Közel két hónapos beadási folyamatot követően július 11-én zárult az egységes kérelmek (EK) idei beadása. Uniós és nemzeti forrásból finanszírozott támogatási jogcímek esetében ismét közel 40 jogcímre, intézkedésre lehet kérelmet benyújtani vagy adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni. Valamennyi jogcím közül a közvetlen támogatásokkal kapcsolatos kérelmezés a legnagyobb jelentőségű, hiszen szinte minden gazdálkodó számára fontos ezek igénybevétele.

Az összes jogcímet tekintve 174 274 termelő adott be kérelmet, 5 004 136 hektár területet érintve. Ezen belül a legnépesebb intézkedéscsoport, a közvetlen támogatások beadása 2018-ban 172 204 termelő részvételével valósult meg. Ez az érték az előző év hasonló adatához viszonyítva csupán 45 fős többletet jelent. A termelői létszám növekedése mellett a kérelmezett területek nagysága is bővült a tavalyihoz képest mintegy 11 600 hektárral. Ennek eredményeként 4,972 millió hektárra érkezett területalapú támogatásra vonatkozó kérelem a Magyar Államkincstárhoz (MÁK). Az ügyfelek lakhely/székhely szerinti megyei megoszlása alapján a legtöbb terület után Bács-Kiskun megyében (469,6 ezer hektár), Békés megyében (438,6 ezer) és Hajdú-Bihar megyében (429,7 ezer hektár) igényeltek alaptámogatást és zöldítést.

Idén is folytatódott az a negatív folyamat, mely a kistermelők létszámának a csökkenését eredményezi. 2015-ben közel 51 ezren 111 ezer hektárral jelölték belépési szándékukat a támogatási rendszerbe, 2017-ben viszont már csak 62 ezer hektáron tevékenykedő 31,5 ezer termelő jelezte részvételét ebben a konstrukcióban. 2018-ra a kérelmezők száma, mintegy 19%-os csökkenés eredményeként, az eredeti létszám közel felére, 25,7 ezer gazdálkodóra mérséklődött. Ezek a termelők az előző évi adathoz képest 25%-os csökkenés után 46 ezer hektárt jelentettek be. A területváltozás mértékét a teljes időszak alatt vizsgálva megállapítható, hogy a 2015. évi referencia területnagysághoz képest 45%-kal csökkent és így közel 50 ezer hektárra mérséklődött a kistermelői támogatásban részesülők által művelt termőföld. Még a tavalyi évben is probléma volt, hogy a termelők nem igényelték le a 2015. évi referenciaterülettel megegyező nagyságú területet, bár a tulajdoni, bérleti viszonyok átalakulása is nagy számban csökkentette a kistermelők számát, de ezzel együtt sok esetben a birtoknagyság növekedése is eredményezte azt a racionális döntést, hogy többen – a nagyobb összegű támogatás érdekében – inkább a normál rendszerben kérelmeznek.

Ezzel együtt megállapítható az is, hogy akik továbbra is igénybe veszik ezt a jogcímet átlagosan csökkenő területen gazdálkodnak. A kezdeti 2,2-ről 2017-re 1,97, 2018-ra pedig 1,84 hektárra csökkent az átlagos üzemméret. A fokozatosan csökkenő területnagyság jelzi, hogy döntően inkább azok vesznek részt a konstrukcióban, akik a kisebb területtel gazdálkodnak, azaz valódi kistermelők. A kérelmezők 75%-a egyébként egységesen a felkerekítés révén elérhető legkisebb támogatási összeget, 500 eurót kapja. Továbbra is lényeges, hogy azok esetében, akik a területmegfelelési problémák miatt nem kaptak e jogcím keretében támogatást és önszántukból nem léptek ki a konstrukcióból, a későbbiekben továbbra is lehetőségük lesz újfent igényelni a kistermelői támogatást, amennyiben képesek igazolni a 2015. évi referenciaterület nagyságával megegyező területhasználatot.

Az előbbi negatív trenddel ellentétben a fiatal mezőgazdasági termelők esetében pozitív folyamatról lehet számot adni. 2015-ben még csak közel 7 700-an jelentkeztek a jogcímre 166 ezer hektárral. 2017-ben már 12,5 ezer kérelmező 220 ezer hektár után kérelmezte a közel 21 000 forintos hektáronkénti támogatást. 2018-ban az érdeklődés nem állt meg a fiatal mezőgazdasági termelők által legfeljebb öt éven át igénybe vehető konstrukcióra, így bár az előző évinél mintegy 100 termelővel csökkent a kérelmezők száma, az általuk bejelentett terület nagysága viszont 30 ezer hektárral nőtt. Így 250 ezer hektáron tevékenykedő 12,4 ezer termelő várhatja a MÁK megfelelőségi vizsgálatát. Esetükben továbbra is fontos, hogy a kérelmezett teljes terület után legfeljebb csak az első 90 hektár alapján juthat ilyen címen forráshoz.

