Talajjavítás hozamfokozással! (x)

Agro Napló

Napjaink fontos növénytermesztési technológiai problémája, talajaink elsavanyodása

Okai elsősorban
(részletek…)

  • Az intenzív műtrágyahasználat globális méretekben való használata, ami rendkívüli módon savanyítja a talajokat. 
    A kationok, pozitív ionok (tápelemek) nehezítik a Ca felvételét, így a K, Mg, NH₄ túltrágyázása növeli a Ca-hiányt, és relatív hiányt okoz.
  • A szervesanyag-tartalmú folyadékok ammónia-nitrogént visznek a talajba.
  • Nitrát-kilúgozódás.
  • Biológiai aktivitás és szénmineralizáció.
  • Savanyodás a gyökérzónában, különösen a hüvelyes növényeknél magas.
  • Savas esők szennyező hatása (ipari üzemek, erőművek, belsőégésű motorok...) vagy savas vizek elvezetése esők, valamint a műtrágyák savanyító hatását közömbösítő mennyiség 300–750 kg/ha CaCO₃ lehet.
  • Nitrátveszteség, párolgáson keresztül.
  • A kimosódó mész éves mennyisége 200–400 kg/ha CaCO₃, de homok talajon, 500 mm éves csapadék, öntözés esetén meghaladja a 700–800 kg/ha-t.
  • Éves szinten 500–1500 kg/ha CaCO₃-t veszítünk.
  • A nagyüzemi cukorrépa-termesztés 15 éve országosan megszűnt, mésziszap hiánya.

A savanyodás hatása a növényi kultúrák teljesítményére

(részletek…)

  • 5,5 pH alatt az alumínium és mangán toxikus mértékig is felszabadulhat.
  • A növény tápanyagfelvétele a pH-csökkenésével együtt csökken. Alacsony pH-értéken a talaj termékenysége korlátozott.
  • 5,5 pH-értéken a kijuttatott tápanyagnak csak kb. 1/3-a érhető el a növények számára.
  • Egy 170–180 kg/ha dózissal búzára kijuttatott ammonium-nitrát esetén 120 kg/ha veszteség is jelentkezhet.
  • A savanyodás a kalcium kimosódásához vezet, amely a talajszerkezetet instabillá teszi.
  • Csökken a talaj nedvességmegőrző képessége, ezzel együtt fokozódik az aszálykárok mértéke és a gyomosodási hajlam nő.
  • A legelők takarmányozási értéke a csökkenő fajgazdagság és alacsonyabb hozam miatt mennyiségileg és minőségileg is romlik.

Miért felelős a növények szempontjából a Kalcium?

(részletek….)

  • Aktív részese a fehérjeképződésnek, szinte az összes anyagcsere-forgalomnak.
  • Sejtműködésben, sejthártya kialakulásban, vázszerkezet képzésben.
  • Közismert az enzimaktiváló szerepe.
  • Levelekben, idősebb részekben nagyobb mennyiségben felhalmozódik.
  • A kálium hatásait kiegyenlíti, kompenzálja.

A hiányt jellemzően kiváltó közvetett okok közül tehát az egyik, hogy az idős levelek általában felhalmozzák, megkötik a kalciumot, és a fiatal, gyorsan növekedő részek nem kapnak eleget. A másik gyakori ok, hogy a párologtatás akadályozottsága és a vízforgalom korlátozottsága miatt a Ca-szállítás elégtelen, és ugyancsak hiányzik a növekedésben lévő részekből a megfelelő mennyiség. A hiánytüneteket ezért mindig ezeken a helyeken találjuk meg. Gyökércsúcsokon, hajtáscsúcsokon, levélszéleken és terméscsúcsokon. Pontosan ott, ahol a növény növekedése, tehát a hozam mennyisége megmutatkozik (a Ca-hiány lesz a veszteség alapja).

Miért a leghatékonyabb a KALCIS MAG termékcsalád?

A felszívódásának hatékonysága – 10 x hatékonyabb hasznosulás, mint a mészkőlisztnél – a múltjában rejlik!
(részletek...)

Egy kis történelmi előzmény:
A kréta kor:

A krétát külön időszakként először Jean d'Omalius d'Halloy belga geológus írta le, a Párizs-medencében levő emelet felhasználásával, 1822-ben. Neve, amely a kréta jelentésű latin creta szóból ered, arra utal, hogy a kontinentális Európában és Nagy-Britanniában (beleértve Dover fehér szikláit is) nagy mennyiségben találtak ebből az időből származó (tengeri gerinctelenek vázának kalcium-karbonát lerakódásából, főleg kokkolitból álló, laza mészkövet, a krétát. Ugyanebből a szóból származik Kréta szigetének neve is. (Forrás: Wikipédia)

Hogyan fest Magyarország talajainak kémhatása:

Tudományos alátámasztás a krétakori calcit keletkezéséről

Érdemes végigolvasni!
Megoldódott a korall-rejtély?

Egy amerikai kutató rájött, a kréta kor elején miért tűntek el az ősi tengervízből a korallok, majd a földtörténeti kor végén miért jelentek meg ismét.

Egy végzős diák a Johns Hopkins egyetemen talán megoldott egy olyan rejtélyt, mely a tengerbiológusokat és paleontológusokat évek óta lázban tartja: Miért tűntek el a kréta kor – mintegy 10 millió évvel ezelőtt – kezdetén a korallzátonyok, és miért csak annak végén, 35 millió évvel ezelőtt jelentek meg ismét?

