Agrárgazdasági pénzügyek és hitelek

A mezőgazdaság kötelezettségállományának legfontosabb finanszírozója a bankszektor, a kötelezettségek több mint egyharmadára nyújtanak fedezetet a kereskedelmi bankok. A mezőgazdasági vállalkozások viszonylag kedvező pénzügyi kondícióját, bank- és hitelképességét jelzik a mezőgazdasági társas vállalkozások hitelállományának alakulására vonatkozó adatok is. 2010 és 2014 között a hitelállomány ütemesen emelkedett. A kereskedelmi bankokban megvolt a forrás és a hitelezési készség a mezőgazdaság iránt, hiszen a gazdaságok általában jó adósnak minősülnek, lejárt hiteleik állományának aránya messze elmarad a nemzetgazdaság egészére jellemzőtől. Emellett a Növekedési Hitelprogram (NHP) is ösztönzően hatott. 2014-ben a társas vállalkozások teljes hitelállománya már megközelítette a 400 milliárd forintot. 2015-ben és különösen 2016-ban azonban jelentősen – 332 milliárd forintra – esett a hitelállományuk, ami a beruházási támogatási programok hiányával volt magyarázható. Ugyanakkor az egyéni gazdaságok hitelállománya 2015 és 2016 között több mint duplájára – mintegy 227 milliárd forintra – emelkedett a „földet a gazdáknak” program keretében értékesített állami földek finanszírozása következtében.

A mezőgazdaság második legnagyobb finanszírozói a szállítók mintegy egyötödös részaránnyal, míg az integrátorok egytizeddel részesednek a kötelezettségállomány finanszírozásából. E tekintve azonban eltérések vannak a különböző gazdaságtípusok között. Az egyéni gazdaságok zöme nem elég nagy ahhoz, hogy a bankok vagy a szállítók finanszírozzák, így inkább integrátorokon keresztül szerzik meg mind a szükséges forrásokat, mind az input anyagokat, beruházásaiknak zömét pedig a lízingtárgy tulajdonjogát át nem engedő lízingcégekkel biztosítják. A társas vállalkozások viszont már elég nagyok ahhoz, hogy közvetlenül a bankok és a szállítók partnerei legyenek, bár az integrátori és a lízingfinanszírozás itt is gyakran megjelenik.

A gazdaságok javuló pénzügyi kondícióját és a saját forrás lehetőségének alakulását jól mutatja a gazdaságok betétállományának változása is. Az elmúlt években folyamatosan növekedtek a vállalkozások megtakarításai és az összes betétállomány ma már elérte a 600 milliárd forintot. Természetesen ez az összeg csak a „látható” forrást mutatja, a „rejtett” pénzek hasonló nagyságrendet képviselhetnek, ami jó alapot jelent a beruházási döntésekhez. Nemzetgazdasági és ágazati érdek, hogy ezek a pénzek ne a bankban „feküdjenek”, hanem a mezőgazdasági termelés korszerűsödésének érdekében kerüljenek felhasználásra.

A gazdaságok saját forrását jelentő betétállomány nagysága mutatja, hogy bár a magyar mezőgazdaság jövedelmi és beruházási kondíciója romlott az elmúlt két évben – a jövedelemhelyzet erősödése pedig a közeljövőben sem várható, – a támogatásokat is figyelembe véve még mindig adottak a feltételek egy viszonylag intenzív fejlesztési periódus generálására. A banki finanszírozási készség adott ennek támogatására, és az alacsony hitelkamatok is ezt ösztönzik.

Az élelmiszeripar a fejlesztések finanszírozási lehetőségeit tekintve sokkal kedvezőtlenebb helyzetben van. Saját forrásai szűkösebbek, mint a mezőgazdaságé. Az élelmiszeripari társas vállalkozások betétállománya alig magasabb a mezőgazdasági betétek egyötödénél. Az élelmiszeripari társas vállalkozások teljes hitelállománya 2007-től 2013-ig meredeken csökkent, 462,6 milliárd forintról 337,1 milliárd forintra. 2014-ben megugrott az élelmiszeripari hitelek nagysága, de azóta lényegében stagnál, 2016-ban 377,2 milliárd forint volt. Kedvező tendencia ugyanakkor a devizahitelek arányának csökkenése. 2016-ban már csak egyharmadát tették ki az összes hitelállománynak, míg 2008-ban közel felét.

