg. A magas magyar felhasználás oka a rossz tartástechnológia, a nem megfelelő higiéniai- és takarmányozási viszonyok. Napjainkban a tünet fogalma is kérdéses! A szubklinikai tünetekben megnyilvánuló megbetegedések a termelési mutatók romlásával járnak együtt, ezért felismerésük gazdasági érdek. A sertések enterális megbetegedéseinek okai között a technológiai-, takarmányozási-, higiéniai hibák és a különböző fertőző valamint nem fertőző kórokozókat (nincs láz) kell megemlíteni. A fertőző ágensek ellen a telepi higiéniai menedzsment javítását, fokozott járványvédelmet kell elérni. Csökkenteni kell a behurcolások kockázatát, törekedni az optimális állatsűrűségre, kerülni az állatkeveredéseket, biztosítani kell az állatok stresszmentes felnevelését, kiemelt figyelmet fordítani a tisztításra, fertőtlenítésre, a rágcsálóirtásra, valamint az állatcsoportok együttes mozgatására (all-in-all-out).
Dr. Simone Schaumberger, a BIOMIN mikotoxin kockázat menedzsere, a mikotoxinok (gombák másodlagos, toxikus anyagcsere termékei) és endotoxinok (Gram-negatív baktériumok által termelt toxinok) antinutritív- és gyulladáskeltő hatásáról tartott előadást. „Az antinutritív anyagok olyan természetes vagy szintetikus anyagok, amelyek megzavarják a tápanyagok (egy vagy több) felszívódását.” A mikotoxinok és endotoxinok nem antinutritívok, de csökkentik a bél felszívó felületét (poliferációját), így csökken a tápanyagok felszívódása, károsodik a bélműködés. A Fuzarium gombák termelte DON toxinnal végzett kísérletek igazolták, hogy már alacsony koncentrációban is csökkenti a bélbolyhok hosszát, így a tápanyagok felszívódását. Fontos negatív hatása a mikotoxinoknak a bélrendszer védelmi szerepének rombolása (az immunális védekezés több mint 70%-a a bélben van), ezáltal megkönnyítik a patogén kórokozók bélfalon keresztül történő bejutását a szervezetbe. A Mycofix® 5. generációja teljes védelmet biztosít a mikotoxinok ellen. A szabadalmaztatott speciális enzimek és biológiai összetevők egyedülálló kombinációja átalakítja a toxinokat nem mérgező metabolitokká az állatok emésztőrendszerében.
Anita Urbanczyk, a BIOMIN európai sertés szaktanácsadója „Az egészséges bélrendszerhez és a csúcsteljesítményhez szükséges takarmányozásról” beszélt a rendezvényen. Különös hangsúlyt szentelt a vemhes- és szoptató kocák részére készített takarmányozási formulák elemzésének. Számos kísérlet eredményét ismerhette meg a hallgatóság, amelyek a Biomin innovatív takarmányozási megoldásait vizsgálták. A kocák esetében a fitogének (Digestarom) javítják a takarmányfelvételt és a kocatej minőségét, az L-karnitin növeli az alomszámot, a malacok életképességét, az aktív D3 vitamin a Ca-felszívódást segíti.
Dr. Ózsvári László, Állatorvostudományi Egyetem, tanszékvezető egyetemi docens, a sertésbetegségek és az antibiotikum használat okozta gazdasági veszteségeket mutatta be a sertéstenyésztőknek. A globális hústermelésben a sertéshús előállítás a legnagyobb volumen, 37% (2015-ben 312 millió tonna, éves növekedési ütem: 1,1%). A megtermelt sertéshús 7,2%-a kerül a világkereskedelembe. A magyar sertésállomány 3 millió darab környékén „beragadt”, sertéshús fogyasztásunk csökken – kb. 25 kg/fő/év (a Skandináv országokban ez 60 kg/fő/év és az egyik leghosszabb a születéskor várható élettartamuk). Az ágazat közgazdasági pozíciójának javításához szükség lenne a fogyasztás trendjének megfordítására, a „káros hús” fogalmának lebontására. A sertéstenyésztés gazdasági eredményének javítása a költségek csökkentése révén valósulhat meg, mivel az átvételi árakra a termelőknek nincs ráhatása. A gyógyszerköltség a sertéshús előállítás összköltségének 5–10%-át teszi ki, kb. 2000 Ft/hízó. Automatikus állomány monitoring rendszerek működtetése elengedhetetlen az állategészségügyi státusz folyamatos kontrollálására. A tenyésztésben az üres napok (minden olyan nap, amikor a koca nem vemhes vagy szoptat, kivéve a választástól az ivarzásig eltelt átlagosan 7,5 nap) költsége az elmúlt évek adatai alapján: 600–1000 Ft/koca/nap. A hizlalás során a komplex kóroktanú betegségek következményeként a takarmány-értékesülés és a tömeg-gyarapodás akár 25%-kal is csökkenhet. Az előadó számítási javaslatokat mutatott be a költség-haszon-megtérülés kimutatására. Az állategészségügyi státusz javításába fektetett pénz megtérülése: 200–600% (átlagosan: 300%)! Anita Urbanczyk második előadását az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia helyzet bemutatásával kezdte. „Meg kell vizsgálnunk azokat a stratégiákat, melyek SEGÍTENEK CSÖKKENTENI az antibiotikumok használatát”. A különböző országok (főleg Észak-Amerika és EU) elindítottak egy önkéntes programot a sertéstartásban használatos antibiotikumok csökkentésére. A lehetséges alternatívák között az alábbiakat javasolta az előadó: jól kiegyensúlyozott takarmány és jó minőségű alapanyagok használata, magas vitamin- és ásványianyag-ellátás, takarmányok savanyítása, fitogének, probiotikumok, prebiotikumok, enzimek, immun-stimulátorok és ezek kombinációjának alkalmazása.
-an-
A cikk szerzője: Agro Napló
