Az algák nagy növekedési eréllyel rendelkeznek, ezért gazdagok a növekedést elősegítő, természetes növényi hormonokban. Kézenfekvő volt, hogy az agráriumban is megjelenjenek. Az első folyékony, mezőgazdasági célú algakivonatot az 1940-es évek végén fejlesztették ki. Elsőként a nagy értékű kertészeti kultúrákban kezdték el alkalmazni a termelők ezeket a biostimulátor hatású készítményeket, hiszen itt 5–10 ezer forinttal több vagy kevesebb nem számít a milliós nagyságrendű hektáronkénti ráfordításhoz képest.

Próba és szerencse

Kovács István szentkirályi termelő tavaly szabadföldi paradicsom- és fűszerpaprika táblájában vetette be a természetes növényi hormonokat. Az áprilisi hó után elpalántázott paradicsomot május végén jégverés érte, majd június végén ismét kapott egy jégesőt. A biztosító 35%-os kárt ítélt meg. A magról vetett, csírázó paprikát is előbb befedte az áprilisi hó, majd ezt tetézték a jégesők. A gazda azonban nem adta fel. A stresszhatást algás-mikroelemes lombtrágyával csökkentette, és aminosavas készítményt is használt, hogy a palánták minél gyorsabban felépülhessenek.

„A jégveréseket követően végig azért kellett küzdenem, hogy megfelelő lombozat alakuljon ki a termésneveléshez. A növényi kondíció javítása érdekében kénytelenek voltunk többször is bioaktív készítményekhez nyúlni: aminosavas, algakivonatos lombtrágyához. A vegetatív–generatív egyensúly fenntartásában, azaz a lombtömeg kialakításában, a terméskötésben és érésben is nagyon látványos eredményt produkáltak a készítmények” – meséli Kovács István, aki végül a paprikával hozni tudta a megszokott, 1–1,5 millió forintos hektáronkénti nyereséget, míg a paradicsomban a biztosító által fizetett kártérítés billentette ki a nullpontról a kultúra eredményét. Meggyőződése, hogy az említett lombtrágyák nélkül masszív veszteségekkel zárta volna a tavalyi évet.

Tavaly nemcsak a kertészetekben, de a szántón is akadályozta a tavaszi vetésű növények fejlődését a hideg időjárás. A kukorica fázósan lilult, a napraforgó nehezen indult meg, ezeken a helyzeteken segítettek az algás készítmények. De nemcsak kora tavasszal, hanem nyáron, terméskötéskor is támogathatjuk a növényt a növekedést serkentő hormonokkal. Még az olyan korán lekerülő kultúrában is, mint a repce, 5–10 százalékos hozamnövekedést tapasztaltak Felsőnánán.

Mi van bennük?

A ma forgalomban lévő termékek többnyire barna algákból készülnek, de akad példa balatoni algára is. A barna algák mezőgazdasági elterjedtségének oka, hogy az árapályzónában élnek, ezért jól tűrik a szélsőségesen változó körülményeket, és a többi algafajhoz mérten hatalmas tömegű testet fejlesztenek, vagyis igencsak alkalmasak a növekedés stimulálására.

Leggyakrabban az északi tengerekben megtalálható Ascophyllum és a Florida partjai mentén élő Sargassum fajokat használják fel a növényi hormonos termékek előállításához. A készítmények hektáronként pár literes dózisban serkentik a növekedési, érési folyamatokat. A komplex algakivonatok hatására növekszik a növény gyökér- és lombtömege, ezért segítenek a stresszhelyzetek leküzdésében is. Hatásukra javul a virágképzés és terméskötődés, lassul az öregedés.

Hogyan működnek?

A növényi hormonok kis mennyiségben fejtenek ki összetett hatást, attól függően, hogy milyen koncentrációban, és milyen más hormonokkal együtt vannak jelen az adott sejtben. De még az adott sejttípus is más-más érzékenységgel reagál a különféle hormonokra. Az auxinok például a szár és a gyökér növekedésének irányításában, valamint termésképződésben, a levél- és terméshullás kémiai szabályozásában is részt vesznek. A citokinin (például kinetin) a sejtosztódást, a sejtek differenciálódását és a színtestek érését serkenti, és az auxinnal együtt fejti ki a hatását. A magas auxin–citokinin arány általánosságban a gyökérképződést serkenti, míg az alacsony hajtásképződéshez vezet.

Hasonló párost alkotnak a gibberellinek és az abszicinsav, illetve az etilén. A gibberellinek elindítják a fény- és hidegigényes magvak csírázását, megszakítják a rügyek nyugalmi állapotát, javítják a terméskötést. Míg a másik két vegyület a termés beérését, az életciklus befejezését és a magvak nyugalmi állapotának kialakulását támogatja. A hormonok összjátéka egy nagyon komplex folyamat, ami megnehezíti a növényvédőszer-gyártók dolgát, amikor a mesterséges pótlásukon dolgoznak.

A legtöbb forgalmazott készítmény 50%-nál kisebb töménységben tartalmaz algát, és nem szelektál a hormonok között: a növényre bízza, hogy a biostimulátor melyik alkotórészét használja. Egyes vélemények szerint éppen ez teszi kockázatossá az alkalmazásukat, hiszen nem tudni, hogy a termékben milyen koncentrációban vannak jelen az egyes hormonok, és mi lesz a kölcsönhatásuk végeredménye. Mások szerint éppen ilyen kockázatos egyetlen hormonnal egyféle irányba, például a föld feletti növekedés felé eltolni az egyensúlyt, hiszen szárazság idején éppen egy jól fejlett gyökérzet menthetné meg a növényt.

Mit várhatunk tőlük?

E cikknek nem feladata eldönteni, kinek van igaza, csupán arra hívja fel a figyelmet, hogy az algás készítmények a gyakorlatban már bizonyítottak. Hatásuk akkor domborodik ki igazán, amikor egy kedvezőtlen időjárási helyzetet követően egy pénzes kultúrát szeretnénk gyorsan regenerálni. A készítmények hektárára jellemzően 5–8 ezer forint körül alakul. Amikor választanunk kell, törekedjünk a magas algatartalomra, és ha már lombtrágyázunk, egyúttal biztosítsuk a növény számára szükséges mikroelemeket is a fejlődéshez. Ha az algás készítmény már eleve hordoz ilyen építőelemeket, akkor elegendő a nagyobb mennyiségben igényelt tápelemeket, például a bórt, a tankkeverékhez adni. Ezek a készítmények nemcsak lombon át, hanem tápoldatozva is hasznosulnak.

Érdemes a saját gazdaságban kontroll hagyása mellett kipróbálni a növényi hormonok hatását, és megfigyelni a kezelt és kezeletlen táblák közötti különbséget. A saját tapasztalatnál nincs semmi, ami meggyőzőbb lehet.

A cikk szerzője: Gönczi Krisztina