Nos, nézzük hol tartunk!

Az Európai Unió egységes növényvédelmi keretszabályozása, a peszticidek fenntartható használatáról szóló 128/2009 irányelv tartalmazza a növényvédő szerek kijuttatásával kapcsolatos szabályozási elveket, amelyeket minden tagállamnak át kellett ültetnie a nemzeti jogszabályaiba.

Ennek értelmében „a tagállamok kötelesek gondoskodni a légi növényvédelem tiltásáról”. Ugyanakkor a direktíva lehetőséget ad arra is, hogy a tagállamok indokolt esetekben, egyedi elbírálás alapján engedélyezzék a légi növényvédelmet.

Magyarországon komoly hagyományai vannak ennek a kijuttatási módnak, és – bár az új eszközök, pl. a hidas traktorok elterjedésével jelentősen visszaszorult, de – mind a mai napig megvan a maga helye és szerepe. Ennek megfelelően a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzésről szóló rendelet (44/2005. (V. 6.) FVM-GKM-KvVM együttes rendelet) alapján lefolytatható az engedélyezési eljárás és elvégezhető légi úton is a növényvédelmi kezelés.

Itt merül fel a kérdés, hogy mindez mennyire vonatkoztatható a drónos növényvédelemre?

Első hallásra megoszlanak a vélemények, van aki légi növényvédelemnek tekinti a drónok alkalmazását, és vannak, akik egészen más, külön kategóriába sorolnák. Azért a feltételes mód, mert a kérdés eldőlt. Az Európai Bizottság állásfoglalása alapján a drónok növényvédőszer-kijuttatási tevékenységének vonatkozásában alkalmazni kell a fent említett 128/2009 irányelv légi növényvédelemre vonatkozó cikkét, ez alapján pedig a 44/2005 FVM-GKM-KvVM rendeletet.

Az európai gyakorlatot megnézve azt tapasztaljuk, hogy a tagállamok óvatosak, kivárnak a drónos növényvédelem szabályozásának megalkotásával. Kevés az ismeret, kevés a tapasztalat, sok a kérdés, sőt vannak témák, ahol még a megfelelő kérdést sem tudják feltenni.

A tavalyi évben Svájcban jelent meg az első jogszabály, ami kifejezetten a drónok növényvédelmi alkalmazására irányul. Gyakorlatias, ugyanakkor alapos, érdemes tanulmányozni és meríteni belőle!

Magyarországon nagyjából két éve szinte berobbant a drónos permetezés igénye.

Akkor elkezdődött az a munka, aminek eredményeképpen fog megszületni a drónos növényvédelemnek lehetőséget adó keretrendszer. Ez alapvetően három területet szabályoz: a permetező drónok, alkalmazott növényvédő szerek és jogszabályi környezet.

Lássuk őket részletesen:

Permetező drónok: elsősorban nem a hordozó eszközről, hanem a növényvédő szert kijuttató berendezésről van szó. Minden – nem csak légi vagy drónra szerelt – növényvédő szer kijuttatására szolgáló eszköznek meg kell felelnie a vonatkozó nemzetközi szabványnak. Esetünkben még nem készült ilyen szabvány, ezért jelenleg típusminősítésen kell átesnie az első forgalomba hozatal előtt minden permetező drónnak.

Ez a NAIK Gödöllői Gépesítési Intézeténél lesz kezdeményezhető, ha megjelenik az erről szóló jogszabály (előrehaladott állapotban van, megjelenése a közeljövőben várható). Az eljárás során azt vizsgálják, hogy az eszköz mennyire alkalmas a megfelelő és biztonságos növényvédő szer kijuttatására.

Alkalmazott növényvédő szerek: minden növényvédő szer forgalomba hozatal előtt egy szigorú engedélyezési eljáráson esik keresztül, és csak akkor kap forgalomba hozatali és felhasználási engedélyt, ha kellően hatékony és nem jelent elfogadhatatlan kockázatot a felhasználóra, a környezetre és a fogyasztóra.

Alap esetben ez az eljárás földi kijuttatásra irányul, amitől a tervezett drónos permetezés jelentősen különbözik. Itt elég, ha a permetlére gondolunk, szántóföldi növénytermesztés esetében 200–350 liter/ha permetlé alkalmazása az általános gyakorlat, drónok esetében ez 5-10-20 liter körül van. Ez azt is jelenti, hogy a kipermetezett oldat töménysége egy nagyságrenddel nagyobb. Egyelőre nem rendelkezünk megalapozott ismeretekkel, hogy ilyen körülmények között milyen a növényvédő szerek hatékonysága, hogy viselkednek a környezetben, ezért minden, drónos kijuttatásra szánt készítménynek át kell esnie egy új, de egyszerűsített engedélyezési eljáráson.

Az ehhez szükséges kísérleti útmutatók elkészültek, a Nébih honlapján elérhetők. A kísérletek elindultak, már tudomásunk van olyan előrehaladt vizsgálatról, amelynek eredményeit rövidesen be fogják adni engedélyokirat kiterjesztésre.

Jogszabályi környezet: mivel a növényvédelem fokozott veszéllyel járó („veszélyes üzemi”) tevékenység, azt és úgy lehet tenni, amit és ahogy a jogszabály megenged. Ennek érdekében elindult a 44/2005 FVM-GKM-KvVM rendelet módosítása, kiegészítésre kerül drónokra vonatkozó speciális szabályokkal.

Alapvető cél, hogy a gyakorlatban betartható és alkalmazható, minél egyszerűbb, de megfelelő biztonságot garantáló szabályok kerüljenek megalkotásra. Ez a jogszabály kizárólag a drónról történő permetezéssel foglalkozik, tulajdonképpen „csak” kiegészíti azokat az előírásokat, amit minden drónt használó személynek ismernie kell. Nem feladata továbbá a rendeletnek a drónok egyéb mezőgazdasági felhasználásának (pl. felvételezések) szabályozása sem!

Külön szólni kell a növényvédelmi drónpilóták képzéséről.

A hatályos rendelkezések meghatározzák, hogy egy drónpilótának – a végzett tevékenységtől függően – milyen ismeretekkel, képzéssel kell rendelkeznie. A növényvédelmi drónt irányító személynek ezen túl egy sor olyan speciális ismerettel kell rendelkeznie, amelyek szükségesek a megfelelő minőségű és biztonságos munkavégzéshez. Ennek érdekében fog indulni „drónpilóták növényvédelmi jogosítása” megnevezésű képzés, ahol az elképzelések szerint elméleti (pl. növényvédelmi alapismeretek, szerkezettani alapismeretek, térinformatika, agrometeorológia) és gyakorlati képzésben részesülve megtanulják a permetező drón használatát a kezelendő terület feltérképezésétől a kezelés végrehajtásán keresztül egészen a munka befejezését követő elmosásig terjedően.

Mindannyiunk érdeke, hogy a rohamosan fejlődő technika vívmányait és alkalmazhatóságát megismerjük és maximálisan kihasználjuk. Ennek érdekében a növényvédelmi drónpilótáknak kötelező továbbképzésen kell részt venniük, amelynek gyakorisága – a jelenlegi kevés ismeret és tapasztalat, illetve a rohamosan fejlődő technológia miatt – a kezdeti időszakban 2 évesre van tervezve.

A cikk szerzője: Jordán László