Az Európai Unió pénzügyi rendszerében meghatározó szerepe van októbernek. A pénzügyi év ugyanis október 16-án kezdődik és eddig a dátumig kell lezárni az előző évi kifizetések jelentős részét. Ezért október közepéig rendezni kell a pénzügyi fegyelem miatti elszámolást is.

Annak ellenére, hogy ezzel a fogalommal nagyon sokan találkoztak a kifizetési határozatukban, felmerülhet a kérdés, hogy mit is jelent a pénzügyi fegyelem? A mezőgazdaságot érő, a termelést vagy az értékesítést érintő súlyos válságok esetén szükséges volt egy, kifejezetten a válságok kezelésére képzett tartalékot kialakítani. Az uniós költségvetés szűkös forrásainak következtében ezt csak úgy lehetett megoldani, hogy a közvetlen kifizetéseket minden évben csökkentik a pénzügyi fegyelem mechanizmusa keretében.

Az ágazatot érintő válságokra képzett tartalék teljes összege egyébként 2800 millió euró, amely a 2014 és 2020 közötti időszakban (2011-es árakon) 400 millió eurónak megfelelő, egyenlő összegű éves részletekből áll össze. Az ágazati válságjelenségek kezelésére egyébként a következő évre – folyóáron – 459,5 millió eurót tervezett az Európai Bizottság, ami a 2017. naptári évre (a 2018-as pénzügyi évre) vonatkozóan benyújtott kérelmek esetében 1,38%-os elvonási tételt fog jelenteni.

Tehát az egyik pénzügyi évben az unió valamennyi tagállamában kifizethető közvetlen támogatások egy részét a krízisalapban különíti el, amely összeget csak piaci nehézségek uniós szintű kezelésére lehet felhasználni. Mivel szerencsére nem minden évben jelennek meg jelentős közösségi szintű piaci problémák, amelyeket ebből a keretből kell finanszírozni, az egyes piaci évek után a források nagy része vagy az egész megmarad. Ezeket azonban nem szabad továbbgörgetni és esetleges jövőbeli eseményekre félretenni, hanem a fel nem használt forrásokból visszatérítést kell fizetni az előző pénzügyi évben a pénzügyi fegyelem hatálya alá tartozó mezőgazdasági termelők számára.

Az Európai Parlament és a Tanács 1306/2013/EU rendelet 26. cikke alapján létrehozott intézkedés és a hazai alkalmazást biztosító jogszabály (a pénzügyi fegyelem alkalmazásából eredő visszatérítésről szóló 51/2015. (IX. 7.) FM rendelet) meghatározza az elvonás és a visszatérítés keretfeltételeit. A pénzügyi fegyelem alkalmazása miatti évenkénti csökkentést csak a 2000 eurót meghaladó közvetlen támogatások esetében kell alkalmazni. A csökkentés mértékét egy adott kérelmezési évre vonatkozóan valamennyi tagállam esetében egységesen az Európai Bizottság határozza meg.

Az idei visszatérítésre azok a mezőgazdasági termelők jogosultak, akik tavaly, 2016-ban közvetlen támogatás iránti kérelmet nyújtottak be és közvetlen támogatásaik összege meghaladta a 2000 eurót (619 580 Ft). Ezen túl fontos feltétel, hogy 2017. szeptember 21-ig jogerőre emelkedett olyan határozattal kell ezen termelőknek rendelkezniük, amelyben pénzügyi fegyelemből adódó támogatáscsökkentés került alkalmazásra. Azaz 2016. évi kérelmezésre vonatkozó helyt adó vagy részben helyt adó határozattal kell rendelkezni, amelyből megállapítható az előző évi levonás pontos mértéke. A visszatérítés összegéről a Magyar Államkincstár (Kincstár) az alkalmazott csökkentés arányában hoz határozatot.

Tavaly hazánk esetében – a 2015. évi kérelmekre vonatkozóan – 13,72 millió euró (mintegy 4,2 milliárd forint) értékben került sor levonásra. Ez az összeg a tavalyi kérelmek esetében nőtt, és elérte a 15,07 millió eurót (mintegy 4,6 milliárd forint). Mivel az évente feltöltött krízistartalék az idén sem került felhasználásra, a 2016. évi kérelmek esetében elvont összeget is vissza kell fizetni a jogosult termelők részére. Tavaly mintegy 70 ezer termelő részesült ebben, várhatóan idén is hasonló ügyfélkör esetében valósul meg az utalás. A folyósításnak az uniós szabályozás alapján a Kincstár részéről hivatalból indult eljárás keretében – azaz bármilyen termelői kérelem és közreműködés nélkül – 2017. október 15-ig meg kell valósulnia. Az eddig ki nem fizetett összegek elvesznek az érintettek számára.

