Az unióban a legnagyobb mezőgéppiacokkal Németország, Franciaország, Olaszország és Nagy-Britannia rendelkezik, amelyek a teljes uniós mezőgazdasági gépforgalomnak közel a 60%-át mondhatják magukénak, az általuk művelt mezőgazdasági terület az EU-n belül pedig csak 43,5%-ot képvisel. A régi (15-ök) és az újonnan csatlakozott (12) országok között a mezőgépek piacának  85/15%-os megoszlási aránya rosszabb, mint az országok mezőgazdasági művelés alatt álló területének 71,5/28,5%-os megoszlása.

Kelet-Európában (a később csatlakozott EU-s országok közül) a lengyel mezőgéppiac a legerősebb, nem véletlen, a régióban ez az ország rendelkezik a legnagyobb mezőgazdasági területtel és Romániát nem számolva, a legtöbb mezőgazdasági üzemmel is. A lengyel mezőgéppiac részesedése az EU piacából 5,2%-os.

Magyarország az évi 400–500 millió euró közötti (124–155 Mrd HUF) forgalmával és 1,5–2,0%-os piaci részesedésével a régióban a harmadik legnagyobb piacnak számít. A piaci forgalmat tekintve megelőznek minket a csehek, akik kisebb mezőgazdasági területtel rendelkeznek, az üzemeik száma pedig csak 5%-a a magyarországinak. A magyar mezőgéppiac forgalma, az AKI (Agrárgazdasági Kutató Intézet) adatgyűjtése szerint, az elmúlt öt évben 104,8 és 163,7 Mrd HUF között változott. A nem teljes körű adatszolgáltatás hiányosságai miatt a tényszámok ennél akár 15%-kal is nagyobbak lehetnek. Súlyt az ad a közölt tényszámoknak, hogy a legnagyobb gépforgalmazók adatai szerepelnek az összesítésben. A piaci forgalom több mint 80%-át 13 forgalmazó, ezen belül az 55%-át pedig a három legnagyobb gépkereskedő bonyolítja le az országban. Az AKI által közzétett I.–III. negyedévi számok alapján kikövetkeztethető, hogy 2017-ben az előző évinél minden bizonnyal 20–25%-kal nagyobb lesz a hazai mezőgéppiaci forgalom és az alkatrész-értékesítés is mintegy 8-9%-kal növekedhet. Ez azt is jelenti, hogy megváltozott a trend, kétévi csökkenés után a mezőgépeladások ismét növekedésnek indultak, amely a mezőgazdaság technikai fejlődése szempontjából kulcsfontosságú. Ennek azért is nagy a jelentősége, mert a gépberuházások zöme elsősorban piaci alapon (saját erőből és hitelből) valósult meg, a vissza nem téríthető EU-s támogatások nem voltak elérhetőek a tavalyi évben. Európa több országában is a gépberuházási klíma kedvező alakulásáról és a mezőgéppiaci forgalom kisebb-nagyobb mértékű bővüléséről szólnak a hírek, amelyek a farmjövedelmek növekedésével függhetnek össze. Magyarországon az alkatrészek eladása pedig 2013 óta folyamatosan nő, amely azzal is összefügghet, hogy az elmúlt 15 évben beszerzett nyugati relációjú gépek jelentős része is javításra szorul, ezeknek az alkatrész-beszerzési költségei is jelentősebbek. Az összegszerű gépberuházási számok mögött értelemszerűen növekvő gépeladási darabszámok jelennek meg 2017-ben. Az I.–III. negyedéves számok és az éves becslés szerint mintegy 25%-kal nőhetnek a traktor­eladások 2016-hoz képest. Ez az AKI-statisztika szerint 2850 db körüli traktoreladást jelent. Ennél a valós szám mintegy 20%-kal is nagyobb lehet, mivel az adatgyűjtésből kimaradt több traktormárka és -forgalmazó is. A magyar piacon mintegy 40 traktormárkának több mint 500 féle modellje kerül értékesítésre, amelyek egy része elkerüli az AKI statisztikai adatgyűjtését. Így más forrásokra is támaszkodva Magyarországon 2017-ben várhatóan 3400 db körül alakul majd a traktorok értékesítése. Ezek a traktoreladási számok a hazai mezőgazdaság birtokstruktúráját és termelési szerkezetét, ill. a traktorpark számait tekintve alacsonynak minősíthetők. A 120.000 darabos traktorállománynak csak 2,8%-os fiatalításához járulnak hozzá. A tavaly eladott traktorok között a legnagyobb részarányt a 91–140 LE-s ún. farmmindenes kategória képviselte, amely családi gazdaságok bázistraktorai, de a nagyüzemekben is szerephez jutnak.

