Van új a nap alatt

Agro Napló
Az olajosnövények vetésterülete az utóbbi évtizedben dinamikusan nőtt, és a tavalyi évben megközelítette az 1 millió hektárt, ennek következtében az ország összes vetésterületének közel 25%-án termelünk olajos növényeket. Az elmúlt évtizedekben a genetikai előrehaladás, valamint a termesztéstechnológiai fejlődés hatására a napraforgó a kezdeti extenzív kultúrából fokozatosan intenzív kultúrává vált. Hazánk a napraforgó-termesztés élvonalába került a napraforgó-termesztők szakértelmének és technológiai fegyelmezettségének köszönhetően.

Azonban az egyre intenzívebb termesztéstechnológia és a területnövekedés növényvédelmi problémákat is felvethet, éppen ezért a napraforgó fungicides kezelése kihagyhatatlan technológiai elem a magasabb termésmennyiség elérése érdekében. 

A napraforgó betegségeinek fellépése erősen időjárás- és fajtafüggő. A gombabetegségek ellen napraforgóban az integrált védekezés a leghatásosabb, mely az agrotechnikán, a fajtaválasztáson és a gombaölő szerek okszerű alkalmazásán alapul.

Az agrotechnika a betegségek elleni védelemben is fontos. A vetésforgó rövidítése komoly növényvédelmi problémák kialakulásához vezethet, szigorú betartása viszont kiemelkedő szerepet játszik bizonyos kórokozók felszaporodásának mérséklésében vagy elkerülésében. Ezen okokból kifolyólag fontos, hogy a napraforgó önmaga után legkorábban 5 év után kerüljön vissza ugyanazon területre. Emellett a tarlókezelés is elhagyhatatlan, mivel a kórokozók a táblán lévő árvakeléseken és  fészkes virágzatú gyomokon is fennmaradhatnak, mint fertőzésforrás.

Korábban a diaportés levél- és szárfoltosság volt a napraforgó egyik legveszélyesebb betegsége, a 90-es évek végén országos járványt is okozott. A kórokozó mára visszaszorult, ez az új hibridek megjelenésének is köszönhető. Ekkor kezdte diadal­útját a Syngenta napraforgó, az Arena PR, Alexandra PR és NK Brio fajtákkal. Ezek a hibridek új perspektívát nyújtottak magas termésükkel, betegség ellenálló képességükkel és stabilitásukkal. Ugyan az új ellenálló Syngenta fajták, és a gombaölő szeres védekezés elterjedése erőteljesen visszaszorította a diaporte kártételét, azonban elsősorban gyenge ellenálló képességű hibrideken még napjainkban is felléphet, így érdemes figyelni erre a a kórokozóra is.

A szürkepenészes és fehérpenészes tányérrothadás az esős nyarak betegségei, aszályos nyarakon általában nem okoznak gondot. A fajtaválasztás itt is döntő jelentőségű, a Syngenta napraforgóhibridek ellenálló képessége a tányérrothadásra  2005
év augusztusában bizonyosodott be, amikor helyenként 200 mm csapadék is hullott egy hónap alatt. Az akkori csúcshibridek, mint az Alexandra PR és NK Brio 10–60% terméstöbbletet adtak a hagyományos napraforgófajtákhoz képest. Ez a genetika a mai Syngenta napraforgókban is tovább él és védelmet nyújt a tányérrothadást okozó kórokozók ellen. Azonban a gombaölő szeres védekezés esős nyarakon most is elengedhetetlen.

Megnőtt viszont a különböző levél- és szárfoltosságokat okozó kórokozók fertőzése, jelenlétük szinte mindig megfigyelhető.

Mely kórokozók tartoznak ide?

Az alternáriás foltosság (Alternaria helianthi) és fómás szárfoltosság (Phoma macdonaldi) nemcsak foltokat, hanem a szár üregesedését is okozhatják. A napraforgóban szártörés léphet fel, megnehezedik a betakarítás, mely a termésátlag csökkenéséhez vezethet.

