Az EU-csatlakozásuk óta Kelet-Európában a csehek, szlovákok és a lengyelek is bevezették és működtetik az eljárást. A csatlakozásunkat követően Magyarországon is több rendelettervezet készült erre vonatkozóan, ám ezek idejekorán elhaltak. A legtöbb ellenérv ellenük az volt, hogy ki állja a költségeket és a gépek vizsgálatra történő előállítása túl nagy terhet jelent a gazdák számára. Lassan másfél évtized után még mindig itt tartunk, pedig a jogalkotók dolgoztak és irányelvek, törvények, rendeletek is születtek a bevezetéséről. A permetezőgépek időszakos (3 évenkénti) felülvizsgálatának előnyei elvitathatatlanok: 

• növekszik a permetezés hatékonysága,
• javul a permetfedettség,
• csökken a felesleges környezetterhelés,
• költséghatékonnyá válik a permetezés,
• egyenletesebb lesz a növényállomány,
• egészségesebb élelmiszer alapanyagok állíthatók elő,
• kiszűrhetők a szármaradványok az élelmiszerekből, nő az élelmiszerbiztonság.

Az EU 2009/128 EK irányelve szerint 2016. december 14-ig a használatban lévő árutermelési céllal üzemelő permetezőket legalább egy alkalommal felül kellett volna vizsgálni az unió összes tagállamában. Magyarországon a 84/2015. (XII. 17.) FM rendelettel módosított, a növényvédelmi tevékenységek végzéséről szóló, 43/2010 (IV. 23.) FVM rendelet rendelkezik a permetezőgépek típusvizsgálatáról (32–34 § és 3. melléklet), valamint a 3 évenként kötelező felülvizsgálatáról (35–36 § és 3. melléklet). Ez utóbbi kimondta, hogy 2016. november 26. napját követően 3 évnél idősebb kötelező felülvizsgálaton részt nem vett, ill. erről matricával és jegyzőkönyvvel nem rendelkező permetezőgéppel permetezni nem lehet. A határidő lejárta előtt azonban az FM a 71/2016. (X. 28.) FM rendelettel módosította a 43/2010 (IV. 23.) FVM rendeletnek a növényvédő gépek időszakos felülvizsgálatára vonatkozó 35 és 36 §-át, valamint 3. mellékletre vonatkozó függelékeit. Megint megállt a folyamat és lóg a levegőben a felülvizsgálat, amíg a NÉBIH (Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) és a NAK (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara) szakemberei dolgoznak a rendelet újabb módosításán.

A 84/2015 (XII. 17.) FM rendelettel módosított 43/2010 (IV. 23.) FVM rendelet viszonylag világos és egyértelmű szabályozást fogalmazott meg a permetezőgépek felülvizsgálatával kapcsolatban. A felülvizsgálatra vonatkozó követelményeket, mérési és vizsgálati módszereket az alkalmazható mérő- és vizsgáló berendezések listáját, a felülvizsgálati eredményeket tartalmazó jegyzőkönyv, ill. a tanúsító matrica mintáját a NAIK (Nemzeti Agrárinnovációs és Kutatóközpont) MGI (Mezőgazdasági Gépesítési Intézete) dolgozta ki, nemzetközi standardok alapján. Az MGI végezné a vizs­gállóállomások tanúsítását is, amelynek szigorú személyi (szakmai) és műszaki feltételeket szabtak meg, ill. már minősítettek a MANOK Kft.-nek vizsgáló állomást. A hivatkozott rendelet a permetezőgépek időszakos felülvizsgálatának megszervezésére és lebonyolítására a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamarát (MANOK) jelölte ki, amely felett a NÉBIH gyakorolja a felügyeletet. A Kamara a hálózat kiépítésére létrehozta a MANOK Kft.-jét és hozzálátott a 24 felülvizsgáló állomásból álló hálózat kiépítéséhez. Tíz állomásuk – tőlük származó információk szerint – már kompletten kész és további 8 állomáshoz megrendelésre és részben beszerzésre kerültek az eszközök. Mindenre a kft. és az állomások üzemeltetői 240 millió Ft-ot költöttek állami támogatás nélkül. Az elmúlt év végéig 4996 gazdálkodó jelentkezett (online) permetezőgépe felülvizsgálatára és 540 db gép felülvizsgálatát végezték már el (nagyobbrészt önkéntes alapon, de követve az alaprendelet előírásait) mindaddig, míg az FM a 71/2016 (X. 28.) rendeletével fel nem függesztette a 43/2010 (IV. 23.) alaprendeletének ide vonatkozó részeit. Amíg erre nem került sor, úgy nézett ki, hogy egyetértés alakult ki a Földművelésügyi Minisztérium, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK), a NÉBIH és a MANOK között, ill. az előbbiekből látszik, a gazdák is hajlandóságot mutattak az együttműködésre.