Az élelmiszeripari vállalkozói kör erejét meghaladó fejlesztések megvalósításához állami garanciák melletti további kereskedelmi banki tőkebevonás szükséges az iparágba. Ugyanakkor elsősorban az „átütő erejű” élelmiszeripari beruházásokat kell előnyben részesíteni, ahol a legnagyobb gazdasági előnyt lehet várni. A magyarországi élelmiszer-feldolgozás fejlődése nem mehet végbe anélkül, hogy a nagyobb cégek korszerűbbekké ne váljanak. Ezért az előttünk álló időszakban fenn kell tartani az élelmiszer-feldolgozás kiemelt támogatását, de nagyobb figyelmet kell kapnia a források hatékony felhasználásának is.

Kíváncsiak voltunk arra, hogy a bankszektor egyes szereplőinek miért lett fontos az agrárfinanszírozás, s hogy mire fókuszálnak programjaikban?

Az OTP Bank menedzsmentje 2010-ben úgy döntött, hogy a banki folyamatokon belül kulcsszerepet szán az agrárágazat finanszírozásának is. Ennek érdekében év végén létrehozta az Agrárágazati Igazgatóságot. Ekkor már két évvel túl voltunk a 2008-as pénzügyi világválságon. Azt tapasztalhattuk, hogy ha egyes területeken kicsit lazíthatunk a finanszírozás feltételein, bevonjuk a garancia intézményeket, valamint a termőföldet, mint fedezetet, akkor az olyan kitörési pont lehet az ágazat számára, amelyre érdemes odafigyelni. Utólag bebizonyosodott, hogy jó döntés volt az agrárfinanszírozás mellett letenni a voksot. Az OTP Agrárágazati Igazgatósága az elmúlt öt év során dinamikusan fejlődött. Jelenleg cca. 18%-os hitelpiaci részesedésnél tartunk, amit évente átlagosan 1–1,5%-os penetráció-növekedéssel tudtunk elérni.

Az elmúlt két évben a „Földet a gazdáknak” program mozgatta meg elsősorban a piacot, illetve az MNB Növekedési Hitelprogram. A Program márciusban befejeződött, így azóta nincs a piacon „extra olcsó”, fix kamatozású konstrukció. Jól látható azonban, hogy igény van rá, ezért mi is ebbe az irányba mozdultunk el. A „motort” és egyben a legnagyobb kockázatot is a mezőgazdasági és élelmiszeripari támogatások finanszírozása fogja jelenteni a következő években. A Vidékfejlesztési Program keretében a 2014–2020-as ciklus félidős felülvizsgálatához közeledve, az erre az időszakra vonatkozó uniós programozási időszakra elkülönített mintegy 1300 milliárd forint keretösszeg pályázatai már megnyíltak, és többnyire le is zárultak.

A Vidékfejlesztési Program 80-20-as szabályának bevezetésével – amelynek célja, hogy minél több őstermelőt és kisebb mezőgazdasági vállalkozást segítsen hozzá a fejlesztéshez – előtérbe kerül a kisebb vállalkozások finanszírozása, ami növelheti a finanszírozás kockázatát. Ez érthető, hiszen a kisebb cégek kevésbé transzparens módon működnek, gazdálkodásuk kevésbé nyomon követhető. Tisztában vagyunk azzal is, hogy a kisebb vállalkozások jellemzően nehezebb helyzetben vannak a hitelfedezet szempontjából. Ezért az OTP Bank Agrárágazati Igazgatósága, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány és az OTP Hungaro-Projekt Kft. bevonásával indította el a „OTP Zöld folyosó” elnevezésű programját. Az AVHGA egyedi, kedvező feltételeket biztosít a fedezeti kör szélesítéséhez, az OTP HP pedig szakmai támogatással, hitelezési kockázatok csökkentésével, valamint teljes körű pályázatmenedzsmenttel járul hozzá a beruházások gyorsított finanszírozásához.

