Tora Péter Crop Science üzletágvezető köszöntőjében kifejtette, hogy az óriásvállalat létrejötte, vagyis a Monsanto felvásárlása egyelőre versenyhivatali elbírálás alatt áll, a döntés 2018 elejére várható, addig a két cég versenytársként dolgozik a piacon. Hangsúlyozta, történelmi lehetőség van a Bayer kezében, mivel a mezőgazdasági termékek részaránya mintegy 50%-ra emelkedik az egyesülést követően, és még több, a fenntarthatóság szolgálatába állítható innovációra nyílik lehetőség. A komplex növényvédelmi megoldások mellett kiemelt platformként említette a precíziós gazdálkodási programjukat, ami a növényvédelemben a kemikáliák felhasználásának racionalizálását eredményezheti.

Intenzív napraforgó-termesztés – napraforgó betegségek

A jövedelmezőséget biztosító intenzív napraforgó-termesztés és a betegségek előfordulásának összefüggéseire Dr. Csikász Tamás tudományos tanácsadó világított rá. A napraforgó hazai vetésterülete évek óta 600 000 ha felett stabilizálódott, az intenzív gazdálkodás lehetőséget teremt a kórokozók gyors alkalmazkodására mind a környezeti tényezőkkel, mind az alkalmazott fungicidekkel, mind pedig a növény ellenállóságát biztosító rezisztencia génekkel szemben.

Dr. Csikász Tamás

Mit jelent ez a gyakorlatban? A vetésváltás régen 5-6 év volt, napjainkban 2, 3 vagy legjobb esetben 4 év. Árvakelések formájában szinte folyamatos a napraforgó jelenléte a szántóterületeken. Az árvakelésű növények szegregálódó genetikai állománya már nem biztosítja a hibridektől egyébként elvárt ellenálló képességet a betegségekkel szemben.

A fogékony, vagy nem teljesen rezisztens napraforgó növények folyamatos jelenléte kiváló táplálék és élettér – a túlélés és felszaporodás szempontjából – a kórokozók számára. Az újabb, forgatás nélküli művelésmódok esetében, a felszínen vagy felszín közelében maradó fertőzött növényi maradványok a következő évben nagy mennyiségben biztosítják a fertőzőanyag-utánpótlást (pl. tipikus eset, kalászos vetése napraforgó után forgatás nélküli műveléssel). Fungicides kezelés már nincs a kalászvédelem után, így az aratás és tarlótárcsázás után szabaddá válik az út a későn fertőző, egyébként a növényi maradványokon fennmaradó kórokozók számára (pl. Sclerotinia, Alternaria, Phoma), amelyek szaporító képletei széllel könnyen eljutnak a közeli napraforgótáblákra.

Különös figyelmet kell fordítani az őszi káposztarepcére és a szójára. A három kultúrának vannak közös kórokozói, melyek közül három veszélyes polifág faj, a Sclerotinia sclerotiorum, a Macrophomina phaseolina és a Botrytis cinerea emelhető ki. A repce és szója vetésterülete is dinamikusan emelkedik az utóbbi években. A három kultúra együttes felülete meghaladja a 900 ezer ha/év nagyságrendet, amely az összes szántóterület (~4,3 millió ha) csaknem negyede. Mindez azt jelenti, hogy napraforgó területünkön és annak közelében minden évben bőségesen van fertőzőanyag.

Mit tehetünk?

Leghatékonyabb védekezési mód a megelőzés, amely csökkenti, vagy legalább nem növeli a kórokozók fertőzőképes képleteinek mennyiségét a környezetben:

Szükség van a 4-5 éves vetésváltásra, köztes kultúrákban az árvakelések hatékony irtására, a kombájnolási veszteség csökkentésére, illetve a rezisztens vagy toleráns hibridek használatára.

A további technológiai sarokpontok mellett kiemelte az előadó, hogy a fungicid készítmények alkalmazása esetén fontos a megfelelő stádiumokban való kijuttatás. Jó, ha a fungicid hosszú hatástartamú, van kontakt és kuratív hatása is, és kedvezően hat a növény anyagcsere-folyamataira illetve nincs negatív kölcsönhatás egyéb alkalmazható készítményekkel.

A gazdasági haszon biztosítása elsősorban a termésalapok (virágzat, termés, és a kialakulásuk idején működő, fotoszintetizáló levélzet a hajtás felső harmadában) védelmét és harmonikus tápanyagellátását követeli meg.

