Tehát ebben a változó környezetben, egyre nehezebb körülmények között egészen biztos, hogy sok mindent másképpen kell csinálni, így a tápanyag-visszapótlás területén is. Ma már nem elég, hogy műtrágyázzunk, sokkal nagyobb tudatossággal kell a termékeket megválasztani és a felhasználásuk módját, idejét okszerűen meghatározni. Ennek jegyében egészítettük ki portfóliónkat a YaraMilaTM Actyva kálium-klorid alapú, magas nitrogéntartalmú termékkel.

Ezzel a készítménnyel tovább bővült azon termékek köre, mellyel az őszi vetések, akár a kalászosok, akár a repce elmaradt alaptrágyázását hatékonyan pótolni tudjuk. Felhasználása ilyen esetben mindig a lehető legkorábban történjen, amit jogszabály és az időjárás még megenged. Felhasználható továbbá olyan esetekben is, amikor az ősszel kijuttatott mennyiséget kevésnek ítéljük és kiegészítésre szorul.

Használatával elkerülhetjük az esetenkénti, tavasszal jelentkező foszfor és kén hiánytüneteket. Ezek a hiánytünetek sok esetben vizuálisan nem, vagy alig látható formában jelentkeznek, de negatív hatásuk a termés mennyiségére és minőségére egyaránt később nagyon is észrevehető. A korai relatív foszfor- és kénhiány annak tulajdonítható be, hogy nagymértékben eltolódik a kiadott nitrogén hatóanyag miatt az optimális felvehető hatóanyagarány. A növények 4–50C-on már beindulnak, ismert, hogy ilyen körülmények között a foszfor felvétele erősen korlátozott, valamint a kén mineralizációja sem jelentős. A frissen kiadott műtrágyának ilyenkor kiemelkedő szerepe lehet. Magasabb terméshozam-elvárás esetén mindenképp elgondolkodtató az ilyen időszakban történő foszfor- és kénpótlás, a YaraMilaTM Actyva erre tökéletesen alkalmas.

Az esetleges kényszermegoldások mellett tervszerűen, tudatosan is választhatjuk ezt a műtrágyázási módot. Egyrészt pénzügyi szempontból lehet hasznos, hiszen nem kell fél évvel korábban megvásárolni a kijuttatandó hatóanyag-mennyiség egészét, vagy egy részét pont abban az időszakban, amikor még bevételek alig vannak. Másrészt jobban igazodik a búza foszforfelvételi időszakához (ábra).

Az ábrán jól látható, hogy a búza a foszforszükségletének több mint kétharmadát március és április hónapokban veszi fel.

Hazánk szántóterületének több mint 70%-a nitrátérzékeny terület. Ezeken a területeken esetenként az évenkénti kijuttatható nitrogén mennyisége terméslimitáló tényező lehet. Továbbá mintegy 2,5 millió hektárra tehető a savanyú területek nagysága. Tehát minden olyan lehetőséget meg kell ragadni, amelyekkel a kijuttatható nitrogén hatóanyag hasznosulását javítani lehet, illetve olyan termékeket használni, amelyek savanyító hatása mérsékelt.

Összefoglalva: a változó világ változó körülményei között nem csak lehet, de szükséges is alkalmazni azokat a lehetőségeket, eljárásokat, melyekkel a jövedelmet stabilizálni, növelni lehet a fenntarthatóság mellett.

A cikk szerzője: Dr. Térmeg János