A Bank a teljes VP pályázathoz kapcsolódó beruházási jellemzőket feltérképezte és tisztán látszik, hogy a gyors forráshoz jutás égető lesz a szűkös megvalósítási időkeret miatt. A Zöld folyosó kész megoldásokat kínál pl. a közbeszerzés és annak eredményeként a kivitelezői költségek növekedésére, amely legfeljebb 10%-os költségnövekedés esetén automatikusan beépíthető a hiteldöntésbe vagy említhetnénk az állami viszontgarantált AVHGA kezesség támogatástartalmának kezelését, amit a maximális támogatásintenzitás túllépés miatt a beruházási hitelláb szintén automatikus megemelésével kezelünk. De fontos elem az is, hogy sikerült elérni, hogy a VP pályázatos beruházási hitelekhez vállalt kedvezményes garanciaintézményi kezesség támogatástartalma ne terhelje az ügyfelek egyébként is szűkös „de minimis” keretét. Ezek mind olyan lehetőségek, amelyek gyorsítják és kedvezőbbé teszik a hitelezési folyamatot.

Tehát a „Zöld folyosó” alapvetően egy egyszerűsített hitelbírálati folyamat a Vidékfejlesztési Program pályázati nyerteseinek, amely komplexen kezeli a teljes beruházási folyamat során felmerülő finanszírozási szükségleteket a támogatáselőleg lehívásához szükséges bankgaranciától, a támogatás megelőlegezésen és beruházási hitelen túl, a közbeszerzés végeredményeként esetleges magasabb kivitelezői költségvetés forrás-kiegészítését egyaránt. Emellett lehetőség van forgófinanszírozás igénybevételére is, amely a beruházást követően jelenthet segítséget az üzemeltetéshez.

A mezőgazdaság, az élelmiszeripar, és a hozzájuk kapcsolódó szektorok felértékelődése immár évek óta tartós folyamat a pénzintézetek számára. Ennek több oka van. Egyrészt, a mezőgazdasági vállalkozások csődrátái a legalacsonyabbak a gazdaságban, ami azt jelenti, hogy jó adósok. Másrészt, azok a hatalmas pénzáramok, amelyek a nemzeti és az EU társfinanszírozott források formájában áramlanak a szektorban, nagyban stabilizálják pénzügyi helyzetüket. Harmadrészt, statisztikailag kimutathatóan évről évre javul a mezőgazdasági üzemek nyereségtermelő képessége, nőnek a megtakarításaik. A sor végére került, de talán az egyik meghatározó tényező a mezőgazdaság felértékelődésében az, hogy speciális gazdálkodási körülményeinek ismerői könnyebben tudják kezelni a kockázataikat. Ez egy mélyebb stratégiai együttműködés kialakítását teszi lehetővé bank és ügyfele között is, ami igen fontos mind a mezőgazdasági adottságaink magasabb szintű kihasználása, mind a jelenleg egyedülálló pénzpiaci lehetőségek kiaknázása szempontjából is.

Napjainkban, amikor a Vidékfejlesztési Pályázatok győztesei tömegesen kapnak értesítést, tovább fokozódik a már az év eleje óta tartó beruházási hullám. 2017 januárja és júliusa között – az előző év azonos időszakához képest – több mint 30 százalékkal nőttek a mezőgazdasági beruházások. A helyzetet színesíti, hogy október 16-án indul a közvetlen kifizetések előlegfizetési időszaka, ami november végéig tart, de ha szükség lesz rá – a tavalyi évhez hasonlóan – részkifizetés címén decemberben is folytatódhat. Idén 208 milliárd forint fogja tovább élénkíteni ezen az úton a beruházási kedvet. További kedvező lehetőség, hogy a már említett VP nyertesek 50 százalék előleget is igényelhetnek az elnyert támogatás összegéből. Ha ehhez még a soha nem látottan kedvező hitelhez jutási feltételeket, az alacsony kamatokat is hozzávesszük, akkor könnyen megérthető az a nagy élénkülés, amit az agrárhitelezésben tapasztalunk.

