A kalász megjelenése a búzák esetében igen kritikus időszak, mert a hajlamosító körülmények fennállása esetén a kalászfuzáriózis betegség kialakulása ekkortól léphet fel. A fuzárium szempontjából a súlypontos időszak a búza virágzása, ekkor a legfogékonyabb a fertőződésre. Viszont tartsuk szem előtt, hogy – a gomba számára kedvező körülmények között – a kikalászolástól akár a viaszérésig bekövetkezhet a fertőzés! Az előrejelzések a következő napokra záporos-zivataros időjárást jeleznek országszerte, amely kedvez a fuzárium fellépésének. Hazánk azon részein, ahol esni fog, komoly veszélyhelyzet alakulhat ki e tekintetben.
A kalászfuzáriózis betegséget több Fusarium gombafaj is okozhatja, nálunk leggyakrabban a Fusarium graminearum, és a F. culmorum fordul elő. A talajban a növényi maradványokon szaprofita életmódon is megélő gombák számos növényfajt képesek megbetegíteni. Csírakori betegségként is jelentősek, a legtöbb szántóföldi növényünket károsíthatják. Kalászbetegségként búzában a legnagyobb kárt az ezerszemtömeg csökkentésén keresztül a terméskiesés által okozza. Viszont a fuzárium gombák további jellemzője, hogy mikotoxinokat termelnek, ami terméscsökkenés mellett további minőségrontó tényező. Ezek a toxinok nem kívánatosak sem emberi fogyasztásra szánt élelmiszerekben, sem pedig az állati takarmányozásban, mert a melegvérűekre ártalmasak és számos egészségügyi problémát, kóros szövődményt okozhatnak.
A legismertebb fuzárium toxinok a zearalenon, a fumonizinek és a leggyakrabban előforduló DON toxin (deoxinivalenol). Utóbbi előírt maximális határértéke emberi fogyasztásra szánt búza esetén1,25 mg/kg (ppm).
A betegség elleni küzdelem sarkalatos pontja, hogy ebben az esetben ténylegesen a megelőzésben kell gondolkodnunk. Levélbetegségek esetén sokan akkor védekeznek, amikor az első tüneteket észlelik. Szögezzük le: ez sem optimális, de elterjedt stratégia. A kalászfuzárium esetében viszont ez egyáltalán nem működik. Ha a betegség jellegzetes tüneteit – a kalászkák, vagy akár az egész kalász kifehéredése, illetve a rózsaszínes penészkiverődés a kalászkákon – látjuk, már réges rég késő megkezdeni a védekezést!
Mikor védekezzünk a kalászfuzárium ellen? Első megközelítésben csak akkor tudjuk megvédeni a kalászt, ha magát a kalászt permetezzük! A korábban kijuttatott gombaölős levélvédelem a felszívódó hatóanyagok ellenére sem jelentenek megfelelő védelmet e betegség ellen, ugyanis ezek a hatóanyagok nem jutnak el a kalászba. Az időzítés szempontjából figyelemmel kell lennünk továbbá a fuzárium számára kedvező csapadékos időjárásra. Ha az időjárás-előrejelzés esőket jósol – mint most –, nagy eséllyel számíthatunk a fertőzés kialakulására. A párás, több órás felületi nedvességet okozó időjárás is elégséges lehet a fertőzés bekövetkeztéhez. A csapadék földrajzi eloszlásától függően kialakulhatnak helyi, lokális fertőzések, de akár országos járvány is, mint 2010-ben.
A fertőzés veszélye jelentősen nő, ha kukorica volt az elővetemény. Utóbbi esetben törekedni kell a tarlómaradványok tökéletes leforgatására. Természetesen van különbség a fajták érzékenységében is, de biztosak akkor lehetünk, ha jól időzített és jól kivitelezett kémiai védelmet is alkalmazunk. Folyamatos esőzések esetén második védekezés is szükséges lehet 10–14 nap elteltével.
Az egyes búzafajták érzékenységével kapcsolatban érdemes a fajtatulajdonosoknál érdeklődni. Általánosságban elmondható, hogy a durumbúzák sokkal érzékenyebbek a közönséges (aestivum) búzákhoz képest, így az előbbi termesztése esetén fokozottabban óvatosnak kell lennünk és sokszor a két kalászvédelem is szükséges lehet. Újabb kísérleti vizsgálatok azt igazolják, hogy a hiedelmekkel ellentétben a tar és a szálkás búzák fogékonysága között nincs szignifikáns eltérés.
