Hartmann Imre

A 2017-es év nem kedvezett a kukoricának. A csapadék éves összege a területre jellemző alsó határt is alig érte el, ami ennél azonban nagyobb gondot okozott, az a csapadék időbeli és térbeli eloszlása.  A kukorica számára kritikus időben csapadékhiány sújtotta a környéket, amikor pedig volt csapadék, az „sávosan” érkezett. Amikor Szákszenden 2 mm csapadékot mértünk, a szomszéd faluban 7 mm volt a lehullott csapadék, de ilyen különbségek akár táblán belül is előfordulhattak. Annak függvényében, hogy a tábla szerencsésebb vagy szárazabb részén mértük a hozamot, a különbség akár 2 t is lehetett.

A gazdaságunkban bevált technológiát – a kukorica fejtrágyázását – pontosítottuk a differenciált és helyspecifikus kijuttatással. Bár a bemosó csapadék nem érkezett meg, sokat számított, hogy a műtrágyát azonnal bedolgoztuk, így a mechanikus gyomirtáson túl biztosítottuk a tápanyag talajba jutását is. Az alkalmazott eszközök – a helyspecifikus kijuttatásra alkalmas röpítőtárcsás műtrágyaszóró, valamint a precíziós kultivátor – teljesítették az elvárt igényeket, a gépkezelőktől pozitív visszajelzések érkeztek. Pontos és kényelmes munkavégzést tettek lehetővé az eszközök.

Fontos volt a vetőgép teljesítménye is. A precíziós gazdálkodói szemlélet megkívánja, hogy a vetés jó minőségű maggal, magas műszaki felszereltségű géppel történjen. A tőszámszabályzás eredményei meggyőzőek és az eredmények bizonyítják, hogy ha a baktérium és a starter műtrágya kijuttatása oda és akkor történik, ahol és amikor ez indokolt, az elősegíti a kelés egyenletességét, megadva az esélyt a növénynek az egészséges fejlődéshez. Azt gondolom, hogy a precíziós technológiára történő átállás támogatása nagyon sokat segítene a gazdaságok teljesítőképességének növelésében.

A gépek beszerzésénél mi a fokozatosság elvét követve haladunk, kipróbáljuk, hogy mi az ami jól működik nálunk, és ha lehetőségünk van, akkor elvégezzük a szükséges fejlesztéseket. Azt is mondhatnám erre, hogy a gazdaságban a terület rendelkezésre áll, amit erős heterogenitás jellemez, az alapgépek szintén rendelkezésre állnak, a precíziós technológia fokozatos bevezetésével viszont „díszítjük a karácsonyfát”!

A kukoricatermesztés hatékonysága folyamatosan javul. Emlékszem még azokra az időkre, amikor a 10 tonnások versenye zajlott, mára lassan az üzemi átlagok közelítik ezt az eredményt, és nálunk se ritka a 15 tonnás hozam. Technológiában tehát el tudjuk érni a magas hozamot, azonban ami nekem, mint gazdálkodónak fontos: a költség és a bevétel alakulása. Ha a táblán belüli heterogenitáshoz viszonyítva ugyanaz a vetőmagmennyiség és műtrágya kerül ki, mint az átlagos mennyiség, de ez helyhez kötötten és differenciáltan történik, ezek a mutatók ugrásszerűen megváltoznak pozitív irányba. Megmondom őszintén: óvatosan állok hozzá a kísérletekhez, bár látom, hogy ez a fejlődés útja, de az idei év jövedelemtérképe meggyőzött arról, hogy jó irányba gondolkodunk!

Takács András

Mivel 2017-ben került a mi használatunkba a tábla, a talajelőkészítés nem a nálunk elvárt módon történt. Ennek több szempontból is negatív hatása volt az eredményességre. Egyrészt a talajmintázást így csak tavasszal lehetett elvégezni, másrészt a tábla gyomossága miatt háromszor is el kellett végezni a gyomirtást, ami a ráfordítás költségeit megemelte.

A technológiai gépbérlettel meg tudtuk oldani a pontos tőszámkijuttatást, és a szükséges anyagok is a vetéssel egy menetben jutottak ki, ami a növények korai fejlődését nagymértékben befolyásolta. Nagyon fontosnak gondolom ebben a munkafolyamatban is a technológiai fegyelem betartását, de azt is ki kell emelni, hogy a technológiai gépbérlet során a helyi viszonyok adaptálása is fontos! Elég csak arra gondolni, hogy a sávtisztító mélységének beállítása milyen hatással lehet a szemek pontos elhelyezésére, különösen a mi forgatás nélküli gyakorlatunk esetében!

