Hat óriásvállalat egyesülésével létrejöhet a történelem legnagyobb mezőgazdasági inputellátó oligopóliuma. Az 1990-es évek közepe óta a hat nagyvállalat – Monsanto, Syngenta, Bayer, Dow Chemical, BASF és DuPont – mintegy 200 vállalatot vagy szabadalmat (patent) vásárolt fel. Sok termelő attól fél, hogy a K+F a legnagyobb profitot biztosító növényekre fog koncentrálódni és kevésbé például a Szaharától délre fekvő afrikai országok vagy India számára alapvető élelmiszernek számító maniókára. Az egyesülések megalapozhatják a jövőt, mert az alacsony élelmiszerárak időszakában ellehetetlenült a kisebb vállalatok innovációja. Mindez motiválja a további konszolidációt. A fúziók a mezőgazdasági termények piacának jelentős élénkülését válthatja ki, ahol jelenleg az alacsony vetőmag- és növényvédő szer árak hatására magas készletek halmozódtak fel, ezért a mezőgazdasági inputárak is csökkentek. A gabona ára 7–10 éves mélypontra esett, így a gazdák nem motiváltak termelésük maximalizálásában. A mezőgazdaság csökkenő jövedelmezősége miatt a globális inputellátó cégek konszolidációs folyamata felgyorsult, ugyanis a legnagyobb piaci szereplők egyesülésével valódi oligopóliumok jönnek létre. A három legnagyobb vállalat (DowDupont, ChemChina-Syngenta, Bayer-Monsanto) a globális szabadalmaztatott vetőmag- és növényvédőszer-piac 60%-át (BASF-fel együtt 70%-át) képviseli.

A DuPont és a Dow Chemical egyesülése

2015. december 11-én jelentették be, hogy a Dow Chemical és a DuPont egyenlő felek tranzakció keretében egyesül. Az egyesülés 2016. július 15-én zárult le, amikor mindkét cég részvénytulajdonosai jóváhagyták a fúziót, így létrejött a DowDuPont. Az óriásfúziót az USA és az EU versenyhatóságai is jóváhagyták. Egyik cég részvényese sem jutott többletnyereséghez az egyesüléssel, mivel 1:1 arányban történt a részvények összeolvasztása. A részvénycsere keretében úgy alakították ki az átváltási arányokat, hogy a DuPont és a Dow részvényeseinek egyenlő részesedésük legyen az új vállalatban. A szervezeti és egyéb változtatás még nem fejeződött be, mivel az óriáscéget a Dow és a DuPont profiltisztítása után három független, nyilvánosan működő részvénytársaságra választják szét. A delaware-i DuPont vállalatot 1802-ben lőporgyártásra alapították, de a 20. században a nylon, a neoprene, a teflon és a kevlar gyártásával lett híres. A DuPont érdekelt még a gyógyszer- és élelmiszergyártásban, valamint az építőiparban is. A michigani Dow Chemical Company 1897-ben jött létre bróm és ipari fehérítő anyagok előállítására. A műanyag, vegyi anyagok és mezőgazdasági termékek gyártásáról ismert Dow Chemical a világ második legnagyobb vegyipari vállalata volt a fúzió előtt (évi 50 milliárd dollár árbevétellel).

Az utóbbi években mindkét vállalatot komolyan érintette a mezőgazdasági termények csökkenő ára és ezzel párhuzamosan visszaeső kereslet a mezőgazdasági kemikáliák iránt, amit csak részben ellensúlyozott a földgázár csökkenéséből származó költségmegtakarítás a műanyaggyártásban. A K+F tevékenység hozama zuhant, az innováció szinte meghalt, pedig e két vegyipari óriásvállalat vezető szerepet töltött be a termékfejlesztésben. A lépést egyrészt a részvényesek nyomása siettette, másrészt a növényvédő szerek iránt mutatkozó csökkenő keresletet a két cég (az alacsony gázáraknak köszönhetően) jól teljesítő műanyaggyártó részlegei sem tudták ellensúlyozni. Tehát a költségmegtakarítás és a racionalizálás motiválta az USA egyik két legrégebbi vállalatának, a tőzsdei részvényárak alapján az egyenként mintegy 60 milliárd dollár piaci értékű DuPont és a Dow Chemical összeolvadását.

