Az ágazat 2016. évi teljesítménye

A mezőgazdaság 2016-os kiemelkedő évét jól szemlélteti, hogy az ágazat a gazdasági növekedés egyik hajtómotorja volt. A mezőgazdaság bruttó hozzáadott értékének volumene 2016. I–III. negyedévében 17,9 százalékkal növekedett, ennek köszönhetően 0,6 százalékponttal járult hozzá a 2,1 százalékos GDP-növekedéshez.

A mezőgazdaság teljesítménye többéves kivetítésben is kedvező, hiszen kibocsátásának 2011 óta tartó növekedése 2016-ban is folytatódott, aminek köszönhetően újabb rekordértéket ért el. A KSH Mezőgazdasági Számlarendszerének első előzetese szerint a kibocsátás folyó alapáron számolt 2620,5 milliárd forintos értéke 5,3 százalékkal haladta meg az előző évit. A kibocsátás volumenének 8,5 százalékos bővülése jelentősen felülmúlta a termelői árak 2,9 százalékos mérséklődését.

A kiemelkedő eredmény mögött meghatározó módon a növénytermesztés áll, de az állattenyésztés kibocsátásának volumennövekedése – az alacsony termelői árak ellenére – idén is folytatódott. A növénytermesztés kibocsátása folyó alapáron 1583,1 milliárd forintra bővült (+9,1 százalék), a volumen 12,6 százalékos növekedése, és a termelői árak 3,2 százalékos csökkenése eredőjeként. Az állattenyésztésen belül az élő állatok és az állati termékek esetében is csökkentek a termelői árak, ugyanakkor a volumennövekedés csak az előbbinél tudta ellensúlyozni ezt a hatást. Az állattenyésztés kibocsátása összességében 855,0 milliárd forint volt folyó alapáron, vagyis az előző évi szinten maradt (–0,2 százalék). A volumen 3,1 százalékos növekedése mellett 3,2 százalékkal csökkentek a termelői árak.

A növénytermesztés eredményei röviden

A gabonafélék kibocsátása 709,9 milliárd forint volt, tizedével haladta meg az előző évi értéket (+10,8 százalék), mivel a volumen ötödével bővült (+19,6 százalék), ami ellensúlyozta az árak 7,4 százalékos csökkenését. Az ipari növények kibocsátása 353,2 milliárd forintra bővült (+16,0 százalék), a volumen 22,1 százalékkal növekedett a termelői árak 5,0 százalékos csökkenése mellett. Az elmúlt évben rekordtermésünk volt napraforgóból, repcéből és szójából, valamint minden idők legmagasabb hozamai születtek az árpa, a kukorica, a napraforgó, a repce és a szója esetében, a búza hozama pedig 28 éves csúcsot döntött. Ugyanakkor a július közepén érkező eső sajnos rontotta a búza minőségét, aminek hatására a termés 30–40 százaléka étkezési, 60–70 százaléka pedig takarmányminőségű lett. Érdemes megjegyezni, hogy az idei az egymás utáni negyedik kedvező eredményeket hozó nyári aratás volt, valamint 2014 után idén is rekordok születtek az őszi betakarítás során. Ez nem tudható be kizárólag az időjárásnak. A szántóföldi növénytermesztésben a géppark, az alkalmazott agrotechnológia és a termelők szaktudása folyamatosan javult az elmúlt években.

A takarmánynövények és kertészeti termékek kibocsátásának volumene az előző évihez képest alig változott, az árnövekedés következtében értékük 2,7, illetve 4,4 százalékkal növekedett. A gyümölcsfélék kibocsátásának volumene ezzel szemben kis mértékben, 2,7 százalékkal, a burgonyáé viszont számottevően, 20 százalékkal csökkent. A burgonyatermelők veszteségét csak mérsékelni tudta az árak 15,0 százalékos emelkedése, így folyó áron 8,0 százalékkal csökkent a termelés. A burgonyatermesztés visszaszorulása hosszabb ideje tartó folyamat, ami elsősorban az erős importversennyel és a részben ebből következő gyenge jövedelmezőséggel van összefüggésben. Ebben változást hozhat az, hogy 2017-től termeléshez kötött támogatást lehet igényelni burgonyára, ami javítja a növénykultúra jövedelmezőségét és ennek köszönhetően hatékonyságnövelő beruházásokat indíthat el. A gyümölcsök ára 5,2 százalékkal emelkedett így a kibocsátás értéke 2,4 százalékkal meghaladta az előző évi szintet. 

Az állattenyésztés eredményei röviden

Az állattenyésztés kibocsátásának volumene 2016-ban tovább bővült. Ugyanakkor a tej és a sertés szektor jelentős kihívásokkal szembesült, mivel az elhúzódó nemzetközi piaci válság hatására mélyen az önköltség alá csökkentek a termelői árak. Biztató, hogy mindkét piacon az év jelentős részében már a stabilizáció jelei mutatkoznak.

