Fontos cél, hogy Magyarország növelni tudja a GMO-mentes szója előállítását, ezért hosszabb távon növelni kell a szója termőterületét – hangzott el a fórumon. A Földművelésügyi Minisztérium támogatja a fehérjeágazatot, ezért is indul rövidesen a Nemzeti Fehérjetakarmány Program, melynek célja, hogy teljes egészében kiváltható legyen az importból származó génmódosított szója a hazai takarmányokból.
A fórumon a szójatechnológiát boncolgató szakmai előadások mellett Magyarországi termelésből származó szójabab, full-fat szója és szójadara táplálóanyagtartalma címmel tartott előadást Dr. Tikász Ildikó, az AKI osztályvezetője. 179 nyersszójabab, 48 full fat szója és 28 extrahált szójadara vizsgált adatai alapján prezentálta a 2017. évi kutatásuk eredményeit. Az eredmények 88%-os szárazanyag-tartalomra vetítve vannak meg a receptúrákba való beépíthetőség okán. A kutatás célja a minőségi szójatermesztés ösztönzése.
Dr. Tikász Ildikó Edit
AKI osztályvezető
– Milyen, a gyakorlatban jól hasznosítható mutatókra, tulajdonságokra irányultak a vizsgálatok?
Az AKI a szójabab és feldolgozott termékei (full-fat szója, extrahált szójadara) táplálóanyag-tartalom vizsgálatához a közeli infravörös spektroszkópia (Near Infrared (NIR) Spectroscopy) analitikai módszert választotta, amelynek megbízhatósága a vizsgált anyagok nagy elemszámú mintáján alapuló nedves kémiai módszerrel kifejlesztett specifikus kalibrációban rejlik. Az Evonik Nutrition & Care GmbH évente több tízezer nedves kémiai módszerrel elemzett minta eredményén alapuló kalibrációinak köszönhetően a vizsgálatok a főbb táplálóanyag-tartalmi paramétereken (weende-i paraméterek) túl a takarmányozás szempontjából fontos esszenciális és a nem esszenciális aminosavakra, a neutrál detergens rostra (NDF), a savdetergens rostra (ADF), a foszfortartalomra terjedtek ki, illetve értékelés készült a full-fat szója és az extrahált szójadara esetében a hőkezelés fehérje minőségre gyakorolt hatására vonatkozóan is. A sertéstápok formulázása érdekében a vizsgált termékek nettó energiatartalma mellett az emészthető (DE) és a metabolizálható energia (ME), míg a baromfitápok formulázásához a zéró nitrogén retencióra korrigált látszólagos metabolizálható energia (AMEn) érték is megállapításra került.
– Az eredmények ismeretében melyek a kutatás legfontosabb megállapításai?
A táplálóanyag-tartalom vizsgálatához a mintákat a magyarországi termesztésben elérhető szójafajták félüzemi kísérleti helyéről és néhány magas technológiai színvonalat képviselő szójatermesztőtől gyűjtöttük be. A minták átlagos nyersfehérje-tartalma igaz 33,9% volt, a minimum és maximum értékek között 10 százalékpontos különbség figyelhető meg. A zsírtartalom 20,8 százalékos átlagértéke mellett 17,8 és 22,8 százalék szélsőértékek voltak. E két paraméter tekintetében a minták változékonysága ugyanakkor alacsonynak mondható, vagyis megfelelő volt a homogenitás. Ezzel szemben a keményítőtartalomban és a tripszininhibitor-aktivitás értékben már közepes változékonyság mutatkozott. Az egyes termőkörzeten belül számos táplálóanyag-tartalmi paraméter változékonysága alacsonynak tekinthető, azonban az egyes körzetek átlagértékei között több esetben is jelentős eltérés mutatkozott. Feltételezhetjük, hogy az adott évjárat mellett a termőkörzeti sajátosságok is hatással voltak az eredményekre.
A Magyarországon termesztett szójababból gyártott full-fat szója mintákon azt tapasztaltuk, hogy a nyersfehérje-tartalom szélső értékei között 7 százalékpontos, míg a magyarországi extrahált szójadaránál kevesebb mint 4 százalékpont volt a különbség. A zsírtartalomban a full-fat szója esetében 4 százalékpont eltérés adódott, ezzel szemben az extrahált daránál alig 2 százalékpont. Az import szójadarával összevetve azt láttuk, hogy a Magyarországon gyártott szójadara táplálótartalmi paraméterei többnyire hasonlók.
A magyarországi gyártású full-fat szója és az extrahált szójadara esetében a nyersrosttartalomban, a neutrál detergensrostban és a savdetergens rostban észlelhető közepes változékonyság. A full fat szója keményítőtartalmának változékonysága ugyanakkor erősnek tekinthető, hasonlóképpen a hőkezelés minőségre kifejtett hatását jelző tripszininhibitor-aktivitás (TIA-A), illetve a fehérjeoldhatósági index (PDI) is.
Az eredmények alapján elmondható, hogy nemcsak a hozamokban, hanem a minőségi paraméterekben is jelentős eltérések lehetnek, vagyis a termőkörzeti sajátosságok mellett a fajtaválasztásnak, az időjárásnak (évjárati hatás) és az agrotechnikának komoly szerep tulajdonítható. Biztató viszont, hogy a NIR spektroszkópos mérések a jövőben lehetőséget teremtenek a nemesítők és termelők számára a fajtaspecifikus jellegek gyors és olcsó megismerésére és az agrotechnikai változások nyomon követésére.
Négy-öt év távlatában a gazdálkodók megfelelően kiválasztott fajtaszortiment mellett, homogénebb árualappal tudják kiszolgálni a feldolgozókat. A feldolgozók pedig a hőkezelési paraméterek folyamatos nyomon követésével kiváló minőségű takarmányalapanyaggal szolgálhatnak. A magyarországi minőségi szójatermesztés ösztönzésével megbízható, kiszámítható üzleti kapcsolatok épülhetnek ki a növénytermesztők, a feldolgozók és a takarmánygyártók között.
Bővebb információ: www.aki.hu
A cikk szerzője: Agro Napló