Az ügylettel a világ legnagyobb, mintegy 130 milliárd dollár piaci tőkeértékű vegyipari óriásvállalata jött létre, forgalmuk pedig eléri az évi 90 milliárd dollárt. A mezőgazdaság üzletág árbevétele az egyesülés előtt megközelítette az évi 20 milliárd dollárt. Ezzel szemben az anyagtudomány üzletágak bevétele meghaladta az 50 milliárd dollárt, míg a speciális termékek értékesítéséből származó bevétel pedig 13 milliárd dollárt tett ki. Az egyesülés előtt mindkét vegyipari vállalat hasznot húzott az alacsony energiaárakból, ugyanis a műanyaggyártó és vegyipari részlegei erősödtek. Az agrokémiai terület eredménye visszaesett, elsősorban a növényvédő szerek iránt mutatkozó csökkenő kereslet miatt. A két vegyipari óriás egyesülésével az új közös cégben szétválasztható lesz az agrokémiai terület a többi részlegtől, így hosszabb távon jelentős költségmegtakarítást érnek el. A költségcsökkentés több ezer munkahely megszűnésével jár, a K+F tevékenységen belül kevesebb szakértő fog kutatással foglalkozni és többen termékfejlesztéssel. A szinergiák hatásának köszönhetően az első két évben a működési költség várhatóan 3 milliárd dollárral csökken, ezzel párhuzamosan a piaci többlet­érték 30 milliárd dollárra nő, az évi piaci növekedés pedig egymilliárd dollár körül alakul majd. A nemzetközi társaságok legjelentősebb magyarországi leányvállalatai közül a Dow AgroSciences Hungary Kft., a DuPont Magyarország Kft. és a DuPont érdekeltségű Pioneer Hi-Bred Magyarország Kft. működik az agrárpiacon.

A jóváhagyott fúziót az USA és az EU bizonyos feltételekhez kötötte. Ezt a lépést az indokolja, hogy az agrokémia és vetőmag-előállítás területén jelentősen nő piaci részesedésük. További cél volt, hogy az egyesülés ne vezessen az ár- és az innovációs verseny mérséklődéséhez a rovarirtó szerek piacán. A rovarirtó szer fontos input a gazdák, a fogyasztók számára és a környezet szempontjából, ezért valódi versenyre van szükség a termékek fejlesztésének ösztönzése érdekében. Az eddigi legnagyobb iparági fúzióval 130 milliárd dollár tőkeértékű, közel 110 ezer embert foglalkoztató vegyipari cég jött létre, de 2019 júniusig három önálló vállalatra kell feldarabolni a konszernt. Mindez elősegíti a jövedelmezőbb termékek előállítását, a termelés racionalizálását, a költségmegtakarítást és kedvezőbb adózást. A három önálló vállalat agrárkemikália, speciális vegyszerek és műanyagok előállítására szakosodik. Az új közös cégek közül egy kapcsolódik majd a mezőgazdasághoz a két anyacég vetőmag- és növényvédelmi üzletágainak egyesítésével. A másik vállalat tisztán ipari profilú lesz, anyagtudományokkal – minőségi (mű)anyagokkal, vegyi anyagokkal, infrastrukturális és fogyasztói megoldásokkal – foglalkozik majd. A harmadik társaság pedig azokat az üzletágakat fogja össze, amelyekhez az úgynevezett speciális (innovatív) ágazatok – elektronikus anyagok, táplálkozás és egészség, ipari biológiai tudományok, biztonság és védelem, elektronika és kommunikáció – tartoznak. A három új társaságból kettőnek a székhelye Wilmington (Delaware), egynek pedig Midland (Michigan) lett.

A Syngenta felvásárlása

A kínai állami tulajdonban lévő National Chemical Corporation (ChemChina) vegyipari óriáscég 43 milliárd dollárért (és 4,9 milliárd dollár adósság átvállalásával) megvásárolta a vetőmagok előállításával és növényvédő szerek gyártásával foglalkozó svájci Syngentát azzal a szándékkal, hogy a Syngenta magas színvonalú vegyszerportfólióját és szabadalmaztatott vetőmagjait a kínai mezőgazdasági termelés növelésére és modernizálására használja fel a jövőben. A ChemChina és a Syngenta 2016 februárjában megállapodott az akvizícióról, mindössze fél évvel azután, hogy a svájci cég visszautasította a Monsanto 47 milliárd dolláros ajánlatát. A Syngenta szerint az ajánlat alulértékelte a vállalatot (2015-ben még jóval magasabb volt az agrárvegyipari cégek piaci értéke) és a felvásárláshoz nehéz lett volna engedélyt kapni a versenyhatóságoktól. A Monsanto végül 2015 augusztusában elállt felvásárlási szándékától. A bázeli székhellyel rendelkező Syngenta Novartis és AstraZeneca egyesülésével jött létre 2000-ben és a világ egyik legnagyobb növényvédőszer-gyártó vállalata. A Syngenta 28 ezer főt alkalmaz több mint 90 országban, a felvásárlás előtt évi árbevétele 13 milliárd dollár volt (ennek 30%-át Észak-Amerikában érte el). A ChemChina évi árbevétele 45 milliárd dollár körül alakult és 140 ezer főt foglalkoztat világszerte 150 országban. Tevékenysége kiterjed a vegyipari anyagok, vegyipari eszközök, gumiabroncs és növényvédő szerek gyártására, valamint a kőolaj-feldolgozásra.

