Hozzátette: az eddigi, 40 évre visszatekintő, ágazatban végzett munkájának tapasztalatait nem szeretné elfelejteni, sőt kamatoztatni kívánja államtitkári tisztségében. „Szeretném az életszerűséget, a szakmaiságot képviselni és nem utolsósorban az ágazat fejlődőképességét támogatni lehetőségeimhez mérten” – mondta. Fontosnak tartja ugyanis, hogy a mezőgazdaságban, az agráriumban rejlő, még ki nem használt tartalékokat kiaknázzák az ágazat szereplői. A tartalékok meglétét sokan még nem ismerik el, mert megelégszenek azzal, ami pillanatnyilag van. Ám – hívta fel a figyelmet Farkas Sándor – ez a jövőben, hosszú távon kevés lehet.
Példaként említette, hogy egy mai, korszerű erőgép „tudásának” csak kis hányadát használják ki a gazdálkodók, de sok más szakmai területen is ez a helyzet. A fejlett technológiák biztosította lehetőségeknek csak 30–40 százalékát kamatoztatják ma Magyarországon az agráriumban Farkas Sándor véleménye szerint. Ha az ágazati szereplők élnének a fejlődés nyújtotta valamennyi lehetőséggel, akkor a magyar mezőgazdaság sokkal eredményesebb és versenyképesebb lehetne többletbefektetés nélkül. Ennek eléréséhez magas szintű szakmai tudásra van szükség, amihez a mai szakemberképzésnek kell megteremtenie a megfelelő feltételeket. Ez az egyik legfontosabb kérdés a magyar mezőgazdaság, az agrárium fejlesztésében, fejlődésében.
Az államtitkár rámutatott: a tudás lényegében hatalom, de mindenképpen a termelőerőt növelő tényező. Példaként hozta a precíziós gazdálkodást, amely lényegében nem más, mint azoknak az adatoknak a szakszerű és az elemzést követő alkalmazása, amelyeket a korszerű gépek és berendezések már összegyűjtenek, majd felhasználnak a hatékonyabb termelési eredmények eléréséhez. Ezeknek a módszereknek a szakszerű alkalmazását mind a közép- mind pedig a felsőfokú agrároktatásba be kell építeni.
Sőt, emellett a posztgraduális képzést is meg kell szervezni a gazdálkodók számára, hogy naprakész ismereteik legyenek a legkorszerűbb módszerek alkalmazásának lehetőségeiről. „Ha ezt nem tudjuk megtenni, le fogunk maradni” – húzta alá.
Annak érdekében, hogy megfelelően képzett szakemberek dolgozzanak a mezőgazdaságban, már a középfokú oktatásban vonzóvá kell tenni az agráriumban végzett munkát a fiatalok számára. Ma már nemcsak trágyahordás közben lehet elképzelni egy gazdálkodót, sokkal inkább egy korszerű gépet kezelve a szántóföldön, vagy az állattenyésztésben, például fejés közben egy automatikusan működő, számítógép-vezérelt istállórendszerben. Azok a gazdálkodók, akik ezeket a lehetőségeket kihasználják, jól megélhetnek a mezőgazdaságból. Ezt a fiatalok általában még nem tudják, ezért kell rá felhívnunk a figyelmüket – mondta az államtitkár. Jelezte ugyanakkor azt, hogy az elméleti ismereteket és az alapvető gyakorlatot célszerű az iskolapadban elsajátítani, de a naprakész, gyakorlati tudást a legkorszerűbb eszközökkel felszerelt gazdaságokban kell megszerezni.
Farkas Sándor utalt arra is: a felnőttképzést is át kellene alakítani oly módon, hogy az dolgozókat/munkaerőt biztosítson a gazdálkodók számára. Emellett az idénymunka feltételeit is kedvezőbbé kellene tenni, ahol szintén technológiaváltásra és automatizálásra van szükség, amennyire ez csak lehetséges. Erre példaként hozta, hogy az üvegházi paradicsomot várhatóan már néhány éven belül automatizált módon szüretelik, de a gyümölcsszedésben is alkalmazhatók lesznek az e célra fejlesztett speciális robotok.
A mezőgazdasági robotizációra legjobb példa manapság a digitalizált szarvasmarhatelep, ahol a fejést lényegében robotok végzik. Ezt a technikai változást az alkalmazottaknak is követniük kell. Ma egyelőre az ilyen telepeken általában nem az idősebb generáció, hanem a digitalizációra és a számítástechnika alkalmazására fogékony fiatalabb korosztály dolgozik a tapasztalatok szerint. A szóban forgó munkahelyeken a folyamatirányítás tableteken történik. Ez a technológia már Magyarországon is terjedőben van, ehhez pedig a mezőgazdaságban dolgozóknak is alkalmazkodniuk kell, ezért fontos a folyamatos továbbképzés. Az új technológiai kihívásokhoz való alkalmazkodás életmódváltást is jelent egyben, amelynek feltételeit meg kell teremteni, ha szükséges, az állam támogatásával – mondta Farkas Sándor.
