2018 májusától már működőképes lesz az országos talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer – jelentette be Győrffy Balázs, a NAK elnöke. Győrffy Balázs elmondta, a pályázatot 2017. április 13-án nyújtotta be a NAK a Vidékfejlesztési Program kapcsolódó felhívására. Az előzetes megvalósíthatósági tanulmány alapján összeállított pályázat forrásigénye 1,8 milliárd forint. A további nem beruházási jellegű költségeket a kamara biztosítja saját forrásból. Hamarosan a megvalósításhoz szükséges közbeszerzéseket is kiírja saját kockázatára a kamara, és megkötik a Földművelésügyi Minisztériummal is azt a szolgáltatási szerződést, amely révén az országos agrár-kockázatkezelési rendszer befizetései terhére biztosítják majd az éves működtetés nagyjából 1,5 milliárd forintra becsült költségeit. Ez utóbbi megoldást az Európai Bizottság is jóváhagyta már.

Győrffy Balázs kiemelte: az elmúlt 35 évben az összes biztosított mezőgazdasági káresemény 20 százalékát jégverés okozta. A tavalyi év bejelentései alapján 50 ezer hektáron keletkezett kár.  Magyarország területének ma még csak egy részét védi jégelhárító rendszer, amelyet Baranya, Somogy és Tolna megyékben a Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés (NEFELA) működtet.

 Négy régiót alakítanak ki, ezek határvonalát logisztikai számítások határozták meg, nem illeszkednek megyehatárokhoz. Az észak-dunántúlinak, a közép- és a kelet-magyarországinak közös, 100 százalékban NAK-tulajdonú szervezet lesz az üzemeltetője. A dél-dunántúli régiónak pedig a NEFELA. A kamara mindkettővel szerződést köt majd.

A beruházás során 984 talajgenerátor fog működni. Ebből 141 már üzemel a NEFELA jelenlegi területén. A 843 új talajgenerátorból kb. 200 lesz automatikus, a többi pedig kézi működtetésű. A tervek szerint Kelet-Magyarországon 275 db, Közép-Magyarországon 333 db, Észak–Dunántúlon 182 db, Dél-Dunántúlon 194 db talajgenerátor lesz telepítve.

Három módszer használható sikeresen a jégesők elhárítására: a talajgenerátoros, a rakétás és a repülőgépes.

A most kiépítendő talajgenerátoros jégeső-elhárítás során a talajfelszínen működő generátorokkal ezüst-jodidot juttatnak nagy koncentrációban a jégszemek kialakulását megelőzően a zivatarfelhőkbe. Így több jégszem keletkezik, mint természetes körülmények között, de méretük kisebb lesz, lassabban esnek lefelé, hosszabb időt tölthetnek a pozitív hőmérsékleti tartományban, az olvadás nyomán pedig tovább csökken a méretük.

A meteorológia előrejelzési szolgáltatást az OMSZ-től szeretnék igénybe venni, hogy a jégeső előtt 2-3 órával korábban ki lehessen adni a riasztást a rendszer beindításához – tette hozzá Győrffy Balázs.

-an-

Fotók: Gyulai Tóth Zoltán (NAK)

A cikk szerzője: Agro Napló