Az állattenyésztés kibocsátásának volumene 2016-ban 3,1 százalékkal bővült, ezen belül növekedés volt megfigyelhető a sertés-, a baromfi-, a szarvasmarha- és a tejágazatokban.

A sertéságazatban a termelés 2016-ban élénkült, ami mindenekelőtt az árak érdemi emelkedésének köszönhető. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint 2016-ban a hazai engedélyezett vágóhidakon 4 millió 675,6 ezer sertést vágtak, élősúlyban 5,7 százalékkal többet, mint 2015-ben. A nemzetközi és a hazai sertéspiacon a stabilizáció jelei mutatkoznak, az Európai Unióban – elsősorban a dinamikusan bővülő kelet-ázsiai exportnak és az emelkedő belső keresletnek köszönhetően – az árak április közepén növekedni kezdtek. Mindez a hazai piacra is átgyűrűzött, április és szeptember között összességében 35 százalékkal növekedtek a termelői árak. Bár a termelői árak – az európai tendenciákkal összhangban – október folyamán mérséklődtek, az év végén ismét stabilan alakultak. A termelői ár az év nagy részében érdemben meghaladta a termelők többségére jellemző önköltséget, vagyis támogatások nélkül is nyereséges volt a termelés. Összességében a sertés éves termelői ára 2016-ban élősúlyban
366 Ft/kg volt.

A vágómarha termelés 2016-ban – elsősorban a dinamikus külpiaci keresletnek köszönhetően – növekedett. A hazai engedélyezett vágóhidakon 2016-ban 108,3 ezer darab szarvasmarhát vágtak, élősúlyban 7,5 százalékkal többet, mint 2015-ben. A szarvasmarha ágazat szempontjából meghatározó élőállat-kivitel 2016. január és október között 11,0 százalékkal növekedett, amely mindenekelőtt a Törökországba irányuló export felfutásának volt köszönhető. A vágómarha termelői ára hullámzóan alakult, az év egészében 390 Ft/kg volt, 5,4 százalékkal kisebb, mint 2015 első tizenegy hónapjában.

A juhágazat teljesítményét a külpiaci kereslet mérséklődése határozta meg, bár a kis szeletet képviselő hazai feldolgozás bővülése ezt részben ellensúlyozta. A hazai vágóhidakon 2016-ban 33,6 ezer darab juhot vágtak, amelyek élősúlya 1 235 tonna volt (+34,0 százalék). Ugyanakkor az ágazatban meghatározó élőállat-export január–októberben 1,6 százalékkal 11 940 tonnára csökkent, mivel az olasz, a román, és a libanoni piac szűkülését nem tudta ellensúlyozni az Ausztriába, Szlovákiába és Horvátországba irányuló kivitel jelentős növekedése. A külpiaci kereslet csökkenése az árakban is éreztette hatását, a vágójuh termelői ára január–novemberben 692 Ft/kg volt (–7,7 százalék).

A baromfivágások 2016-ban 7,5 százalékkal növekedtek, ezen belül a csirke, a pulyka, a kacsa, és a liba esetében is növekedés volt megfigyelhető. Ugyanakkor a novemberben jelentkezett madárinfluenza kedvezőtlenül érintette az ágazat termelését, a közvetett és közvetlen (külpiaci kereslet csökkenése) kár is jelentős lehet 2017-ben.

A tejtermelés 2016-ban enyhén nőtt, az év második felében a kedvező nemzetközi folyamatoknak köszönhetően az árak is emelkedni kezdtek. A tejtermelés 2016-ban az alacsony árak ellenére növekedett, bár ennek mértéke jelentősen csökkent. A termelés mintegy háromnegyedét kitevő felvásárlás január–novemberben 1 millió 418,5 ezer tonna volt (+0,7 százalék). A tejtermékek iránti nemzetközi kereslet növekedése, és a tejtermelés stagnálása következtében az év folyamán emelkedni kezdett a tej termelői ára az EU-ban. Magyarországon az exportárak júniusban kezdődött jelentős növekedése kedvezően hatott a termelői árakra is, melyek augusztus óta növekednek. A tej termelői ára decemberben már 88,7 Ft/kg volt, július óta 34,5 százalékkal növekedett. A jelenlegi árszint, támogatásokkal együtt, ágazati szinten már enyhe nyereséget is eredményez. A nyerstej exportára decemberben 104,7 Ft/kg volt, fél év alatt közel a kétszeresére emelkedett. A kiviteli ár már támogatások nélkül is meghaladja a termelők többségének önköltségét.

A KSH 2016. június 1-jei állapotokat tükröző állatállomány adatai szerint bővült a szarvasmarha és a juhállomány, a sertés viszont az alacsony termelői árak hatására mérséklődött. A tejhasznú tehenek száma – az elhúzódó válság ellenére – növekedett, a legfrissebb rendelkezésre álló, 2016. június 1-jei állapotot tükröző adatok szerint 214 ezer volt, 1 százalékkal, 2,1 ezer darabbal nőtt éves alapon, és 5 százalékkal meghaladta a 2012-es szintet is. Ez EU-s szinten is kedvező eredmény, hiszen az elmúlt egy évben például Németországban 1, Olaszországban 5 és Lengyelországban 7 százalékkal csökkent a tejhasznú tehenek száma.