Kína az elmúlt tíz évben mintegy 320 milliárd dollár értékben vásárolt vagy fektetett be Európában, ahol ebben az időszakban 45%-kal több Kínával kapcsolatos projektje volt, mint az Egyesült Államoknak.

Az Európai Bizottság közös európai stratégiát sürget, hogy szabályozni tudják Kína könyörtelen előre nyomulását Európában. A kínai vásárlási láz Londonban a legszembetűnőbb, ahol több mint egy tucat irodaépületet „kebelezett be” a londoni City-ben, illetve a Canary Wharf bevásárló- és üzleti negyedben. A ChemChina az utóbbi években több mint fél tucat céget vásárolt fel Európában, Közép-Keleten és Ausztráliában. 2015-ben 7,1 milliárd euró (8 milliárd dollár) értékben megvásárolta a gumiabroncs gyártásáról híres olasz Pirelli vállalatot. A Syngenta felvásárlása volt eddig Kína legnagyobb külföldi üzlete.

A svájci kormány is támogatta a felvásárlást, mert ezzel tovább erősödik Svájc és Kína kereskedelmi kapcsolata. Kína az utóbbi években számos svájci vállalatot vásárolt fel. Svájc az egyetlen európai ország, amely szabadkereskedelmi megállapodást kötött Kínával. A megállapodás 2014. július 1-jén lépett hatályba és 5–10 éves átmeneti időszak alatt mindkét fél szinte teljes egészében megszünteti a vámokat. Az USA külföldi beruházásokkal foglalkozó bizottsága 2016 augusztusában hozzájárult ahhoz, hogy ChemChina felvásárolja a Syngenta vállalatot. A felvásárlást 2018. március végén az Európai Bizottság is engedélyezte bizonyos feltételek mellett, hogy az egyesülés ne vezessen az ár- és az innovációs verseny mérséklődéséhez a rovarirtó szerek piacán. Az európai gazdák és fogyasztók számára is fontos szempont, hogy a Syngenta felvásárlásával is fennmaradjon a tényleges verseny a rovarirtó szerek piacán. Az indiai Crystal Crop Protection 2018-ban megvásárolta a svájci székhelyű Syngenta ottani leányvállalatához tartozó vetőmagüzletág egy részét. A felvásárolt termékek közé tartoznak az indiai gabonacirok, a takarmánycirok (SSG) és a gyöngyköles vetőmagkészletei, illetve a fajtaoltalmi kérelmek és a piaci engedélyek. Az üzlet az indiai kormány irányítása és ellenőrzése alá tartozik, így az eladási árat és a jogdíjakat nem hozták nyilvánosságra a cégek. A Syngenta szerint az üzletre azért volt szükség, mert így jobban tudnak összpontosítani a fontosabb szántóföldi növényekre és a zöldségmag stratégiára. A Syngenta komoly beszállítója az észak-amerikai farmereknek, továbbá kutatási és termelési létesítményeket is fenntart, ezért okozott ott felzúdulást az akvizíció. A kínai állam szabályozza a biotechnológiai termékek előállítását és egyúttal tulajdonosa lett az új vállalatnak, ráadásul a Syngenta termékpalettájába genetikailag módosított növények is tartoznak, mint például a kukorica, a szója vagy a cukornád. A Syngenta a világ vezető növényvédőszer-gyártó cége és egyben a harmadik legnagyobb vetőmag-előállítója, amely elsőként kínált integrált megoldásokat a termelőknek. A Syngenta bővülő lehetőségei a gabonaközpontú innovációkon és a vállalat piacvezető szerepén alapul.

A Monsanto felvásárlása

A Monsanto – a világ legnagyobb vetőmag-vállalkozása és a génmódosított növényfajták első számú létrehozója, illetve forgalmazója – 2015-ben kísérletet tett a svájci rivális, a Syngenta megvásárlására. A Syngenta azonban 2016 februárjában a ChemChina cégtől kapott ajánlatot fogadta el. A főleg gyógyszergyártásáról ismert német cég 2017-ben 66 milliárd dolláros, készpénzes felvásárlási ajánlatot tett az amerikai Monsanto mezőgazdasági és biotechnológia vállalatra. A Monsanto elfogadta a Bayer felvásárlási ajánlatát, vagyis összességében a Bayer 57 milliárd dollárt fizetett ki a vállalatért és átvette a Monsanto 9 milliárd dollár adósságát, így összességében 66 milliárd dollár értékű üzletről van szó. Ez volt a legnagyobb felvásárlási ajánlat, amit német vállalat eddig tett, korábban a Daimler 1998-ban 38,6 milliárd dollárért vette meg a Chryslert.