A köztermesztésben szereplő modern hibridek többsége rezisztens a Diaporthe helianthi kórokozóval szemben, azonban a többi, elsősorban később fertőző betegségre vonatkozóan még nincs teljes körű rezisztencia kialakítva. Éppen ezért a vegyszeres védelemmel főleg a csillagbimbós állapottól a citromérés végéig szükséges blokkolni a nagyobb termésveszteséget előidéző betegségek kialakulását. Azokban a gazdaságokban, ahol a napraforgó- és repce-, illetve napraforgó- és szójatermesztés is folyik párhuzamosan, célszerű a kultúrák növényvédelmét (pl. hatóanyag-rotáció) a vetésforgón belül is harmonizálni. A közös kórokozók miatt az egyik kultúrában végrehajtott védekezéssel a másik kultúra eredményességét preventív módon befolyásolhatjuk.

Kilépett az egykultúrás szerepéből a PROPULSE

A Propulse gombaölő szer – amely a repce növényvédelmi technológiájának meghatározó eleme évek óta – 2017-től napraforgóban és egyéb kiskultúrákban is felhasználási engedélyt kapott. A készítményről Perényi Marianna, Csorba Csaba és Fogl Tamás tartott előadást. A széles hatásspektrumú Propulse a Bayer két saját fejlesztésű hatóanyagának, a fluopiramnak és a protiokonazolnak a kombinációja, a két hatóanyag egymást erősítve teljes körű védelmet biztosít a jelentősebb kórokozókkal szemben, továbbá erőteljes zöldítő hatással bír. Mivel a fluopiram és a protiokonazol hatóanyagok eltérő hatásmódúak, csökken a fungicidrezisztencia kialakulásának veszélye.

Csorba Csaba

A készítmény tulajdonságainak jellemzésekor a szakemberek hangsúlyozták, a Propulse formulációja jól oldódó szuszpo-emulzió. Kiváló esőállóságú és UV-stabil, azonnali és tartós gombaölő hatást képes kifejteni. A növénybe jutva a hatóanyagok részben felhalmozódnak a levélben, védelmet nyújtva a később bekövetkező fertőzésekkel szemben, másrészt szállítódnak az edénynyalábokban, így a növény más részeibe is eljutnak.

Perényi Marianna

A Propulse különleges formulációjának köszönhetően a kezelés után szinte azonnal bekerül a levél viaszrétegébe, ezért száradás után fél órával már esőálló. Más növényvédő szerekkel általában jól keverhető, tapadásfokozó hozzáadása pedig nem indokolt.

Napraforgóban a levél-, szár- és tányérbetegségek ellen a készítmény egy tenyészidőszakban legfeljebb két alkalommal juttatható ki. Az első kezelést a növények 6-8 levélpár-csillagbimbó fejlettségi állapota között, míg a másodikat virágzás kezdetétől tányérképződésig, megelőző jelleggel javasolt elvégezni. A kisebb dózis kijuttatása alacsony fertőzési nyomás, illetve a kis vegetációs tömeg mellett, a nagyobb dózis kijuttatása magas fertőzési nyomás illetve nagy vegetációs tömeg mellett javasolt. Szürkepenészes tányérrothadás ellen a készítmény csak a nagyobb dózisban használható. A készítmény kedvező élettani hatásokkal és napraforgó- és kukoricakultúrákban a növény fejlődésére, valamint a termésmennyiségre és -minőségre is kedvező hatással van.

Őszi káposztarepcében a készítményt az engedélyokirata alapján már akár 4 leveles állapottól egészen becőképződésig lehet felhasználni. A korai kijuttatás a fómás betegség ellen nyújt védelmet, míg a későbbi felhasználás az alternáriás- és fómás betegségek, illetve a szürke- és fehérpenész ellen hatékony. A Propulse-t őszi káposztarepce védelmére röviddel a virágzás kezdete előtt és a virágzás vége közötti időszakban javasolják kijuttatni. A tapasztalatok alapján az itt fellépő betegségek ellen az optimális kijuttatási időpont kevéssel a teljes virágzás kezdete után van, amikor az első szirmok már lehullottak.

A Propulse-kezelések hatékonysága túlmutat a terméseredmény növekedésen. A „Propulse – Mérve jó” akció keretén belül 13 megyéből több mint 12 000 hektárról lekerült terménymintát vizsgált be az SGS Hungária Kft., az eredmények alapján az országos átlagnál magasabb olajtartalmat produkáltak az akcióban résztvevő termelők.

A készítmény használata a kórokozók erősebb és mérsékeltebb fertőzési nyomása mellett is kifizetődő. Ezt az eredményességet tovább fokozhatja a Bayer 2018-ra meghirdetett 15 hektáros Flora Pack kereskedelmi csomagja, amelyben a Propulse gombaölő szer és a népszerű Biscaya rovarölő készítmény kedvezményesen lesz elérhető.

A cikk szerzője: Agro Napló