A mezőgazdasági termelők mindig is nagyon óvatosak, megfontoltak voltak az eladósodás terén. Elég, ha emlékeztetünk arra, hogy a tavalyi mezőgazdasági beruházásokat 82 százalékban saját erőből finanszírozták. Most azonban itt az ideje változtatni ezen, hiszen nemcsak az előbbiekben felsorolt pénzügyi körülmények, hanem a piaci kihívások sem engedik meg azt, hogy lemaradjanak a fejlesztésekkel. Ebben az igen nehéz döntési helyzetben értékelődik fel az olyan banki partner, aki nem csak, hogy tisztában van a gazdálkodási körülményekkel, hanem tanácsadással is ügyfele mellett áll. Nem csak a legjobb finanszírozási lehetőség megtalálásában, kialakításában segít, hanem az üzemi szintű középtávú stratégia kialakításában is támaszkodni lehet rá, és akár napi szinten elérhető piaci információk, mi több, előrejelzésekkel kapcsolatban is. Mindannyian a hozzáadott érték növelésének lehetőségét keressük, arra törekszünk, hogy minél teljesebb körű legyen az ügyfelek kiszolgálása. Ehhez szükség van a bankban is az agrárkompetenciák folyamatos erősítésére, a szolgáltatási paletta szélesítésére, az agrárszakmai partnerségre. Ma már általánosan elfogadott, megszokott az, hogy a gazdák agrárszabályozási, -piaci, -stratégiai kérdésekben is bankjuk illetékes szakértőire támaszkodnak.

E szakértők ugyanis jól kiegészítik az ő képességeiket, lehetőségeiket, hiszen az a dolguk, hogy hazai és piaci átlátással rendelkezzenek, otthonosan mozogjanak a támogatási rendszerek, és jogszabályok útvesztőiben. Ahogy az élelmiszerek termelése is bizalmi viszonyt feltételez a fogyasztóval szemben, úgy a bank és ügyfél kapcsolatában is arra kell törekedni, hogy hosszú távú, személyes kapcsolatra, tanácsadásra épüljön az együttműködés. A mezőgazdaságban tevékenykedők napjainkban olyan összetett kihívási hálóban kell, hogy helytálljanak, amelyeknek való megfelelés nem nélkülözheti azt, hogy bankjuk szakmai oldalról is szorosan mellettük álljon.

Számunkra tehát azért fontos hagyományosan, hosszú évtizedek óta az agrárfinanszírozás, mert mindezen képességekkel folyamatosan fejlesztve, fejlődve rendelkezünk. Ismerjük, értjük az agráriumot, és készen állunk teljes körűen kiszolgálni igényeit. 

Az alapítványt nemzetközi szerződés keretében azért hozták létre 1991-ben, hogy segítse a gazdálkodókat. Ahogy az a nevünkben is benne van, nálunk a legfontosabb területet az agrárvállalkozások finanszírozása jelenti, ezen belül pedig gyakorlatilag minden ágazat – az állattenyésztés, a növénytermesztés, a kertészet, valamint az élelmiszeripar is – kiemelt figyelmet kap, és minden ágazat számára kínálunk egyedi, testre szabott termékeket és szolgáltatásokat.

A másik fő célunk a legkisebbek, a mikrovállalkozások támogatása. Az alapítvány pénzügyi segítséget nyújt ahhoz, hogy a vállalkozások minél gyorsabban reagálhassanak a változó környezethez, és terveiket megvalósíthassák. A készfizető kezesség révén nagyobb számú vállalkozás juthat hitelforráshoz, hiszen olyanok is a bankok hitelezett partnereivé válhatnak, amelyek egyébként nem rendelkeznek elegendő fedezettel, de üzleti elképzeléseik életképesek. Az AVHGA állományának 86 százalékát teszik ki a mikrovállalkozások, ezen belül jelentős arányt képviselnek az őstermelők, a családi gazdálkodók. A mikrovállalkozások 2017 első félévében közel 6 milliárd forinttal nagyobb összegű hitelhez igényeltek kezességet, mint a tavalyi év azonos időszakában, a fennálló hitelállományuk a félév végére megközelítette a 143 milliárd forintot, a kis- és közepes vállalkozások hiteleivel együtt 228,2 milliárd forint összegű hitel mögött áll az alapítvány készfizető kezessége.