A Monsanto azért támogatta a fúziót, mert vetőmagforgalma csökkent, a piacok telítettek és hiányzik az alapvetően új innováció. A felvásárlás beleillik a Bayer új stratégiájába, vagyis a klasszikus, mesterségesen előállított ipari vegyszergyártás rovására a nagyobb nyereséggel kecsegtető mezőgazdaság és a gyógyszeripar területeire koncentrálja erőforrásait. A Bayer növénytudományi divíziója teszi ki az árbevétel 50%-át, a másik 50%-ot pedig az egészségügyi részleg hozza.

A két vállalat mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó együttes bevétele évi 26 milliárd dollár körül alakul. Az elsősorban vetőmaggyártással és génmódosítással foglalkozó Monsato és a gyógyszeripar mellett a növényvédelemben és állategészségügyben erős Bayer termék- és szolgáltatáspalettája között minimális az átfedés, mind földrajzi, mind termék és szolgáltatás tekintetében. A Monsanto elsősorban Észak-Amerikában erős, a Bayer pedig Európában és Ázsiában. A Bayer and Monsanto is világszerte ismert termékeiről híres. A Bayer növényvédő szer (gyomnövény, kártevő és gomba ellen) mellett gyógyszereket, mint a Bayer aszpirin, a Claritin és Alka Seltzer, is gyárt. De a Scholl cipő és a Coppertone naptej is a termékük. A Monsanto a vetőmagvak (zöldség és gyümölcs, kukorica, szója, gyapot és egyéb növény) és Roundup gyomirtó gyártásáról ismert. Továbbá 1996 óta világvezető a genetikailag módosított vetőmagvak előállításában és forgalmazásában.

Brüsszel a Bayer-Monsanto fúzió engedélyezéséről 2018 márciusában hozta meg a döntést azzal a kikötéssel, hogy a Bayer kötelezettséget vállalt Crop Science üzletrészének értékesítésére. Az Európai Bizottság engedélyt adott a Bayer cégnek, hogy eladja agrárvegyipari üzletágának egy részét az ugyancsak német BASF vegyipari vállalatnak. A BASF
7,6 milliárd euróért vette meg a Bayer Crop Science vetőmagtermelő és növényvédelmi üzletágának jelentős részét. A BASF nem vett részt a legnagyobb mezőgazdasági inputanyaggyártó cégek átalakulásában, de azzal, hogy jelentős üzletágakat vásárolt meg a Bayertől, komoly versenytárssá lépett elő a piacon. Az EU után az USA is engedélyezte a Bayer-Monsanto fúziót.

A Monsanto átvételével a leverkuseni vállalat adóssága meghaladta a 40 milliárd eurót, de az alacsony kamat és növekvő árbevétel mellett – az amerikai Merck vállalat nem receptköteles szereinek átvételével ez az összeg már most is mintegy 16 milliárd euró – ez elviselhetőnek tűnik. A Bayer piaci értéke mintegy 105 milliárd dollár, ezzel a Syngenta után a világ második legnagyobb mezőgazdasági vegyszereket gyártó vállalata. A Monsanto piaci értéke ezzel szemben 54 milliárd dollár. A felvásárlással a világ legnagyobb vetőmag-előállító és vegyipari konszernje jött létre, mintegy évi 70 milliárd dollár forgalommal (ebből Monsanto 15 milliárd dollár) és 140 ezer fő alkalmazottal. A világ vetőmag- és növényvédőszer-előállításának negyedét uralja. A vetőmag részleg és az észak-amerikai régió központja a Monsanto jelenlegi székhelyén, St. Louis-ban marad. A fúzióval kialakult óriásvállalat a mezőgazdaság teljes vertikumát felöleli, a vetéstől kezdve a betakarításig minden szükséges inputtal ellátják a gazdákat. A Bayer a Monsanto géntechnológiai kutatási eredményeit is hasznosítani tudja, mert élvezheti a Monsanto elmúlt két évtizedben a szója- és kukoricatermesztésben elért eredményeit, hiszen a Monsanto génmódosított vetőmagjaival ma már abszolút piacvezető az USA-ban és Latin-Amerikában. A Bayer célja, hogy vezető helyet szerezzen a globális vetőmag- és növényvédő szer forgalmazásában. A Bayer a felvásárlással hozzáfér kulcsfontosságú technológiákhoz, mint a génmódosított vetőmag és egyéb alkalmazások. A klasszikus vegyszerekkel (gyomnövény, gomba és kártevők ellen) kombinálva ez óriási hatalmat jelent. A Bayer egyébként két nagy lépésben vált el a klasszikus vegyipartól, ugyanis 2005-ben a Bayer gyógyszergyártó leválasztotta a vegyipari leánycégét, a Lanxess-t. A Lanxessbe szervezték a Bayer vegyipari tevékenységének nagy részét és a polimergyártásának az egyharmadát. Ezt követte 2015-ben a Covestro műanyaggyártó leányvállalatának tőzsdére vitele. A Bayer portfóliója most újra átalakul, mert a vegyi-gyógyszeripari vegyesvállalat a fúzióval humán- és állat­egészségügyi, valamint növényvédelmi területekre specializálódik. A Bayer számításai szerint a becsült szinergiák éves hatása a felvásárlás lezárását követő három év után évi 1,5 milliárd dollár körül alakul.