A vetőmag szerepét a növénytermesztésben nem lehet eleget hangsúlyozni. Akármilyen precíz vetőgépet is használunk, a vetőmag minősége nagyban befolyásolja a munkaminőséget. Az osztályozatlan, közepes minőségű vetőmag nem a precíziós gazdálkodóknak való!

Az osztott műtrágya-kijuttatás egyértelmű hozamtöbbletet eredményezett. A dozírozás differenciálása azonban úgy érzem, hogy továbbgondolható. Már megszületett a fejemben a jövő évre beállítható kísérlet, mert úgy gondolom, hogy a növénytáplálási technológia ezen a téren továbbfejleszthető. A területeink heterogenitása indokolná a mono műtrágyák alkalmazását.

Kétségtelen, hogy a tőkehiányos gazdaságokban nagyobb kihívást jelent a precíziós gazdálkodás bevezetése. Nálunk se állt rendelkezésre saját eszköz minden munkafolyamat elvégzéséhez, a technológiai gépbérlet azonban megoldást jelentett. Át kell persze gondolni azt, hogy mekkora az a táblaméret, ahol érdemes foglalkozni a precíziós gazdálkodással, ha nem áll rendelkezésre saját eszköz. Mivel a mi gazdaságunk táblaméretei nem mindenhol indokolják a precíziós művelést, én a jövőben a 10–20 hektáros méret felett gondolom, hogy bevezethető lesz a precíziós technológia.

Az idei évben az állományszemléhez már a legmodernebb technológiának számító „drónos” megfigyelést, illetve műholdas monitorozást is alkalmaztuk. A kísérleti táblán szerencsére nem volt jelentős a vadkár, de a szomszédos táblánkon ennek azonosítása már drón segítségével történt.

Érdemes megemlíteni a szaktanácsadás-szolgáltatás tapasztalatait is. Az én elvárásom a szaktanácsadók felé – és gondolom, ezzel nem vagyok egyedül –, hogy komplex szolgáltatást nyújtsanak. A digitális gazdálkodás útjára lépve időbe telik, míg a kijuttatási és hozamtérképek elkészítését valaki elsajátítja. Az idei évben számos agrár-infomatikai újdonsággal találkoztam magam is, aminek áttekintése és megtanulása elkerülhetetlen lesz. Addig azonban, amíg ez megtörténik, a szaktanácsadók jelenthetik a segítséget. A kísérleti tábla komplex szaktanácsadása nálam azt jelentette az idén, hogy a kijuttatási térképeket a szolgáltató elkészítette, így azokat a kezelőfelületre feltöltve a munkafolyamatot azonnal meg tudtuk kezdeni.

Összességében a precíziós gazdálkodásról az a tapasztalatom, hogy ha ugyanakkora odafigyeléssel, de helyspecifikusan végzett munkával pozitív eredményt érünk el, akkor nem lehet kérdés, hogy indokolt-e a technológia bevezetése. Az idei évben kísérletbe vont 92 ha-os tábla nagyon jól teljesített. A környékünkön elért 6–8 tonnás üzemi átlagokhoz viszonyítva a mi üzemi átlagunk meghaladta ezt az értéket, a kísérleti táblán pedig közel 9,4 t/ha volt a mért hozam. Ezt komoly eredménynek gondolom. Azonban ha ezt veszteségesen értük volna el, akkor mit sem érne a precíziós szemlélet. Számomra a legnagyobb sikert inkább az jelenti, hogy a rendkívül száraz idő ellenére úgy sikerült elérnünk az eredményeinket, hogy a tábla mindegyik művelési zónája pozitív eredménnyel zárt!

Szabó Szilárd

2017-ben 11 helyen állítottunk be egy táblán belüli differenciált tápanyag-, tőszám- és talajjavítási kísérletet kukoricában és napraforgóban országszerte, üzemi körülmények között. A szákszendi terület ezek között speciális területnek mondható.

A szákszendi 92 hektáros tábla a tulajdonos számára is egy teljesen új terület volt, ahol számos nem várt probléma jelentkezett. Ilyen volt a gyomosodás, amely minden egyes kezeléskor egy-egy plusz stresszt okozott az állománynak. Nagy szívfájdalmunk volt, hogy a területet csak tavasszal, a vetés előtt tudtuk elkezdeni helyspecifikusan megmintázni és beállítani. Mivel korábbi, pontos hozamtérképek nem álltak rendelkezésre, így a zöldtömeg-index alapján határoltuk le a területet (több évre visszamenő adatsorok alapján). A lehatárolást precíziós mintavételezés és bővített laborvizsgálat követte. Már ekkor látszott, hogy a nitrogén-differenciálás és a tőszámszabályozás megoldható, viszont az őszi alapműtrágyázás (foszfor és kálium) már nem, vagy csak igen kis mértékben befolyásolható (vetéssel egy menetben starter műtrágyával foszfor). A kálium kiemelt szerepe nem vitatható, különösen egy száraz, aszályos évben, mint a 2017-es év. Mivel a csapadék mennyisége és eloszlása is kedvezőtlen volt a területen, így látszik a kálium hiánya azokban a művelési zónákban, ahol azt a talajvizsgálat is kimutatta.