Foglalkoztatás, külkereskedelem

A mezőgazdaság foglalkoztatása 2016-ban tovább emelkedett. Az ágazatban foglalkoztatottak száma 2016. I–III. negyedévében 219,0 ezer fő volt, 8,3 százalékkal, 16,7 ezer fővel több, mint egy éve.

Az agrártermékek kivitele 2016 első tíz hónapjában tovább emelkedett, ennek köszönhetően az év egészében várhatóan a magasnak számító 8 milliárd euró körüli szinten alakul. Az agrár­export 2016. január–októberben 6607,2 millió euró volt, 91,2 millió euróval, vagyis 1,4 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában. Ugyanakkor az agrárimport ennél nagyobb mértékben növekedett, ezért csökkent az egyenleg. Az agrártermékek behozatala 2016. január–októberben 4216,3 millió euró volt, 194,7 millió euróval, 4,8 százalékkal bővült éves bázison. A fentiek következtében az agráregyenleg 2391,0 millió eurót tett ki, 103,5 millió euróval, 4,1 százalékkal kevesebbet, mint egy éve.

Az exporton belül a legnagyobb mértékben az italok, szesz, ecet (bioetanol, ásványvíz, sör), az olajos magvak (repce, napraforgó, szója), a húsok (baromfi, sertés, szarvasmarha), a különböző élelmiszerkészítmények (fagylaltok, levesek, étrend-kiegészítők, élelmiszer adalékanyagok), a dohány, a húskészítmények és az élő állatok (szarvasmarha és baromfi) forgalma növekedett. Ezzel szemben a csökkenés irányába meghatározóan a gabonafélék hatottak, amely mögött elsősorban a kukoricaexport visszaesése áll. Ez annak tudható be, hogy a 2015. évi kisebb termés miatt exportárualap-hiány volt 2016-ban. A búzakivitel azonban jelentősen nőtt 2016. január–októberben. Emellett érdemben csökkent még az élelmiszeripari melléktermékek, feldolgozott állati takarmányok kivitele is, amely mögött elsősorban az olajpogácsa és a hobbi állat eledel áll. Ez utóbbi a csökkenő árakkal magyarázható, mivel a kivitt mennyiség emelkedett. Továbbá kisebb exportértéket regisztráltak a gyümölcsök (elsősorban dinnye, alma, dió), és a cukor, cukorkaáru esetében is.

Költségek, jövedelem

A folyó termelő felhasználás (a termelés során felhasznált inputok) értéke 2016-ban nem változott érdemben, mivel a volumen növekedését az árak hasonló mértékű csökkenése ellensúlyozta. A folyó termelő felhasználás 2016-ban 1477,8 milliárd forint volt (–0,1 százalék), a termelés során felhasznált termékek és szolgáltatások volumene 2,4 százalékkal emelkedett, míg áruk ugyanilyen mértékben csökkent.

A kibocsátás és a folyó termelő felhasználás különbségeként számított mutató a bruttó hozzáadott érték a mezőgazdaságban előállított új termékek és szolgáltatások értékéről ad számot. A bruttó hozzáadott érték 2016-ban 1142,7 milliárd forint volt, folyó áron 13,3, változatlan áron 17,4 százalékkal emelkedett.

A fentiek hatására érdemben növekedett a mezőgazdasági termelés jövedelmezősége. A termeléstől elválasztott támogatásokat is tartalmazó mutató, a termelési tényezők jövedelme 2016-ban 1305,6 milliárd forint volt (+16,5 százalék), a termelési tényezők (föld, tőke, fizetett munkaerő) díjának levonása után keletkező nettó vállalkozói jövedelem pedig 21,7 százalékkal emelkedett egy év alatt.

A nettó vállalkozói jövedelemmel kapcsolatban érdemes hangsúlyozni az alábbiakat. A mutató a vállalkozó és a gazdaságban munkát végző családtagok jövedelmét jelenti. A Mezőgazdasági Számlarendszer a kibocsátást a létrejöttének időpontjában értékeli, függetlenül az értékesítés, illetve az ellenérték befolyásának időpontjától. Az el nem adott, raktáron álló készleteket is elszámolja, mintha az értékesítésre került volna. A kimutatott eredmény tehát inkább potenciális, az adott évben csak részben realizált jövedelem és a gazdaságok saját fogyasztásának értékét is tartalmazza. Azt érdemes figyelembe venni, hogy ezek az értékek az ágazat egészére vonatkoznak, az egyes termelők jövedelme között jelentős különbségek vannak a szaktudás, az alkalmazott technológia, a termelési szerkezet, a méret és az értékesítési csatornák függvényében. Ezért ez a mutató az ágazat egészéről ad információt.

Páll Zsombor