Magyar tejágazat

• Tejelő tehén létszáma és tejtermelés: a KSH adatai szerint Magyarország tehénállománya (tejelő, kettős hasznosítású, húshasznú) 2016. december 1-jén 379 ezer darab volt, ami egy év alatt 12 ezer darabos növekedést jelentett. Az Európai Bizottság legfrissebb, hozzáférhető adatai szerint, Magyarországon a tejelő tehenek átlagos hozama 2015-ben 7734 kg/tehén volt, ami kb. 13%-kal haladja meg az EU-28 fajlagos hozamát.
• Ami a beszállított tej mennyiségét jelenti, a magyar tejtermelők 2016-ban összesen 1,551 Mrd kilogramm tejet szállítottak be a tejfeldolgozóknak, vagyis +1%-kal növelték a beszállított tej mennyiségét a feldolgozók felé egy év alatt. Ezzel szemben a környező országokban – Lengyelország és Románia kivételével –
  mindenütt csökkent a beszállított tej mennyisége.
• Tejfeldolgozás termékszerkezet: a magyar tejipari termékszerkezet döntő részt alacsony hozzáadott értékű termékekből áll: 52%-ban friss tejből (ESL, UHT), 24%-ban savóból. A magyarországi legnagyobb tejfeldolgozók rendelkeznek a legszélesebb termékskálával.

Tejárak alakulása az eu-ban és magyarországon

• Az EU-ban a tej termelői felvásárlási ára 2017. januárban kb. 33 cEUR/kg-ra emelkedett, ami egy év alatt 11%-os bővülést jelentett. A magyar szempontból fontos olasz spot árak 2017 januárjában 38-39 cEUR/kg körül alakultak. A magyar termelői felvásárlási árak követték a külföldi ármozgásokat. Az AKI adatai szerint, a magyar termelői átlagár 2017 januárjában 91,22 Ft/kg volt, ami 17%-os emelkedést jelentett a 2016 januári 77,91 Ft/kg szinthez képest.

Kilátások a tejpiacon

• Az EU tejtermelése 2016 júniusa óta csökkenést mutatott, ez alól kivételt képeztek pl. Írország, Olaszország, Hollandia és Lengyelország. Az Eucolait előrejelzése szerint az EU tejtermelése 2017-ben meghaladhatja a 2016-os termelési szinteket, amit elsősorban a világszerte emelkedő tejárak okoznak.

Tejtermelés önköltségének alakulása

• Az IFCN Dairy számolja a tej/takarmány árarány alakulását. A tejár/takarmányár aránya jól mutatja, hogy egy adott időszakban jövedelmező volt-e a tejtermelés. Amennyiben ez az arány nagyobb, mint 1,5-es érték, úgy abban az esetben nyereséges a tejelő tehéntartás. A tejár/takarmányár ráta 2015 márciusa óta 1,5 érték alatt mozog, vagyis világszinten veszteséges a tejtermelés. Ugyanakkor ezt a veszteséget kompenzálhatják az országonként eltérő mértékű támogatások is. Az EU-n belül a legnagyobb támogatási szint a tejágazatban Magyarországon volt 2016-ban.
• 2016 második felétől a magyarországi tejárak is emelkedésnek indultak, ezzel párhuzamosan a takarmányozási költségek is csökkenni kezdtek. Átlagos termelési szint mellett 2016-ban Magyarországon 85–90 Ft/kg szinten lehetett tejet előállítani (amortizációs költségek nélkül). Alacsony tejárak mellett, még átlagos szinten is veszteséges volt a tejtermelés Magyarországon támogatások nélkül 2016-ban. A 2016/2017-es „kvótaévben” a tejtermelés önköltsége várhatóan csökken, mivel mind gabonafélékből, mind tömegtakarmányokból kedvezően alakultak a hozamszintek.

Magyar tejtermék külkereskedelem

• A magyar nyerstej export főbb piacai: Olaszország, Románia és Horvátország. 2015-ben a magyar tejtermelők és feldolgozók 372 millió kg tejet a külpiacokra értékesítettek. A gyenge EUR/HUF árfolyam miatt jövedelmező a nyerstej exportja. A magyar tejfeldolgozás exportját alapvetően meghatározza a gyártott termékszerkezet. A magyar tejipar 2015-ben kb. 499 ezer tonna tejterméket exportált, ami kb. 6%-os emelkedést jelentett. A kivitel 88%-a tej és tejszín volt, a magas feldolgozottságú termékek, például sajtfélék, mindössze 24 ezer tonnát tettek ki.
• Magyarország nyerstej importja elhanyagolható, ugyanakkor a nagy hozzáadott értékű termékek importja (sajt, joghurt, savóalapú termékek) lengyel, német, osztrák, holland forrásból származik. A gyenge EUR/HUF árfolyam védi a magyar piacot a dömpingáras termékektől. A magyar piac stagnál 2004 óta, az egy főre jutó tejfogyasztás 175–177 kg/fő (178 kg/fő volt 2014-ben). Ezzel szemben Ausztriában 235 kg/fő, míg Németországban és Lengyelországban 198 kg volt. Magyarországon a tejtermékek fogyasztása (sajt, joghurt, savóalapú termékek) elmarad az EU-átlagtól.

