A részletes GDP-adatok alapján a mezőgazdaság 2016-ban 16,5%-os reálnövekedést ért el, a 2%-os bővüléshez 0,6%-kal járult hozzá, azaz annak közel egyharmadát adta. A Mezőgazdasági Számlarendszer (MSZR) alapján – mely tartalmazza a nem mezőgazdaságba sorolt szervezetek mezőgazdasági tevékenységét, viszont nem tartalmazza a mezőgazdasági vállalkozások nem mezőgazdasági tevékenységét – 2016-ban változatlan áron 17,8%-kal bővült a mezőgazdaság bruttó hozzáadott étéke. Bár a kétszámjegyű tavalyi bővülés impozáns, különösen a 2015-ös év fényében, némileg elmarad az azt megelőző 2 év teljesítményétől (2014: 130,7%; 2015: 124,1%).

A kibocsátásban hangsúlyos növénytermesztés és kertészeti termékek 12,9%-os éves volumenbővülést mutattak az MSZR legfrissebb adatai szerint, elsősorban a domináns gabonafélék 17% feletti volumennövekedésének köszönhetően. Bár a betakarított terület néhány gabona esetében elmaradt az egy évvel korábbitól, illetve a megelőző 5 év átlagától, azt kompenzálták a kiugróan magas hozamok. Az árpa és a kukorica hozama történelmi csúcsot döntött, ami az utóbbi esetében bőven kompenzálni tudta a betakarított terület csökkenését is, míg a búza hozama 28 éve nem látott szintre emelkedett. Az ipari növények termesztése is rendkívül kedvezően alakult, a csaknem 26%-os volumennövekedéshez jelentős mértékben hozzájárult, hogy a napraforgó, a repce és a szója esetében minden idők legmagasabb terméshozamai születtek. A tavalyi év sikerét a növénytermesztésben jól jelzi, hogy mindegyik növényfaj esetében növekedett a terméshozam. A folyóáras kibocsátás visszafogottabb ütemben bővült csak, mivel a mezőgazdasági nyersanyagok és élelmiszerek 2015-ben megindult árcsökkenése a tavalyi évben is folytatódott.

Csökkent a változatlan áras kibocsátás a szőlő, gyümölcs, valamint a burgonya esetében, amit a burgonyánál a kétszámjegyű áremelkedés kompenzált. Az összkibocsátást tekintve a 2015-ös évhez képest tavaly nőtt a gabonafélék és az ipari növények súlya, az ipari növények részaránya pedig a még sikeres 2014-es évvel összevetve is jelentős mértékben emelkedett.

Az állattenyésztés és az állati eredetű termékek előállítása, ágazat kibocsátása szintén volumennövekedést könyvelhetett el 2016-ban, ám 3%-os bővülése lassuló ütemű a korábbi évek 5–6%-os növekedésével összevetve. A domináns állattenyésztés csaknem 4%-os tavalyi volumenbővülése szintén elmarad a 2014-es és 2015-ös értékektől (5,0, ill. 6,4%), miközben az állatállomány 2016. decemberi statisztikái a szarvasmarhát nem számítva az állomány csökkenését jelezte. Különösen a sertésállomány 8%-os visszaesése szembetűnő.

Ennek ellenére nemcsak a szarvasmarha (+7%) és a tej (+2%), hanem a baromfi (+5%) és a sertés (2%) termelési volumene is nőtt. Meg kell jegyezni, hogy a sertés és a tej tekintetében jelentős kihívásokkal kellett szembenézniük a termelőknek a tavalyi évben. Az év első felét az árak jelentős visszaesése jellemezte, a termelői árak önköltség alá estek. A tej esetében, a kedvező nemzetközi folyamatoknak köszönhetően – a termelés stagnált, az árak emelkedésnek indultak az év folyamán – stabilizálódott a piaci helyzet, így a hazai kibocsátás is kismértékű volumenbővülést tudott produkálni az alacsony árak ellenére.
Az uniós sertéságazatban az élénkülő külső keresletnek köszönhetően megindult az árak emelkedése, ami a hazai piacra is begyűrűzött, ez jelentős áremelkedéssel támogatta a szektor gyógyulását.

Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) számításai szerint nőtt a mezőgazdaság jövedelmezősége 2016-ban. A termelési tényezők jövedelme termeléshez kötött támogatás 3%-os, illetve 12%-os egyéb termelési támogatás növekedés eredményeként 15%-kal emelkedhetett. A mezőgazdaságban keletkező nettó vállalkozói jövedelem folyóáron 20%-kal növekedhetett éves összevetésben. A mezőgazdaságban dolgozók jövedelemhelyzetének változását mérő „A” mutató 113% volt 2016-ban, azaz egy teljes munkaidős dolgozóra számított mezőgazdasági tevékenységből származó reáljövedelem 13%-ot emelkedett a tavalyi évben. 2002-es bázison három és félszeres reáljövedelem-növekedést jelez a mutató.

Rátkai Orsolya

OTP Bank Elemzési Központ

A cikk szerzője: Rátkai Orsolya