A precíziós gazdálkodás elterjedt fogalomként van jelen a magyar mezőgazdaságban, a gyakorlatban azonban csak elszigetelten jelennek meg az ilyen megoldások – jelentette ki Szabó Levente a KITE Zrt. vezérigazgatója a PREGA 2018 precíziós gazdálkodási és agrárinformatikai konferencián. Ennek az az oka, hogy minden gépgyártó a saját márkájára fejleszt precíziós eszközöket, ezek azonban nem kompatibilisek egymással. Márpedig a magyar agrárgazdálkodóknál az a jellemző, hogy nem egyféle márkájú a gépparkja, így ez az elszigeteltség a precíziós megoldások terjedésében nagy problémát jelent – tette hozzá. Így a precíziós technológiák igazán akkor tudnak majd jól működni a magyar mezőgazdaságban, ha ezeket a fejlesztéseket rendszerbe lehet integrálni, mert kompatibilisek lesznek egymással.
Általánosságban elmondható, hogy a precíziós megoldások akkor hasznosak, ha nagy felületre kiterjeszthetők, folyamatosan és könnyen fejleszthetők, valamennyi, az adott ágazattól független üzemegységben alkalmazhatóak, a géphasználó számára könnye működtethetők, illetve a fenntarthatóság és a környezetkímélés jegyében lehet őket alkalmazni – foglalta össze Szabó Levente.
A KITE 2016-ban egy nagyszabású, valamennyi kultúrára alkalmazható megoldásokat kereső IT-fejlesztést kezdett meg, amelynek idén már kézzelfogható eredményei lesznek. Ennek jegyében adják át még ebben az évben Nádudvaron a KITE innovációs központját – jelentette be.
Nem vagyunk lemaradva világtól a precíziós technológiák alkalmazásában, de ezek elterjedéséhez szemléletváltásra van szükség, a gépkezelőktől az agrárcégek tulajdonosain át minden szereplőig bezárólag – értékelte előadásában a jelenlegi helyzetet Hadászi László, a KITE Zrt. fejlesztési és szaktanácsadási igazgatója. Erre volt már példa, az 1950-es években a mezőgazdasági gépesítés elterjedésekor, illetve az 1970-es évek technológiaváltásánál – emlékeztetett.
A precíziós gazdálkodás alappillérei az agrotechnológia, az informatikai háttér, és a műszaki megoldások. Agrártechnológiai szempontból mindig szem előtt kell tartani, hogy a növények igényeit optimális szinten ki kell elégíteni, mert ha a növény nem érzi jól magát, nem lesz eredményes a termelése – hangsúlyozta Hadászi László, hozzátéve, hogy a talajművelésben a biológiai szemléletnek kell uralkodnia. Szerint a „forgatásos szemléletről” át kell állni a „lazításos elvre”, ami nem azt jelenti, hogy el kell dobni az ekét, mert egyes években szükség lehet a talaj forgatására is. De ilyen mértékű talajforgatás, mint amilyen például a magyar mezőgazdaságra jellemző, csak Kelet-Európában van, Európa fejlett mezőgazdaságú országaiban ezen már túlléptek – emelte ki a fejlesztési igazgató.
A precíziós technológiák alkalmasak a sor és sorköz megkülönböztetésére, átfedés- és kihagyásmentes művelésre, ezekkel pedig sok inputanyagot lehet megtakarítani. Szintén jelentős költségcsökkentő tényező, hogy a pontos időben elvégzett, célzott és táblán belül differenciált műveletekkel menetszámcsökkenés érhető el: míg Magyarországon egy átlagos kukoricatermesztő 10-12-szer is kimegy a gépével a táblába, addig a tengerentúlon ezt megússzák 7-8 alkalommal – érzékeltette a különbséget. Az erózió elleni védelemre, a rétegvonal mentén történő gazdálkodással, szintén alkalmas a precíziós gazdálkodás.
Hadászi László is kitért a kompatibilitási problémákra, ami jelentős gátja a precíziós megoldások gyakorlati alkalmazásának, hiszen Magyarországon gyakorlatilag nincs olyan üzem, amelyik egy márka mellett tette volna le a voksát. Teljes kompatibilitást kell létrehozni a különböző gyártók eszközeiben – hangsúlyozta. Lényeges, hogy a gépek által begyűjtött – a precíziós technológiák szempontjából rendkívül értékes – adatok sem kompatibilisek egymással, ezért IT-fronton is adott a feladatt az egységesítésre. A KITE fejlesztési igazgatója azt is megemlítette, hogy a gazdálkodók a gépekből származó, rendkívül értékes adatoknak csupán a 20 százalékát használják ki.
Az adatok rendszerbe foglalása rendkívül fontos feladat. A KITE-nél a SAP készítette el az adatbázis-rendszert, amelynek jelentőségét, illetve a munka nagyságát Hadászi László azzal érzékeltette, hogy legalább egy év kellett ahhoz, hogy az IT-szakemberek és az agronómusok egy nyelven beszéljenek. Mostanra ugyanakkor a KITE eljutott odáig, hogy integrált rendszerével közel kétszáz gazdaság, csaknem 100 ezer hektárján 1800 erőgép dolgozik. „Értjük a jövőt” – mondta, szintén megemlítve a KITE megnyíló innovációs központját, ahol a rendszerbe foglalt technológiákat mutatják be.
