Nagyot fordult két év alatt a világ. 2014-ben még úgy tűnt, hogy a csökkenő munkanélküliség és az emelkedő foglalkoztatottság elsősorban a közmunka és az emelkedő külföldi foglalkoztatottság következménye. 2015-ben látványosan nőtt a piaci foglalkoztatottság is, 2016-ra pedig már az elérhető munkaerő szűkössége vált a hazai gazdaság legégetőbb kérdésévé. A munkanélküliségi ráta 2016 végére a rendszerváltás óta mért legalacsonyabb szintre, 4,4%-ra süllyedt. A munkaadók egyre szélesebb köre – például a feldolgozóipari cégek háromnegyede, az építőipari cégek fele, a szolgáltató cégek 40%-a – számol be arról, hogy a termelés bővülésének első számú akadálya az, hogy nem áll rendelkezésre megfelelő minőségű és mennyiségű munkaerő. A helyzethez a vállalatok a meglévő munkaerő hatékonyabb kihasználásával próbálnak alkalmazkodni: a részmunkaidős foglalkoztatottak részaránya csökken, miközben tovább emelkedik a ledolgozott munkaórák száma a szolgáltatási szektorban.
A betöltetlen állások emelkedő száma, a vállalatok munkaerő-felvétellel kapcsolatos várakozásai, valamint a várakozásaink szerint 4% környékére várható gazdasági növekedés alapján a foglalkoztatottak száma tovább bővül az idén, a munkanélküliségi ráta pedig 4,1%-ra csökkenhet. Erős munkaerő-keresletet vetít előre az is, hogy 2017-ben várhatóan a munkaintenzív ágazatok, a szolgáltatások és az építőipar lesznek a növekedés motorjai.
Ebben a környezetben már a munkáltatók versenyeznek a munkavállalókért, ami a bérek bérgyorsulását eredményezi. Miközben 2015 előtt hosszabb ideig 3-4%-kal nőttek a bérek a magánszektorban, 2016 első három negyedévében a bérdinamika 5,7%-ra gyorsult, meghaladva a várakozásokat. A 2016 novemberében bejelentett 15%-os minimálbér-, illetve a garantált bérminimum 25%-os emelése 2–2,5%-ponttal 9% környékére emeli meg a 2017-re várható béremelkedési ütemet (így kb. 6%-os reálbér-növekedést várunk). Az erősebb bérdinamika egyrészt élénkíti a fogyasztást, azonban nagyobb költségoldali inflációs nyomást is jelent. A szolgáltató szektorban már kimutatható az infláció gyorsulása: a 2015. évi 1% alatti mélypontról decemberre 2,4%-ig gyorsult a szolgáltatás-infláció és a szektor szereplői további áremelkedésre számítanak. Mivel a szolgáltatásban rendszerint az év elején emelik az árakat, a 2017. januári és februári inflációs adatok a munkapiaci folyamatok fényében is különösen érdekesek lesznek.
Mennyi ideig kell küzdeniük a hazai vállalkozásoknak a munkaerő hiányával? Az alap forgatókönyv szerint 2018 végéig a foglalkoztatás minimum 150 ezer fős bővülését vártuk a magánszektorban. Ezek a várakozások akár túl pesszimistának is bizonyulhatnak, különösen, ha figyelembe vesszük a választásokat 2018-ban, illetve annak következményeit az állami szektorral nézve. Noha a kínálati oldal még „rejteget” olyan tartalékokat, ezek legfeljebb mérsékelni tudják a munkaerő-szűkösséget. A külföldre, elsősorban Ausztriába és Németországba ingázók egy része a (gyorsuló bérdinamika ellenére még mindig) magas bérkülönbség ellenére is visszatérhet a hazai munkapiacra, miközben a közfoglalkoztatottak képzettebb része szintén beléphet az elsődleges munkapiacra, kivált, hogy ez utóbbi csoport „újrapozicionálását” a kormány is ösztönözheti. A reálbérek 6%-os bővülése pedig számításaink szerint 25–30 ezer fővel növelheti meg a munkapiacon aktívak számát. Így ezek a tartalékok 2–3 éves horizonton legfeljebb 150 ezer fős bővülést hozhatnak a kínálati oldalon. Így csak nagyon kedvező esetben nem súlyosbodna tovább a munkaerőhiány, de alap-előrejelzésünk szerint 2018 végére 4%-ig csökkenhet a munkanélküliségi ráta.
A munkaerőhiányt középtávon az enyhítheti, ha a vállalkozások olyan beruházásokat hajtanak végre, amellyel képesek emberi munkaerőt kiváltani. Ez a folyamat már elindult, az EU-s források visszaesése által nem érintett ágazatokban – kereskedelem-javítás, kommunikáció-távközlés, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás és pénzügy – a beruházások gyorsan bővülnek, a hitelkereslet növekedésnek indult és emelkedik a működőtőke-beáramlás is. Mindenesetre az új beruházások létrehozása további munkaerőt igényel, így a vállalatok rövid távon még nagyobb munkaerőhiánnyal szembesülnek.
Rátkai Orsolya
OTP Bank Elemzési Központ
A cikk szerzője: Rátkai Orsolya