Hasonló, de változó arányú eltérések az előbbiekben vázolt okokból kifolyólag a mezőgazdasági gépek más csoportjainál is előfordulhatnak. A gabona arató-cséplő gépek értékesítése 2017-ben is az előző év szintjén (320 db körül) alakult. Ez valós szám lehet, mivel a statisztikai adatban szerepelnek a legjelentősebb forgalmazók. Kedvező, hogy az eladott kombájnok több mint háromnegyede a nagyobb (300 LE feletti motorteljesítményű) teljesítménykategóriába tartozik, így ha a darabszámot tekintve nem is, de kapacitását tekintve hozzájárul a 10.500 darabos hazai kombájnpark teljesítőképességének növekedéséhez. A számok alapján az önjáró homlok- és teleszkópos rakodók eladásában is jelentős (akár 50%-os) növekedés várható a 2017-es évben. Igaz a megelőző két évben az eladások alulteljesültek. Az önjáró rakodókon belül a teleszkóposok több mint 90%-os részaránnyal szerepelnek.

A talajművelő gépekből is több került a gazdaságokba tavaly, mint az azt megelőző években, ezen belül különösen az eladott ekék, tárcsás talajművelők és magágykészítők száma növekedett.

Az ekéknél a 3-4 ekefejes váltvaforgató változatokból, a tárcsás művelő esetében az 3–7 m közötti kompakt tárcsás boronákból, a mag­ágykészítőkből szintén a 3–7 m közötti munkaszélességű változatokból adtak el legtöbbet. Számottevő (22–29%-os) értékesítési növekedés tapasztalható a statisztika szerint a tápanyag-visszapótlás, a vetés és a növényvédelem gépeinél is, amelyek jelentős mértékben járulhatnak hozzá ezen minőségileg fontos technológiai műveletek korszerűsítéséhez.

A tápanyag-kijuttató gépeknél a függesztett műtrágyaszórók, a gabona sorvető gépeknél a 3–4 m munkaszélességű magládás változatok, a szemenként vető gépeknél a 6–8 soros pneumatikus rendszerű gépek, míg a permetezőknél a 800–2000 literes függesztett és a 2500–4500 literes tartállyal szerelt vontatott gépek eladásában mérhető a legnagyobb növekedés. A tápanyag-visszapótlás gépei közül a szervestrágya-kijuttatók eladása jelentősen nem változott és ez kedvezőtlen.

A permetezőknél az ültetvénypermetezők eladása is kedvezően változott, nőtt.

A gabonakombájnok adaptereinek eladásai is nőttek várhatóan 20%-kal. Ezen belül külön érdekesség, hogy a napraforgó adapterekből többet vásároltak a gazdaságok, mint a kukoricacső-törőkből. Ebben azonban az is közrejátszhat, hogy az utóbbiakat nem külön, hanem a kombájnnal együtt szerzik be a vállalkozások. Az értékesítésre került adapterek zöme 6 soros kivitelű volt.

A zöldtakarmány-betakarító gépek (kaszák, rendkezelők) eladási számai 2017-ben valószínűleg nem érik el majd a 2016-os értékeket. (Érdekes ez más európai országban is így alakult.)

Bálázókból azonban mintegy 22%-kal többet vásároltak a gazdaságok, pedig már a 2016-os számok is jól alakultak. Az eladott bálázók zöme (90%) hengeres nagybálázó volt, ezeken belül is a vásárlók a fixkamrás változatokat helyezték elsősorban előtérbe.

A mezőgazdasági szállításokat bonyolító traktorvontatású pótkocsik eladási száma is jelentősen növekedett, 2017 I.–III negyedévében már több mint 50%-kal többet adtak el belőlük, mint 2016 azonos időszakában.

Az öntözőgépek és a szemestermény-szárítók értékesítésében nem történtek jelentősebb változások 2017-ben sem, mint ahogy az állattartási technológiákat kiszolgáló gépek eladása is a korábbi évek szintjén alakulhat.

A cikk szerzője: Dr. Hajdú József