Megfigyelhető, hogy a hazai agrárágazat életében számottevő változásokat hozott az elmúlt néhány év. A kormányzati erőfeszítések, illetve az európai uniós támogatások kedvező hatásai révén egy alapvető jövedelembiztonságot nyújtó támogatási rendszer épült ki, jelentős vidékfejlesztési források áramlottak és áramlanak az ágazatba. Összességében az agráriumban sokat javult a pénzügyi kiszámíthatóság. A növénytermesztés jövedelmezősége már korábban stabilizálódott, fokozatosan az állattartásban is kedvező jelek mutatkoznak.

Az utóbbi években a bankok stratégiájában egyre nagyobb hangsúly helyeződik az agrárium finanszírozására, forgóeszköz-, vagy beruházási hitel, akár támogatás előfinanszírozás formájában. A mezőgazdaságban ugyanis ígéretes üzleti lehetőségekkel rendelkező, zömmel pontosan fizető, megbízható ügyfelekkel kerülhetnek kapcsolatba. A hitelintézetek egyre több terméket és szolgáltatást kínálnak az ágazat szereplőinek, és komoly verseny folyik a gazdák fejlesztéseinek és a gazdaságok működtetésének finanszírozásáért. A bankokkal egyedi, a vállalkozók igényeinek leginkább megfelelő termékek kialakításán dolgozik folyamatosan az alapítvány. A termékekben meghatározott fix paramétereknek köszönhetően gyorsul a bírálati idő, míg a megállapodásoknak köszönhetően kedvezőbb díjon, alacsonyabb fedezeti elvárásokkal, hosszabb futamidővel juthatnak hitelhez a vállalkozások.

Gyakorlatilag az összes magyarországi banknál, takarékszövetkezeteknél, és kisebb mértékben más pénzügyi vállalkozásoknál – az ország minden pontján – lehet igényelni az alapítvány kezességét hitelhez, bankgaranciához, lízing és faktoring ügyletekhez. A kezesség igénybe vétele az ügyfél részéről nem jár plusz adminisztrációs feladattal, a kezességvállalással kapcsolatos teendőket teljes egészében az alapítvány a bankokkal közösen bonyolítja. Mivel az alapítvány célja nem a nyereségszerzés, mindig az európai uniós szabályok által megengedett legkedvezőbb díjon vállalja a kezességet a gazdálkodókért.

A Takarék Csoportnak jelentős a tapasztalata az ágazat működéséről, jellegzetességeiről. A takarékszövetkezetek és az FHB Bank hagyományos szerepe, valamint a legsűrűbb országos fiókhálózat nyújtotta elérhetőség természetes partnereinkké tette a gazdákat. Ez az örökség óriási és egyedülálló értékünk, szeretnénk fenntartani és a modern kor követelményeihez igazodva fejleszteni. A kérdés tehát a Takarék Csoport esetében úgy is szólhat, hogy miért tartjuk változatlanul kiemelt területnek az agrárfinanszírozást, miért szeretnénk nemcsak megtartani, hanem jelentősen tovább növelni piaci részesedésünket?

