A résztvevőket Gerhald Galsteter, a BIOMIN GmbH régióigazgatója és Dr. Jakab Gábor, a BIOMIN Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója köszöntötte, akik hamar át is adták a szót a cég tudományos kutatójának, Nataliya Rothnak.
A szakember a RESIST projektet mutatta be, vagyis a rezisztencia elleni küzdelem legújabb stratégiáit. Az antibiotikum használat rezisztens baktériumok szelekciójához vezet, a rezisztens törzsek pedig túlélnek és új fertőzést is képesek indítani. Nem könnyű tehát a feladat: úgy javítani az állatok egészségét, hogy közben csökkentsük az antibiotikumok használatát, ugyanakkor visszaszorítsuk az antibiotikum rezisztenciát. Fontos, hogy erősítsük a bio biztonságot, hiszen nyilvánvaló, hogy a megelőzéssel hatékonyabbak lehetünk, mint a kezeléssel. A kutató felhívja a figyelmet, hogy az antimikrobiális szerek használatakor mindig körültekintően járjunk el, tegyük fel a kérdést, valóban szükséges-e az antibiotikum használata, mi a pontos klinikai diagnózis, megakadályozható-e a betegség terjedése más úton is?
Javasolja továbbá, kerüljük a tömeges kezelést, próbáljuk csak a fertőzött állat kezelését, azt, ha lehet, különítsük el a többitől.
A kutatót Robert F. Wideman Jr. professzor követte, aki a probiotikumok lehetséges felhasználásáról beszélt az antibiotikumok helyett a brojler sántaság leküzdésére.
Dr. Horváth-Papp Imre állatorvos-szaktanácsadó a májbetegségekről beszélt, például a vérzéses zsíros májelfajulás szindrómáról, ami a tyúkok elhízásával kapcsolatos, anyagforgalmi eredetű megbetegedés. Erre, a megbetegedésre jellemző, hogy a tojástermelés enyhén csökken és az átlagosnál nagyobb méretű tyúkok hullanak el. Ráadásul hirtelen – májrepedés és belső vérzés miatt. Ebben az esetben az elhullott állat mája már duzzadt, halvány színű és morzsalékony, a hasüregben boncolásnál alvadt vér található, a taraj pedig sápadt színű.
Hogyan diagnosztizálható ez a betegség? Az állatorvos felhívja a figyelmet, hogy a zsíros máj önmagában még nem elegendő ahhoz, hogy diagnózist állítsunk fel, hiszen a tojótyúkoknak tojástermelés idején egyébként is zsírosabb a mája. Árulkodó lehet az alvadt vér a hasüregben: ha nem találjuk boncolás közben, akkor valószínűleg nem vérzéses zsíros májelfajulás szindrómával van dolgunk.
Hogy elkerülhessük a bajt, érdemes ismerni a betegségre hajlomosító tényezőket. Ilyen például a súlyos hőstressz – ha javítjuk a szellőzést vagy jobb hűtőrendszert alkalmazunk, csökkenthetjük az elhullást. De érdemes kerülni a magas energiatartalmú tápot is, ugyanis az is hajlamosíthat a betegségre. Nagyobb valószínűséggel kaphatják el a betegséget a ketrecfáradt állományok is – valószínűleg azért, mert ezek az állatok túl sokat esznek, hogy megtartsák kalciumkészletüket.
Megelőzhetjük tehát a betegséget, ha nevelés során visszafogjuk a gyors testtömegnövelést, ha beállítjuk a takarmány mennyiségét és minőségét, ha csökkentjük az energiafelvételt. Enyhítő tényező a fermentációs melléktermékek alkalmazása, vagy ha több kolin-kloridot adunk a takarmányban, de már magasabb vitaminbevitellel is sokat segíthetünk. Adjunk a baromfinak B12-, E-vitamint, kolint, szelént – ezzel megelőzhetjük a zsír felhalmozódását és az oxidációt.
A Hepatitis E vírus a húshibrid szülőpárok és az árutojás-termelő tyúkállományok megbetegedése, ami egyre gyakoribb a tenyészállományokban. A fertőzés szájon át történik, leggyakoribb forrása az ürülék. Magasabb a fertőzés esélye, ha a takarmány, az alom, az ivóvíz szennyezett. Előfordulhat az is, hogy az állat fiatal korban megfertőződik, de a fertőzést csak a tojásrakás aktiválja. A betegség telepen belül folyamatosan terjed, ráadásul akkor sem nyugodhatunk meg, ha a tünetek eltűnnek, hiszen pár hét után újra jelentkezhetnek. Tünetei: a tojástermelés hirtelen csökkenése, sápadt taraj, toroklebeny, szennyezett hastájék, nehézkes mozgás, elesettség, de gyakori lehet a részleges tollvesztés is. Érdemes a tojásokra is figyelni, amelyek a betegség esetén kisebbek, vékonyabb héjúak, a héj pedig rossz pigmentációjú.
Hogy elkerüljük a betegség kialakulását, fontos a járványvédelem, a fiatal állományok elkülönített felnevelése, az itatóhigiénia, a rágcsálók, rovarok elleni védekezés. Vakcina, specifikus gyógykezelés még nincs. Mit tehetünk? Májtámogató terápiával erősítjük az állatot: takarmányadalékokkal és vitaminokkal.
Dr. Horváth-Papp Imrét, a BIOMIN szakmai és regionális marketingigazgatója követte: az eseményt lezáró előadásban Luca Vandi a cég antibiotikum rezisztenciára kínált megoldásait mutatta be. Leszögezte, hogy a cég nem antibiotikum felhasználás ellenes. A BIOMIN a nem megfelelő antibiotikum felhasználással nem ért egyet és támogatja annak felelős használatát. Fő célkitűzésük, hogy az antibiotikumok csökkentésével elérjék, hogy amikor valóban szükség van rájuk, akkor működjenek, hogy a rezisztencia ne okozzon még több problémát.
-hj-A cikk szerzője: Hardi Judit