A 13 termeléshez kötött jogcím esetében elmondható, hogy a hízottbika és a tejhasznú tehén támogatást leszámítva csökkent a kérelmezők száma. A kérelmezők számában végbemenő legnagyobb csökkenés az extenzív és az intenzív gyümölcs, valamint a szemes fehérje növény esetében mondható el. Ez részben azzal is összefügghet, hogy a 2017-ben bevezetett új megosztás (extenzív és intenzív) többek számára nem volt egyértelmű és az esetleges hibák kiszűrése érdekében idén lehetőség nyílt a korrekcióra, azaz a megfelelő jogcím igénylésére. A szemes fehérjenövények esetében megjelenő csökkenés pedig a zöldítési előírások során bevezetett növényvédőszer-használat tilalmára vezethető vissza, ami áttételesen ennél a jogcímnél is érezteti a hatását. A bejelentett területet tekintve a rizs, az extenzív gyümölcs és a szálas fehérjenövény jogcímek esetében nőtt pár százalékkal a területnagyság. Jelentős, akár 20 százalékot is megközelítő csökkentés a szemes fehérje és a cukorrépa esetében figyelhető meg.

Az állatlétszámon alapuló jogcímek esetében mindhárom szarvasmarhás támogatásra bejelentett egyedek létszáma nőtt, legnagyobb mértékben, 14%-kal a hízottbikák száma emelkedett. Az egyes termeléshez kötött jogcímek vonatkozásában rögzített végleges kérelemadatokat a következő táblázat tartalmazza.

A bejelentett terület- és létszámadatok ismeretében hozzávetőlegesen becsülhető az idei kérelmek alapján várható fajlagos támogatási összegek. A SAPS és a zöldítés együttes várható összege közel 70 ezer forint lesz. A cukorrépa-termesztők hektáronként közel 170 ezer forintra, a rizstermesztők 225 ezerre számíthatnak. Az iparizöldség-termesztők 62 ezer forint, a zöldségter­mesztők 92 ezer forint, az iparizöldség-termesztők pedig 75 ezer forint összeggel kalkulálhatnak. Az extenzív gyümölcstermesztők esetében 72 ezer, míg az intenzívek 129 ezer forint körüli összeget kaphatnak. A szálas fehérjenövények termesztése után 23 ezer, a szálasok után pedig 63 ezer forint támogatásra lehet tervezni. Az állatok esetében egy hízottbikára vetítve 16 ezer, egy anyatehénre 44 ezer, egy tejhasznú tehénre 102 ezer és egy anyajuhra számítva 7700 forint támogatás várható. Fontos kiemelni, hogy ezek az összegek a kérelmezés alapján, előzetesen becsült értékek, amelyeket jelentősen befolyásolhat a MÁK által jogosultnak ítélt területnagyság és állatlétszám mértéke, valamint a forint euróhoz viszonyított árfolyamának alakulása.

Bár nem a kifizetésekhez kapcsolódik, de érdekes, hogy a zöldítési komponens keretében választható ökológiai jelentőségű terültek (EFA) esetében milyen változásokra került sor. A már korábban említett növényvédőszer-használati tilalom következtében igen jelentős mértékben, közel 38%-kal, 100 ezer hektárral 160 ezer hektárra csökkent a nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területek nagysága egy év alatt. Bár kisebb a vetítési alap, de volumenében mégis jelentős mértékben csökkent a termeléses erdőszél menti sáv (–92%); táblaszegély (–61%); sövény, fás sáv (–48%). Ezzel együtt idén teraszt már nem is jelentettek be a termelők. A választható 17 EFA elem közül 12 esetében egyébként csökkenés volt kimutatható. A többi elem közül némi növekedést a parlag, az energiaültetvény (sarjerdő) és a termelés nélküli erdőszél menti sáv esetében lehetett kimutatni. Ám kiemelkedő mértékben a legnagyobb területnövekedés két esetben jelent meg: az erdősített terület nagysága 35%-kal mintegy 9500 hektárra nőtt és közel 37%-os növekedés révén az öko másodvetés esetében figyelembe veendő területek nagysága 250 ezer hektárra nőtt. Amennyiben a teljes területnagyságot nézzük, látható, hogy az EFA-elemként 2017-ben megjelölt 538 ezer hektárt követően idén 27 ezerrel kevesebb, csak mintegy 511 ezer hektárt jelöltek be a gazdák. Ugyanakkor e csökkenés ellenére a súlyozó tényezők figyelembevételével kalkulált korrigált EFA terület nagysága 1%-kal 336 ezer hektárra nőtt.

Az idei kérelmek esetében is nagymértékben segítette a hibás kérelemkitöltés megelőzését, hogy a MÁK eredményesen működteti az előzetes ellenőrzés rendszerét. Ennek révén már az állatalapú jogcímekre is vonatkozott a nyilvánvaló és könnyen korrigálható, döntően adminisztratív jellegű hibák javításának lehetősége.

A kérelmek benyújtását követően már csak a kifizetés fontosabb. Az már tudható, hogy a 2017. évi igénylések után járó összegek közel 100%-a kifizetésre került, a 2018. évi kérelmek esetében pedig a végkifizetés előtt – a bejáratott eljárásrend keretében – továbbra is lehet október 15. után és december 1. előtt előlegre, majd december 1. után részfizetésre számítani.