A bankok által kiemelten figyelt szempontok alapján is vonzó célpont az agrárium: az ágazati csődráta hosszú ideje a legalacsonyabbak közé tartozik, az MNB Stabilitási Jelentése szerint jelenleg 2% alatti. Mindennapi tapasztalataink szintén megerősítik, hogy pénzügyi szempontból a főleg szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok többségében stabilak, ennek köszönhetően vonzó finanszírozási célpontot jelentenek. Erre egy szemléletes példa: banki pályafutásunk alatt nemigen emlékszünk olyan esetre, amikor finanszírozott mezőgazdasági gépet kellett végrehajtani. Ugyanakkor sokan hitel nélkül gazdálkodnak, sok esetben saját forrásból intézik nemcsak a termelést, hanem a gépbeszerzést is. Ezt fel lehet fogni kedvezőtlen adottságként, aminek az oka lehet akár bizalmatlanság vagy a pénzügyi függetlenség mindenáron történő fenntartására való törekvés, sokszor pedig azt tapasztaljuk, hogy idő vagy információ hiányában nem használják ki a kézenfekvő finanszírozási lehetőségeket. Amennyiben a pénzügyi tudatosság fejlesztésével sikerül átadni azt a közgazdasági alapelvet, hogy a körültekintően felvett hitel nem az ördögtől való és az optimális finanszírozási szerkezet szinte soha nem 100% saját forrásból áll, úgy jelentős piac nyílhat meg a teljes pénzügyi szektor számára.

Az ebben rejlő piaci lehetőségek elérése érdekében azonosítottunk néhány olyan területet, amelyeket még csak kis mértékben szolgálnak ki a bankok. A nagybankok látóköréből kimaradtak a tipikus egyéni gazdálkodónál nagyobb, de a standard kkv méretet még el nem érő vállalkozások, így számukra érdemes azt a szakértői figyelmet, erőforrást és testre szabhatóságot nyújtani, ami a hatékony megszólításukhoz, igényeik megfelelő felméréséhez és kiszolgálásához szükséges.

Jelenleg a mezőgazdasági vállalkozói jövedelmek mintegy kétharmada támogatásokból származik, ami 2020-tól változni fog, azonban nem számítunk arra, hogy emiatt radikálisan romlani fog az ágazat hitelképessége. Miért gondoljuk ezt? – Megvizsgálva a KAP történelmét, azt látjuk, hogy a jelenlegi rendszer teljesen eltér a 20 évvel ezelőttitől, de egy-egy korrekciós lépés sohasem forgatta fel radikálisan a viszonyokat. Az uniós döntéshozatali rendszer általánosságban sem támogatja a piaci szereplők pozícióira gyorsan, nagyon jelentős hatást gyakorló lépéseket. Véleményünk szerint az „ingyen” járó direkt támogatások mérséklődésével jól is járhat a mezőgazdaságunk. Egyrészt lendületet kaphat az a szemléletváltás, amely a „lehajolni minden forintért” elve alapján növeli a hatékonyságot, így nőhet az ágazat eredményessége. Másrészt nagyon valószínű, hogy az uniós eszköztárban nagyobb súlyt kap a kockázatkezelés, a jövedelemkiegyenlítő eszközök alkalmazása, ami a gazdák mérséklődő kockázata mellett banki, finanszírozási szempontból szintén erős pozitívum.

Lényeges, hogy a Takarék Csoport nemcsak az agráriumban, hanem az erre felépülő ágazatokban is aktív szereplő marad, beleértve az állattenyésztés és az élelmiszeripar mellett a gabonakereskedőket, input anyag kereskedőket, integrátorokat. Nálunk továbbra sincs a finanszírozásból általánosan kizárt ágazat. A hosszú távú nyerteseket keressük, meggyőződésünk, hogy ilyen partnerekkel a nagyobb kockázatokkal működő vagy erősebb profitingadozásokat mutató területeken is szép számmal megállapodhatunk, hiszen egyaránt rendelkezésünkre áll az ehhez szükséges szakmai tudás, helyi ismeret és a forrás.

Az agrárfinanszírozás ma szinte minden bank számára gyümölcsöző terület, ennek kialakulása és az e mögött meghúzódó motivációk viszont – a szőlőhöz hasonlóan – mélyen gyökereznek.