A fómás szárfoltosság (Phoma macdonaldi) fertőzése vetőmagból vagy gyakrabban az előző évi fertőzött növényi anyagból indul. Kezdetben a leveleken jelennek meg sötét foltok, amelyek később a levélnyélen át a szárra is átterjednek. A száron már fekete foltok jelennek meg, és a betegség átterjed a bélszövetre is.

Az alternáriás foltosság (Alternaria helianthi) fertőzés szabálytalan fekete foltok formájában jelentkezik a leveleken, mely később a szárra és a tányérra is átterjed. A foltok mérete egyre nő, később a levél felületének nagy részét beborítják és teljes levélvesztést okozhatnak, mely súlyos termésveszteséghez vezethet. A fertőzés itt is az előző évi fertőző anyagból indul ki.

Amint a fentiekből is látható, egy jól megválasztott, hatékony gombaölő szer használatával könnyedén megmenthető a termésmennyiség. Éppen ezért jó választás az Amistar Sun, az Amistar család új tagja, mellyel 2018-tól bővül a Syngenta fungicid palettája. Az Amistar Sun napraforgóban és repcében egyaránt alkalmazható fungicid  jellemzője, hogy még erősebb hatékonyságot mutat ezen levél- és szárfoltosságot okozó betegségek ellen.

Az Amistar Sun a kiemelkedő élettani hatásáról ismert azoxistrobin és egy erősebb triazol, a difenokonazol tökéletes kombinációja. A többi szántóföldi és kertészeti kultúrában is alkalmazható, a széles hatásspektrumú azoxistrobin már bizonyított. Hatásspektrumába tartoznak a szklerotíniás, botritiszes, alternáriás és fómás betegségek. Hatékony gombaölő hatásán kívül kiemelkedő élettani mellékhatással is bír. Az azoxistrobinnal kezelt növény tovább marad zöld, hiszen növeli a klorofilltartalmat, a növény hosszabban asszimilál, csökkenti a sejtek öregedését, így a kezelt állomány ellenállóbbá válik bizonyos abiotikus stresszhatásokkal szemben.

Difenokonazol tartalmának köszönhetően erősebb, megbízhatóbb védelmet nyújt a napraforgó és a repce kórokozók széles körével szemben (1. és 2. ábra). A difenokonazol egy széles hatásspektrumú triazol, mely több kultúrában is hatékony védelmet nyújt a levélfoltosságot okozó betegségek ellen, mint az alternária, a fóma, és a szeptória félék.

Hogyan védekezzünk a betegségek ellen napraforgóban?

Az Amistar Sun kezelést a napraforgó 6–8 levélpáros fejlettségétől virágzás kezdetéig célszerű elvégezni, megelőző jelleggel. Törekedni kell a jó permetléfedettségre, földi géppel 200–400 l/ha lémennyiséggel javasolt kijuttatni. Fúvókaválasztásnál a kettős réses, légbeszívásos fúvókákat részesítsük előnyben.

Ha a nyár csapadékos, és az időjárás kedvez a fertőzésnek, a kezelés virágzás után hidas traktorral megismételhető. Itt is törekedni kell a tányér, a levelek és a szár jó permetlé fedettségére. Augusztus vége felé, amennyiben beköszönt a csapadékos időjárás, a Reglone Airrel végzett állományszárítással bebiztosítható a termés, hiszen megelőzhetjük/megállíthatjuk a gombabetegségek felszaporodását, és a madárkártételt.

Az Amistar Sun két eltérő hatásmechanizmusú hatóanyaga szinergikusan erősíti egymás hatását, így kijuttatás után intenzívebbé válik a fotoszintézis és az olajbeépülés, ami végül a termésmennyiségben is megnyilvánul (3. ábra).

*Az Amistar Sun gombaölő szer azonos a 02.5/2452/5/2008. MgSzHK számon engedélyezett Amistar Top gombaölő szerrel. Horváth András
fejlesztőmérnök, Syngenta Kft. Boros Szilárd
fejlesztőmérnök, Syngenta Kft.

A cikk szerzője: Horváth András

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Propulse – a gyakorlatban bizonyít

Propulse – a gyakorlatban bizonyít

Jelentős szántóföldi kultúráink betegségek elleni védelme kezdődik el a napokban. A repce, a napraforgó és a kukorica is abba a fejlődési szakaszba ér...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?