A lehetséges magyarázat így hangzik: Az ősi tengervíz alacsony magnézium-kálcium aránya ezen közbenső korszak alatt megnehezítette a tengeri élőlények életét – melyek vázukat főként ásványokból, úgynevezett aragonit – hévizes, üledékes módon képződött, többnyire fehér színű ásvány – kalcium karbonátból építik fel – abban, hogy azok óriási zátonyokká terebélyesedjenek.

Justin Ries doktorandusz kutató szerint tanulmánya megadja a választ a kérdésre. A lényeg, hogy a krétakori tengervíz kémiai összetétele nem támogatta igazán az argonit ásvány kiválasztását, melyből a korallok létrehozzák vázukat. Sőt mi több, úgy tűnik az ifjú kutató tanulmánya azt sugallja, hogy a krétakori korallok majdnem biztosan testük egy részét kalcitból építették fel. Ez nagy áttörés, mivel régebben azt hitték, hogy ezek a szervezetek az idők folyamán sem változtatták vázuk ásványi összetételét.

Ries két hónapot töltött azzal, hogy a modern korallok három faját olyan tengervízben bírja növekedésre, melyet hat különböző kémiai összetétellel hozott létre. Ezek mind a korallok geológiai történelmét végigkísérő tengeri vegyületek voltak. A tengervizet Lawrence Hardie föld- és bolygókutató professzor „receptjei” szerint állította össze. A professzor nemrégiben fedezte fel, hogy a magnézium-kalcium molekuláris aránya a vízben 1,0 és 5,2 között ingadozott az elmúlt mintegy 540 millió évben. Mindennek oka a feltörő magma és a tengervíz között fellépő kémiai reakciók lehettek.

A mesterséges tengervizekhez különböző sókoncentrációt adtak, amit Hardie számított ki. Ries azt akarta vizsgálni, hogy a modernkori korallok hogyan válaszolnak az ősi magnézium- és kalciumszintekre, ugyanis ezek a vegyületek, a szénnel és oxigénnel egyetemben, szerves alkotórészei vázuknak. Ami még fontosabb, hogy ezen két vegyület aránya határozza meg, hogy aragonit vagy kalcit ásvány alakul-e ki.

A 10 tartályban lévő tengervíz elegyeket koralltöredékekkel töltötte meg – a töredékeken polipkolóniák éltek –, ezek olyan apró, milliméteres állatok, melyek a nagyobb korallokat és zátonyokat létrehozzák. Ries úgy készítette fel a polipokat a kísérletre, hogy egy hónapos „hozzászokási” időt adott nekik, modern tengervízben. Majd fokozatosan módosította a tartályok vegyi összetételét, míg azok nem hasonlítottak a receptekben leírt ősi tengervízhez.

Az állatkák kémiai sokkját elkerülendő, Ries lépésenként szoktatta hozzá őket az új elegyhez. Ez volt a projekt legkockázatosabb lépése. Már rengeteg kudarcba fulladt kísérleten voltak túl, mire sikerült a korallokat életben tartani, és megfigyelni azok növekedését és az ősi vízben történő ásványosodását.

A korallok speciális fények alatt növekedtek, melyek valódi napfényt szimuláltak úgy, hogy a napkeltéhez és napnyugtához mérhető hullámhosszú fényt bocsátottak ki. Ries a növekvő korallokat planktonrészecskékkel etette, és állandóan figyelte a tartályok pH-értékét  valamint az olyan vegyületek szintjét, mint stroncium, jód, mangán és vitaminok.

A kísérlet két igen fontos dolgot fed fel a korallokkal kapcsolatban. Az egyik, hogy a korallok ősi tengervízben kifejlesztett váza sokban különbözik modern társaikétól. Az úgynevezett krétakori tengervíz 35 százalékban kalcit ásványból építette az állatok vázát, míg a modern korallok 100 százalékban aragonitból állnak.

Ez azt sugallja, hogy a korallok váza a geológiai változások során fokozatos változáson esett át. A másik, hogy a tanulmány bebizonyította, a krétakori tengervízben fejlődő korallok sokkal lassabban növekedtek, mint modernkori társaik.

(Forrás: Tudomány, 2004. 12. 28.)

Ezen információk tudatában hasonlítsuk össze a különböző Ca-beviteli lehetőségek költségeit a KALCIS MAG termékcsaláddal:

További költségmegtakarítási előnyök:

  • kevesebb mennyiség (szállítási, rakodási és kiszórási költségmegtakarítás),
  • más műtrágyákkal együtt használható,
  • granulált, pormentes szemcseméret,
  • egész évben folyamatosan használható a növények vegetációs fejlődése ütemében,
  • nedves körülmenyek között is szórható,
  • azonnali reakciókészség és elhúzódó felszívódás is egyszerre,
  • felületi kiszórással is hatékonyan alkalmazható (legelők, kaszálók, szántóföldi kultúrák stb.),
  • plusz makro- és mikroelem bevitele növényi kultúrák igényeinek, talajhiányok pótlásának megfelelően (Mg, Se, S adagolása),
  • a talajélet újraindítása a legegyszerűbb anyaggal,
  • a takarmányok Ca-tartalmának növekedésével az állatok takarmánymész felhasználása jelentősen csökkenthető, (20 kg siló, 10–15 kg szenázs 1-2 g Ca-növekedés esetén 15–30 dkg takarmánymész száraz anyag helyét takarítja meg és növeli az adag koncentráltságát),
  • felszívódása és hasznosulása hatékonyabb (növényi sejt szinten oldott Ca2+).

A tapasztalat bizonyít!

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Talajjavítás – VulcanAgro

Talajjavítás – VulcanAgro

Belvizesedés, savanyodás, szikesedés és lúgosodás? Megannyi talajprobléma, ami javításra szorul. Nincs egy csodaszer, és nem is lesz. Ahhoz, hogy ered...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?