A rendszerváltozást követően ismét nyilvánvalóvá vált, hogy a mezőgazdaság és a tágabb értelemben vett élelmiszer-gazdaság egy ország számára stratégiai jelentőséggel bír, amely nemzetgazdasági súlyán jelentősen túlmutat. Az élelmiszer-önellátás lehetőségének megteremtésével egy állam a legalapvetőbb biztonságot nyújtja polgárainak. Fontos továbbá, hogy az agrárium a rurális területek gazdaságában az átlagot lényegesen meghaladó szerepet kap.

A Budapest Bank több mint két évtizeddel ezelőtt egy agrárszakértői pozíció, és ezzel együtt egy erős ágazati fókusz kialakítása mellett döntött. A cél az volt, hogy minél hitelesebb szakmai információkra alapozva szülessenek meg az ügyfelek, az ágazat, és a bank fejlődését egyaránt elősegítő finanszírozási együttműködések. Bankunk, mely elsődlegesen a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások működését és fejlődését tekinti a hazai gazdaság alappillérének, dedikált ágazattá tette a mezőgazdaságot. Ezen időszak döntései, folyamatai a mai napig éreztetik hatásukat a napi működésben és az ügyfélkapcsolatok alakulásában egyaránt. Az elmúlt 25 év szakmai munkájának eredményeként ma a Budapest Bank az élelmiszer-gazdaság egyik legnagyobb finanszírozója, vállalati hitelportfóliónk nagyságrendileg harmada kötődik ezen ágazatokhoz.

Mindeközben finanszírozói oldalról az agrárium megítélése iparági szinten is egyre javult, ma szinte valamennyi pénzintézet fantáziát lát benne, hiszen a válság óta eltelt időszak tapasztalatai szerint a mezőgazdasági termelők által felvett hitelek bedőlési aránya jóval alacsonyabb, mint a gazdaság más szegmenseiben működő cégeknél.

A finanszírozói megítélés tekintetében azonban az ágazat fenntartásának és fejlesztésének jelentősége  jelenleg nem az egyetlen és nem is feltétlenül az elsődleges szempont. A mezőgazdasági termelés tőkeigényes időtöltés. Az alkalmazott eszközök, technológiák, ingatlanok igen komoly befektetést igényelnek, nem is beszélve a szektor legfontosabb, és egyben véges mértékben rendelkezésre álló, nem bővíthető, sőt, egyre inkább zsugorodó termelési tényezőjéről, a termőföldről. A nagy eszköz- és főként ingatlanérték szintén növeli a finanszírozó biztonságát, ennek ellenére nem jelenthetjük ki, hogy ez teszi vonzóvá a pénzintézetek szemében.

 Az agrárvertikum finanszírozói megítélését, annak hátterét vizsgálva nem mehetünk el amellett, hogy a fontosabb ágazatok működése – a támogatások nélkül – évek óta stabilan veszteséges. Ezt a helyzetet értelmezve ki kell mondjuk, hogy a bankok nem a mezőgazdaságot, hanem – közvetve, vagy esetenként közvetlenül – a  mezőgazdaságba érkező támogatásokat finanszírozzák.

 Az Agrárgazdasági Kutató Intézet Tesztüzemi Rendszerének adatai alapján 2011 és 2015 között az ágazatba érkező támogatásoknál a vegyes gazdaságok ha csupán 7%-kal is, de kevesebb jövedelmet termeltek, a tehenészetek deficitje ugyanakkor 28%, a juhtartóké 29%, a húsmarhatartóké 68% volt, a sertéstartók pedig 295%-kal kevesebb jövedelmet termeltek a támogatásaiknál, és csupán a baromfitartók eredménye haladta meg a lehívott támogatásokat szűk 30%-kal. A veszteségeket jelenleg számos vállalkozás esetében a beérkező támogatások kompenzálják, ami hosszú távon sem agrárszakmai, sem finanszírozási szempontból nem tartható fenn.

Az EU agrárköltségvetése folyamatosan zsugorodik, és az elmúlt időszak politikai folyamatai – pl. brexit vagy épp az EU gazdaságának globális versenyképességi problémái – sem a szubvenciós Kánaán fenntartásának irányába hatnak.