A gombaölő szeres kezeléseket a kikalászolástól kezdve elkezdhetjük. Tévhit, hogy csak a búza virágzásakor érdemes permetezni, a lényeg a fertőzés megelőzése! Többféle gombaölő hatóanyaggal védekezhetünk. Lehetőleg olyan kombinációkat alkalmazzunk, amelyekben legalább két hatóanyagnak is jó hatékonysága van a fuzáriummal szemben. Még jobb, ha a hatóanyagok eltérő hatóanyagcsoportokból kerülnek ki. Így több ponton támadhatjuk a fuzárium gombát, illetve egyszerre védekezhetünk más ekkor fellépő levélbetegségek, pl. a rozsdák ellen is.
A hatékony gombaölő hatóanyagok egy jelentős része az azolok csoportjából kerül ki, többek között pl. a tebukonazol, protiokonazol, metkonazol, tetrakonazol, bromukonazol, propikonazol stb. Ezek kombinálása javasolt más hatóanyagcsoportokból, ilyen pl. az igen hatékony benzimidazol származék, a tiofanát-metil, vagy az imidazol csoportba tartozó prokloráz. Természetesen az említett hatóanyagokból vannak kész gyári kombinációk, mint a Yamato (tetrakonazol + tiofanát-metil), de ha mi szeretnénk összeállítani tankkeverékeket, megtehetjük egy Don-Q (tifanát-metil) és Soleil (tebukonazol + bromukonazol) párosítással, vagy akár egy Don-Q és Toledo (tebukonazol) kombinációval. Ha a búzánk részesült zászlóslevél védelemben, és csak a fuzárium a célpontunk, akkor elég a szóló Don-Q használata is. A szerválasztásnál – természetesen a permetezés idejét figyelembe véve – legyünk tekintettel az élelmezés-egészségügyi várakozási időkre is, mert ebben jelentős eltérések vannak az egyes készítmények között. A Don-Q és a Soleil használata esetén, ha betartjuk a gyártó által javasolt okszerű időzítést, ÉVI szempontjából nincs korlátozás.
Az egyszeri szerköltségek nagyságrendileg nettó 4–15 ezer Ft/ha között mozognak. Ez a kiadás többszörösen megtérül, ha a fertőzés esetén leggyakrabban bekövetkező 20–30 százalékos termékiesést nézzük. Természetesen szélsőséges esetekben ennél nagyobb veszteséggel is számolhatunk. Továbbá az sem mindegy, milyen áron tudjuk értékesíteni búzánkat. A határérték alatti toxint tartalmazó tételekkel akár 5–10 ezer Ft/tonna árelőny is elérhető a magasabb toxintartalmú tételekkel szemben. Extrém magas DON toxin tartalom esetén eladhatatlanná is válhat a búzánk.
Fontos megjegyezni, hogy ha jól is időzítünk, a sikeresség nagyban múlik a kijuttatási technológián. Mindig arra törekedjünk, hogy a kalászt minél jobban bevonjuk a permettel. Ezt részben befolyásolhatjuk a hektáronkénti lémennyiséggel, menetsebességgel és terülést fokozó adjuvánsok használatával, de a legfontosabb a megfelelő fúvókatípus használata. A felülről permetező kúpos szórófejekkel szemben részesítsük előnyben a légbeszívásos, kettős réses típusokat. Az oldalról permetező ikerfúvókák használatával akár 50 százalékkal jobb hatékonyságot is elérhetünk, mint amit a hagyományos típusoktól elvárhatunk. A légzsákos permetezőgépek esetében megfelelő levegő rásegítéssel is javulhat a kalászfedettség, ügyelve arra, hogy ne döntse el a kalászt, mert az szintén rossz eredményhez vezethet.
A betakarítás után, betegség jelenléte esetén a termény tisztításával jelentősen csökkenthető a fuzáriummal fertőzött, aszott szemek mennyisége, de természetesen ez az értékesíthető termés csökkenésével is jár. A tárolás során pedig ügyelni kell a megfelelő szellőzésre, a magas páratartalmat kerülni kell, mert a magvakon, illetve a magvakban megbújó, különben a szaprofita életmódot is folytató fuzárium gomba élettevékenysége folytán a fuzáriumtoxinok mennyiségének további emelkedését is okozhatja. Vetőmag-előállítás esetén szintén probléma a fuzárium jelenléte, mert jelentősen csökkenti az életképes csírák mennyiségét. 15 százaléknál nagyobb belső fuzárium fertőzöttség esetén a vetőmag továbbszaporításra alkalmatlanná válik. Utóbbi esetben felszívódó gombaölős csávázással javíthatjuk a vetőmag használati értékét.
Tasi Attila
szakmérnök
A cikk szerzője: Tasi Attila