Versenyképes tejtermelés feltételei

• A tejelő tehenészetek forgóeszköz-szükségletét alapvetően a takarmánytermelés, és az általa lekötött termőterületen ter­mesztett tömeg- és szemestakarmányok termelési költsége határozza meg. A takarmányozási költségek kb. 50%-át teszik ki a termelési költségeknek. A tejelő tehéntartáshoz elengedhetetlen a tömegtakarmány-termelő terület (silókukorica, lucerna, fűfélék) integrációban, vagy bérelt földterület formájában, mivel a tömegtakarmányoknak még kialakulatlan a piacuk. A legtöbb magyar tejtermelő bérelt földterülettel rendelkezik, többéves bérleti szerződéssel.
• A magyarországi tejelő tehenészetekben a növénytermesztésnek és az állattenyésztésnek összhangban kell lennie. A növénytermesztésnek ki kell szolgálnia a tejelő tehenészetet. Magyarországon intenzív körülmények között kerül előállításra a tej, alapvetően szántóföldön termesztett tömegtakarmányokra alapozzák a gazdaságok a tejtermelésüket.
• A magyarországi tejhozam messze kiemelkedő az EU tagállamai között. Ugyanakkor a magyarországi tehenészetekben a laktációs idő hossza a legalacsonyabb, és a két ellés között eltelt időszak a leghosszabb, ami növeli a tejtermelés önköltségét. A tej beltartalmi értékei is Magyarországon a legalacsonyabbak. Az élettartam alatti laktációk száma Magyarországon 2,4 laktáció/tehén, ami rendkívül alacsony.

Jövőkép

• A magyar tejtermelők jövőjét alapvetően meghatározza, hogy rendelkezünk-e hatékony tejfeldolgozással, ahol magas hozzáadott értékű termékeket állítanak elő. Hiszen így emelkedhet a feldolgozók profitja, és ezáltal ők is magasabb átvételi árat tudnak fizetni a tejtermelőknek.
• A magyar tejtermelőknek is stratégiai döntéseket kell hozniuk: takarmánytermelés menedzsmentje, állománymenedzsment.
• A jövőben az egyik legfontosabb tényező a termelésben a rendelkezésre álló humánerőforrás lesz. Napjainkban az információhoz jutás olcsó, de a tudást a termelésben validálni kell, melyre csak a jól és folyamatosan képzett szakemberek képesek. A jó szakmai modelleket, akár külföldit is, adaptálni kell az adott gazdaság termelési körülményeihez.

Finanszírozás

• A 2007/2008-as válságban a fedezetek értéke „elamortizálódott”, vagyis napjainkban és a jövőben is a magyarországi bankok nem a fedezetek értéke alapján hiteleznek, hanem cash flow alapon.
• Az Európai Bizottság kimutatásai alapján a magyar mezőgazdaságban a bruttó jövedelem közel 50%-át támogatások teszik ki. Törekedni kell arra, hogy támogatások nélkül pozitív nullás eredményű legyen egy ágazat egy átlagos évben. 
• Fontos kérdés, hogy rendelkeznek-e a gazdák hosszú távú szerződéssel a tejfeldolgozóval, ez nagy stabilitást adhat egy olyan időszakban, amikor a spot piac meginog.
• Banki finanszírozás során vizsgáljuk a mérethatékonyságot és azt, hogy egy adott gazdaság milyen piacra termel. A gazdáknak dönteniük kell, hogy „független” termelők maradnak-e, vagy a biztos piac és a stabilitás reményében csatlakoznak egy termelői csoporthoz/termelői szervezethez.
• Egyre sürgetőbb kérdés a legtöbb magyar mezőgazdasági vállalkozásnál a generációváltás kérdése. Kérdés, hogy van-e a családban vállalkozó kedve a fiataloknak, át tudják, akarják venni, és folytatni szeretnék a hosszú évtizedek alatt felépített céget. Ehhez szükséges időben bevonni az „utódokat” a döntési folyamatokba, feladatokat, felelősséget delegálni rájuk.
• A finanszírozási kérdések mindegyike olyan téma, aminél fontos, hogy az adott bank is partner legyen a beszélgetések/tárgyalások során, értse a termelőt, igazi „tanácsadója” legyen a mezőgazdasági vállalkozásnak, hiszen a siker közös.

Tresó István
K&H Agrárüzletág Fejlesztési Főosztály vezetője 

A cikk szerzője: Tresó István