A hatékonyság javítása, a jövedelemtermelő képesség látványos bővülése elengedhetetlen, és valószínűleg az utolsó időszakban vagyunk, amikor ez még egyáltalán lehetséges. A mezőgazdaság szinte robbanásszerű technikai-technológiai fejlődésének eredményeit be kell építeni a gyakorlatba, ha úgy tetszik, újra kell tanulni a szakmát. A tevékenység sikerének, fenntartásának megítélésekor, a középtávú fejlesztési terveink kialakításakor a támogatások nélküli viszonyokból kell kiindulni, a támogatások ugyanis csupán elkendőzik az agrárágazatok strukturális problémáit.

A Budapest Bank agrárvállalati tevékenysége közben, ügyfeleivel együtt gondolkodva ezt a nézőpontot igyekszik alkalmazni. Célunk, hogy egy támogatások nélkül is stabil jövedelempozícióval rendelkező szektor kialakulását segítsük, amely egy támogatások nélküli versenykörnyezetben is kecsegtető finanszírozási terület lehet.

A K&H Magyarország egyik piacvezető pénzintézete, mely hagyományosan erős a mezőgazdasági és ahhoz kapcsolódó – elsősorban élelmiszeripari – vállalatok körében. A K&H stratégiájában mindig kiemelkedő szerepet játszott az agrárfinanszírozás, épp ezért döntöttünk úgy 2012 elején, hogy akkori 16%-os részesedésünk növelésére létrehozzuk az agrár üzletágat mint kompetencia központot a bank és az értekesítő hálózat tudásának elmélyítésére, piaci kapcsolatrendszereink újjáépítésére. 

Mára részesedésünk elérte a 27%-ot, komoly feladatot jelent ennek megtartása. Vajon miért figyelt fel a bankszektor az agráriumra, miközben GDP-n belüli részesedése 5–6% körül mozog? A figyelem fokozódása a pénzügyi válság idején következett be, az agrárium viszonylagos stabilitását észlelve. Ha egy autógyár leáll fél évre, "csak" annyi történik, hogy később cserélünk autót, de nem örülünk, ha a következő vacsorát, ebédet esetleg hosszabb távon is ki kell hagynunk, vagyis a piaci igény folyamatos és kényszerű. Ehhez meg kellett tanulni az agrárium más ágazatoktól eltérő, addigi banki gyakorlatban nem szokásos jellemzőit:

• a termelési ciklus hosszú, 4–5 hónaptól akár 2 évig is tarthat, az eredmények lassan láthatóak és értékelhetőek – DE zavar esetén van idő annak észlelésére és a beavatkozásra,
• az időjárásnak jelentős módosító hatása lehet egyes termelési ciklusokra, emiatt 3 év átlagában érdemes az eredményességet vizsgálni annak trendjeivel egyetemben,
• alapvető információs bázisa a bankoknak az éves beszámoló, ami sajnos még mindig az évfordulóhoz kötődik, nem a termelési ciklushoz, ezért nehézkessé, bizonytalanná teszi a cégek értékelését,
• nagy szerepe van versenyképesség szempontjából a naturális mutatóknak, amire hazai adatbázisok nem álltak rendelkezésre, ezeket évekbe telik statisztikailag értékelhető módon felépíteni,
• az agrárium fizetőképessége lehetővé teszi számukra a legkorszerűbb technikák es technológiák alkalmazását, melyhez képest ezek tudatos alkalmazása lassabban nyer teret. Ez szintén nagy növekedési potenciált jelent, egyben magába foglalja a lemaradás és piacról való kiesés veszélyét is,
• fokozottan jelenik meg a generációváltás kényszere, ami szintén üzleti lehetőséget jelenthet, egyben az üzletfolytonosság – a hitelek visszafizető képessége – kérdése is felmerül.

Összességében tehát az agrár-élemiszeripar stabil, folyamatosan növekvő üzlet, de speciális szakértelmet igényel az ebben való eredményes részvétel a bankok részéről.