Ezekben a művelési zónákban egyértelműen a limitáló tényező a kálium elérhetősége volt. A differenciált tőszám igen sokat adott hozzá a végleges hozamhoz. A vízhiány és hőmérséklet okozta stressz miatt a kevésbé kedvező részeken lecsökkentettük a tőszámot, így csökkentve a növényekre ható negatív stresszhatást, ugyanakkor a kedvezőbb helyeken a betervezett, megnövelt növényszám magasabb hozamot produkált. Fontos megemlíteni, hogy a tőszámmodell adta lehetőségek és a modell komplexitása segített abban, hogy a vetés előtt, látva a tavaszi időjárási anomáliákat, a talajban elraktározott csapadék mennyiségét (telítettségi értéket), még a vetést megelőző egy nappal is tudtunk változtatni a kivetendő, művelési zónánkénti tőszámon. Igaz, hogy nem tudtuk a jelenleg rendelkezésre álló összes helyspecifikus (precíziós) elemet beilleszteni a technológiába, de így is magasabb hozamot értünk el, mint a környező területek. Egyértelmű, hogy a megfelelő elemek, technológiák és technikák alkalmazása plusz hozamot és termésbiztonságot eredményez. Örülök neki, hogy termelőink már nem a hozam, hanem a profit maximalizálását tűzték ki célul, ami az egész precíziós mezőgazdaság valóságos alapját kell, hogy képezze. Köszönjük a Hartmann Farmnak, Imre bácsinak és Andrásnak, hogy együtt dolgozhattunk velük a 2017-es évben.

Dr. Láng Vince

Szákszenden, mint az ország jelentős részén, az éves csapadékmennyiség elmaradt a sokéves átlagtól. Ezt súlyosbította a csapadék kedvezőtlen eloszlása a vegetációs időszakban. Ennek köszönhetően itt is megfigyelhető az a jelenség, mely szinte minden kísérleti táblánkban idén megfigyelhető, hogy a domborzat/mikrodomborzat visszaköszön a hozamtérképeken. A víz, mint fő limitáló tényező hatása az idei évben egyértelműen kivehető a digitális állományokon. Azt azonban szem előtt kell tartanunk, hogy nem minden év alakul így csapadékeloszlás szempontjából, elég csak a 2016-os évre visszagondolni. A kezelési zónák lehatárolásánál éppen emiatt használunk minimum 5 éves adatsorokat, így az alapállományba a vetésforgó mellett a különböző évek hatása is megmutatkozik

1.a. ábra: a 2013-as év jellemző vegetációs indexe

1.b. ábra: a 2015-ös év jellemző vegetációs indexe

1.c. ábra: a 2016-os év jellemző vegetációs indexe

Ahogy az várható is volt, a terület idei biomassza térképe jól korrelál a hozamtérképpel (2. ábra).

2.a. ábra: a 2017-es biomassza térkép

2.b. ábra: a 2017-es hozamtérkép

A két állomány mintázata hasonló. Amennyiben ezt a korrelációt, melyet rengeteg kutatás is alátámaszt, elfogadjuk, hozamtérkép hiányában is meg tudjuk vizsgálni a korábbi éveket, mivel a műholdképek rendelkezésünkre állnak. Az a korreláció azonban, ami az idei évben fennáll az idei hozamtérképpel, már nem jelentkezik, ha az elmúlt éveket hasonlítjuk az idei hozamtérképpel. Ez nem is meglepő, hiszen egy meglehetősen speciális évről beszélünk. A megkezdett folyamat ezen szakaszában a kezelési egységek módosítását csak olyan esetben tartom indokoltnak, ahol a műholdkép alapú lehatárolás eredményét olyan mesterséges körülmény (például táblán belüli különböző kultúra egy adott évben) befolyásolta, mely miatt a zónák kialakítása nem a talaj és a növénynövekedésre ható egyéb környezeti változók természetes változatosságát mutatja. A korábban prezentált VERIS adatgyűjtésből származó adatok szintén jó korrelációt mutattak az idei hozamtérképpel és a domborzattal. A korábbi gondolatmenetet követve érdemes elgondolkodni, hogy egy VERIS állomány alkalmas-e a kezelési egységek kialakítására, oly módon, hogy az minden évben, csapadékviszonytól és kultúrától függetlenül is megfelelő legyen. Az idei szákszendi kísérlet tökéletes példája annak, hogy a jó precíziós gazdálkodás alapja az adat, minél több jó minőségű adatból tudunk dolgozni, annál hatékonyabban tudunk döntést hozni, és egy olyan évet is jelentős profittal lehet zárni, mint az idei. A műholdképeknek a nagy rendelkezésre álló archív adatállomány miatt egyértelműen létjogosultsága van egy precíziós rendszerben, emellett a profit­elemzésekhez, ellenőrzésekhez elengedhetetlen a hozamtérképek megléte, melyeket kiegészíthetünk olyan hasznos információval szolgáló adatokkal, mint a domborzatmodell, fogyasztás térkép talajmunka során és természetesen a különböző szenzor adatok, legyen szó VERIS-ről vagy a táblán elhelyezett talajnedvesség szondákról.