A mezőgazdasági termelők aggódnak

A termelők viszont attól tartanak, hogy az egyesülés a vegyszerek választékának szűkülését és értékesítési árainak emelkedését vonhatja maga után, mert az óriásvállalatok a profit és a piaci részesedés növelésében érdekeltek, nem pedig új termékek gyártásában. A hat vállalat konszolidációja aggodalmat keltett a farmerek körében, mert attól tartanak, hogy ezzel csökken a verseny és szűkül a vetőmagok, vegyszerek választéka, ezzel párhuzamosan nő a vetőmagok és vegyszerek piaci ára. A szakértők is arra következtetnek, hogy a fúzió után a vetőmag- és növényvédő szer árak növekedése várható az új termékek bevezetése helyett. Ráadásul a három fúzió egyidőben történt és olyan időszakban, amikor egyébként is zuhant a mezőgazdaság jövedelmezősége. A vállalatok vezetői azzal védekeznek, hogy az internet cégek, mint például az Apple könnyedén gyárthat önvezető gépkocsikat vagy az Amazon alapítója, Jeff Bazos akár rakétagyártásba is kezdhet, a mezőgazdaságban viszont ellenállást vált ki a konszolidáció. Pedig a farmerek érdekét szolgálja, ha a vállalatok több pénzt fektetnek be új technológiába. Például a Monsanto 15 évvel ezelőtt évi 300 millió dollárt költött K+F-re, 2016-ban már 1,5 milliárd dollárt, ezzel szemben az Apple évi 10 milliárd dollárt áldoz K+F-re. A hat vállalat az elmúlt időszakban a Bayer kivételével csökkenő árbevételt könyvelt el, a fúziókkal stabilizálják pénzügyi helyzetüket és a profittermelést. Kérdés, hogy a jövőben folytatódik-e ez a trend? A jelenlegi fúziók azt jelzik, hogy a high-tech vetőmag- és vegyszergyártó cégek nehéz időszakot élnek és ma azt gondolják, hogy a konszolidáció jelenti számukra a kiutat.

A termelők aggodalmát fokozta, hogy időközben lezajlott a kanadai műtrágyagyártásáról ismert Agrium és a Potash fúziója is. A műtrágya ára a túlkínálat és a csökkenő kereslet miatt lett olcsóbb, ezzel párhuzamosan a műtrágyagyártó vállalatok jövedelmezősége is visszaesett.

A fúzió részvénycserével történt, így a Potash befektetői minden egyes részvényük után 0,4 darabot kaptak az egyesült cég (Nutrien) részvényeiből, míg az Agrium tulajdonosai 2,23 darab részvényhez jutottak papíronként. Összességében a Potash részvényesei 52%-os részesedést szereztek a cégben. 2017 decemberében az USA versenyhatósága is engedélyezte a fúziót, így 2018. január 1-jével megalakult az évi 36 milliárd dollár piaci értékű Nutrien vállalat, amely Észak-Amerika nitrogénműtrágya-termelő kapacitásának kétharmadát, káliumtermelésének pedig 30%-át képviseli. A 14 országban 20 ezer alkalmazottat foglalkoztató közös cég évi 35 milliárd dollár árbevételt tervez és évi 500 millió dollár működési költség megtakarításával kalkulál a szinergiahatásoknak köszönhetően (elsősorban a kereskedelem integrációja, valamint a termelés és a marketing optimalizálása jelenti a megtakarítást).

A cikk szerzője: Dr. Popp József