Ezért is kell egy fontos részletre figyelni. Mivel kérelem nélküli eljárás során utalja a Kincstár a visszatérítést, a termelők részéről az ügyféladatok megerősítése és hitelesítése elmarad. Így akinek a legutolsó kérelmezés óta változott, módosult a bankszámlaszáma, azt feltétlenül jelezni kell a Kincstárnak. Sajnos évente több tucat termelő esetében sikertelen az utalás a nem naprakész adatok következtében. Egyébként a termelőknek az ügyfél-nyilvántartásban szereplő adatokban bekövetkezett változásról – annak bekövetkezésétől számított 15 napon belül – értesíteniük kell a Kincstárt a támogatásokkal kapcsolatos eljárási kérdéseket tisztázó 2007. évi XVII. törvény rendelkezései alapján.

A pénzügyi fegyelem keretében megvalósuló utalásra tehát október közepéig nyílik mód, utána már az előlegek kifizetése kezdődhet meg. Arról már az előző lapszámban is lehetett olvasni, hogy a Földművelésügyi Minisztérium kérése alapján az Európai Bizottság 2017-ben – a tavalyi gyakorlathoz hasonlóan – lehetővé tette, hogy a közvetlen támogatások esetében 70%-os, a normatív vidékfejlesztési intézkedések (pl. AKG, ÖKO, TÉT) esetében 85%-os mértékű előlegfizetés valósuljon meg október 16. és december 1. között.

Az utalás egyik meghatározó előzménye a megfelelő árfolyam meghatározása. Az euró-forint átváltásra az 1306/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet 105. cikk (1) és 106. cikk (3), (4) bekezdéseire tekintettel kerül sor. Definíció szerint az átváltási árfolyam az Európai Központi Bank (EKB) által 2017. október 1-jét közvetlenül megelőzően megállapított utolsó árfolyam. Idén a szeptember 29-i árfolyam a jelek szerint kedvező lesz a termelők számára. Idén nyáron ugyanis jelentős forinterősödésre került sor, melynek révén több éve nem látott tartományba került a forint, sőt augusztus 23-án 303,45 forint/euró árfolyam alakult ki az EKB jegyzésében. A hazai termelők számára viszont – legalábbis a támogatások nominális nagyságát illetően – nem az erős, hanem inkább a gyengébb árfolyam a kedvezőbb, mivel így az uniós forrású támogatások esetében az euróban meghatározott egységnyi támogatásért nagyobb forintösszeg remélhető. Az árfolyam végül a 311 forint/euró szinten állt meg szeptember végén.

Az előlegfizetés az idei évben is alapvetően azokat a jogcímeket érintik, amelyek esetében a kérelmek adminisztratív és helyszíni ellenőrzése megkezdődött és le is zárult. Azon termelők, akik változásvezetést jelentettek be, túligényléssel érintett területtel rendelkeznek vagy egyéb adminisztratív elvárások nem teljesültek a kérelmükben és ezáltal a kérelmük nem tekinthető „problémamentesnek”, nagy valószínűséggel nem fognak előlegben részesülni. A közvetlen és az átmeneti nemzeti támogatásokat érintő előlegfizetés fajlagos értékeiről a Földművelésügyi Miniszter október első felében külön rendeletet jelentet meg, melyben szerepelni fog, hogy a 70%-os előleg mértéke például az alaptámogatás esetében 32 000 forint, a zöldítésnél 17 600 forint körül alakul. Megjegyzendő, hogy a jelzett fajlagos értéknél a ténylegesen kifizetett összegek a Kincstár által alkalmazott kockázatkezelési eljárás következében néhány százalékkal kisebbek lesznek. Az összes érintett jogcím esetében az idei előlegfizetés tervezett összege egyébként 208 milliárd forint, ami 14%-kal több, mint a tavalyi 182,2 milliárd forintot kitevő érték.

A cikk szerzője: Dr. Vásáry Miklós