Az idei év sok tapasztalattal és új információval szolgált, a kísérlet beállításánál is voltak hiányosságok, így például, az őszi differenciált alaptrágyázás hiánya, mely jelentősen befolyásolhatja az eredményeket, ahogy azt korábbi kísérleteink is mutatták, amennyiben a kálium vagy a foszfor mint limitáló tényező jelentkezik, a differenciált nitrogén hatóanyaggal azt nem tudjuk kompenzálni. A csapadékviszonyokat utólag ismerve, az idei fejtrágyázás során személy szerint már nem a kezelési egységeket használnám, és nem homogenizálásra törekedtem volna, hanem a mikrodomborzat alapján a mélyebb területeket erősítettem volna, hogy tovább tudjuk maximalizálni a profitot. A csapadékviszonyok ilyen szintű előrejelzése azonban igen nehézkes, így egy ilyen döntés meghozatala mindig rejt magában némi kockázatot. Összességében azonban kijelenthetjük, hogy egy nagyon sikeres és profitban gazdag évet zártunk ezen a táblán, ehhez elengedhetetlen volt a közreműködők áldozatos munkája.

Dr. Milics Gábor

Számomra is sok érdekességet, újabb tapasztalatokat tartogatott az elmúlt gazdálkodási év. Amikor a tavalyi év elején megállapodtunk abban, hogy folytatjuk a közös munkát, még nem tudtuk, hogy nagyságrendet lépünk. A „Zérótól a precíziós gazdálkodásig” cikksorozatban elemzett 12 hektáros tábla művelése az idén is helyspecifikusan történt, azonban a tavalyi sikereken felbuzdulva az idén már 100 hektár feletti volt a terület, amelynek helyspecifikus tulajdonságait fel kellett mérni, valamint a helyes beavatkozásokat el kellett végezni. A tábla előéletének ismerete, ami a távérzékeléssel nyert adatokat jelentette, meghatározta a mintavételezési stratégiát. A talaj vezetőképesség-térképezése nem mindenhol támasztotta alá a mintavételi egységek határainak elhelyezkedését, ami felveti azt a kérdést, hogy mi alapján kell és szabad meghatározni a mintatereket. Több év távérzékelt adatai, vagy egy egyszeri talajtérképezés ad-e pontosabb információt egy tábláról? És persze nem tudjuk, hogy „mi lett volna, ha…” több a csapadék, az éppen jókor jön, a tápanyag-ellátottsággal a szárazabb évre készülünk fel…stb.

A technikai megvalósítások az idei évben kiemelkedően teljesítettek. A John Deere vetőgép, amely technológiai gépbérlet útján került a táblára és végezte a munkát, valamint a Kverneland műtrágyaszóró a precíziós technológiától elvárható pontossággal végezték el a feladatokat. Számomra külön öröm volt, hogy nem kellett bíbelődni a tábla szélén a gépkapcsolat kialakításával, minden működött első csatlakozásra, azaz „plug and play” rendszerekkel tudtunk dolgozni.

Az eredmények ismeretében persze már könnyű „okosnak lenni”. Örömmel láttam, hogy hogyan formálódik egy egyébként is sikeres gazdaság szemlélete a precíziós gazdálkodás integrálása felé. Jó volt együtt dolgozni a gazdálkodókkal, a szaktanácsot adó kollégákkal és örömmel láttam a gépkezelők odaadását, akikről sose szabad megfeledkeznünk, hiszen a siker egy kicsit az ő kezükben is benne van! Úgy gondolom, hogy a befektetett munka meghozta a gyümölcsét, és a gazdaság eljutott „egyről a kettőre”!

A cikk szerzője: Agro Napló