A Magyar Növényvédő Mérnöki- és Növényorvosi Kamara (MANOK) szerint a NAK támadta meg a kidolgozott az EU-s követelményeknek is megfelelő felülvizsgálati rendszert, arra hivatkozással, hogy az FVM rendeletben meghatározott felülvizsgálati módszernél egyszerűbb és olcsóbb rendszer szükséges, amely kisebb terheket jelentene a gazdáknak. Lengyelországi egyszerű és olcsó – szemrevételezéses – vizsgálatokra hivatkoznak, amelyekről közben kiderült, hogy nem is olyan egyszerűek és állami szubvenció támogatja a vizsgálatok elvégzését, sőt a lengyelek is mostanában akarnak áttérni a sokkal megbízhatóbb, objektív mérésekre alapozott, hatékonyabb felülvizsgálati módszerre. Nehezen képzelhető el ugyanis, hogy a vizsgáló szakember szemrevételezéssel képes megállapítani a permetezőgépen beállított permetlédózishoz képesti eltéréseket, vagy a permetlékör nyomásingadozásait, ill. a szórófejek adagolási eltéréseit és cseppképzését stb. Ezek objektív mérése nélkül nem lehet nyugodt lelkiismerettel megfelelőnek minősíteni a permetezőt, amely a gyakorlatban képes teljesíteni a kártevők elleni hatékony védekezési és környezet védelmére vonatkozó követelményeket. Az üzemeltetőkkel szemben a 43/2010 (IV. 23.) FM rendelet szigorú követelményeket támaszt arra vonatkozóan, hogy csak minden tekintetben hibátlanul üzemelő permetezőgéppel lehet permetezést végezni, ebben tud segíteni a háromévenként felülvizsgált és a vizsgálatra minden bizonnyal alaposan felkészített és kijavított permetező, ill. az üzemeltető részéről annak a veszélye, hogy a be nem vizsgáltatott gépet az illetékes megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerve eltilthatja a munkavégzés alól, amíg annak a megfelelő felülvizsgálata (rendbetétele) meg nem történik. Persze a felkészült, tudatos és hozzáértő permetezőgép használó önmagában is sokat tehet a gépének megfelelő állapotáért és a minőségi permetezés megvalósításáért, ennek ellenére kényszerülhet kompromisszumos döntésekre, amelynél a környezetvédelmi szempontok háttérbe kerülnek. Németországban, ahol a gazdák környezettudatossága és a gépek gondozása, a szolgáltatások színvonala magasabb szintet képvisel, a felülvizsgálaton részt vett permetezőgépek egyharmadánál találnak komoly hiányosságokat. A permetezők felülvizsgálati díját a 63/2012 (VII. 2.) VM rendelet 40.000 Ft/gépben határozza meg, amelyet sokallnak a gazdák, de jó magyar szokás szerint sokallták a 10–12 évvel ezelőtti tervezetekben szereplő 15–20 és 30 ezer forintos szolgáltatási díjakat is, ugyanakkor mindenki hajlandó zokszó nélkül kifizetni a személygépkocsijának a 20 ezer forint körüli műszaki vizsgálatának a díját. Ezen lehet persze vitatkozni, de a minimum 2-3 órát igénybe vevő műszeres vizsgálat és gépbeállítás 13–20 ezer Ft közötti rezsi óradíj költségnek felel meg, amely a műszaki szolgáltatások között relatíve alacsonynak számít. Amennyiben pedig figyelembe veszik a hatékonyabb, jobb permetfedettséggel elvégzett permetezés növényvédő szer megtakarításait is, ez a költség néhány permetezés során már megtérülhet, nem szólva az elkerülhető környezeti károk forintban nehezen meghatározható nagyságáról. Jó lenne végre, ha az érintettek között megállapodás jönne létre, és a rendeletbe visszaelemezve olyan EU-konform felülvizsgálati eljárás kerülne elfogadásra, amely teljesítené azt a célkitűzést, hogy ki kell szűrni a kontrollálhatatlan, vagy nehezen kontroll alatt tartható, a környezetre veszélyt jelentő permetezőgépeket a használatból. Ez az ország és a gazdák érdeke is.

Dr. Hajdú József

A cikk szerzője: Dr. Hajdú József