A modern technika és technológia adta lehetőségek mellett az ágazat fejlődésének másik kulcskérdése Magyarországon az öntözhető terület nagyságának növelése – hangsúlyozta Farkas Sándor. Hozzátette: ezért is tűzte ki a helyzet javítását fontos feladatként az Agrárminisztérium, és hozza majd létre az öntözést támogató ügynökséget. Az, hogy az árvízvédelem a Belügyminisztérium feladata, nem lehet kérdéses. Viszont az öntözést magát sem lehet csak az öntözésre leszűkíteni, mivel az öntözőcsatornák egy jó része kettős funkcióban működik. Egyaránt alkalmas a belvizek elvezetésére és az öntözésre is. Ennek alapján kell a különböző fejlesztéseket elvégezni, mert lehetséges, hogy az egyik oldalon még a belvizet kell elvezetni egy-egy területről, míg a másik oldalon már öntözésre kell használni a csatornákat. Ilyen körülmények között hatékonyan gazdálkodni az egyik legnehezebb feladat. Ezt saját maga is megtapasztalta gazdálkodóként. A belvizet tárolókban lehet összegyűjteni és nem kell mindig megtartani az adott területen. Az államtitkár emlékeztetett: a múlt század hetvenes éveiben egy komoly öntözésfejlesztési program volt az országban. Ennek eredményei mára már lényegében semmivé lettek, alig van mintegy 100 ezer hektár öntözött terület az országban. Ez legalább 200 ezer hektárra lenne növelhető reálisan, kis költséggel. Az öntözés fejlesztéséhez azonban a gazdák hozzáállásán is változtatni kell, mert az nem elegendő, hogy valaki bejelenti, hogy öntözni szeretne, hanem tennie is kell ennek érdekében. Ugyanakkor az öntözés csak méretgazdaságossági szempontokat figyelembe véve lehet hatékony, ez viszont a néhol nem mindig tiszta tulajdoni viszonyok miatt nem egyszerű. Megoldás lehetne egy gazdaságosan kiépíthető öntözőrendszer létesítése. A klímaváltozás hatásait csak az öntözött területek nagyságának növelésével lehet kivédeni, amit az Európai Unió most még nem támogat, de ezt a csatát Magyarországnak meg kell vívnia a brüsszeli bürokráciával.
Farkas Sándor beszélt arról is, hogy a rendelkezésre álló termálenergiát Magyarországon az eddiginél nagyobb mértékben ki kellene használni a kertészeti termelésben. A termálenergia gyakorlatilag az egész Alföldön rendelkezésre áll, például a választókerületében, a Dél-Alföldön 44 termálkút működik. Ennek 90 százalékát a mezőgazdaságban, a fennmaradó hányadot pedig általában középületek, közösségi terek energiaellátására használják.
Azok a kertészeti fejlesztések, amelyek jelenleg folyamatban vannak, lényegében mind a termálenergia hasznosításán alapulnak. A lehetőségek jobb kihasználása érdekében azonban tovább kell egyszerűsíteni azokat az eljárásokat, amelyek lehetővé teszik egy-egy gazdálkodónak a termálenergia hasznosítását gazdaságában. Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának kezdeményezésére sikerült az egyik legfontosabb kérdést, a visszasajtolás ügyét hosszú távra rendezni, ez ugyanis direkt kötelezettségként már nem terheli a gazdálkodókat.
A további célkitűzésünk a mezőgazdasági termelés növelése, ehhez azonban szükségesek az élelmiszeripari fejlesztések. Például az elmúlt évtizedekben a zöldség-gyümölcs termelés folyamatosan csökkent, ugyanis a feldolgozóipari kapacitás jelentősen mérséklődött. A termálenergia az eddiginél szélesebb körű alkalmazása a feldolgozóipari fejlesztés alapjait teremtheti meg az alapanyag-szükséglet biztosításának oldaláról. Emellett a primőr zöldségek termeléséhez is biztosítható a szükséges termálenergia és így a lehető leghosszabb ideig hazai áru kerülhet a magyar fogyasztók asztalára. Mindehhez még az is szükséges, hogy a primőrök termesztéséhez a pótmegvilágítást biztosító energiát a napelemes program fejlesztése támogassa. Így néhány éven belül elérhető, hogy Magyarország a primőr zöldségek termesztésében is önellátóvá váljon. Ennek a folyamatnak a gyorsítására a termelői és feldolgozói oldalról már megvan a fogadókészség.
Dél-Magyarországhoz kötődő életút
Szívügyem Csongrád megye, ezen belül is Szentes és környéke
Szívügyem Csongrád megye és ezen belül is Szentes és környéke. Ez utóbbi térséghez köt minden. Itt születtem, ezen a tájon és most is itt élek, ezt tekintem otthonomnak – summázta életútját egyetlen mondatban Farkas Sándor, az agrártárca parlamenti államtitkára, Csongrád megye 3. számú egyéni választókerületének fideszes országgyűlési képviselője, aki a választók bizalmából már két évtizede megszakítás nélkül az Országgyűlés tagja.
Farkas Sándor 1953-ban született Szentesen; 1975-ben üzemmérnöki diplomát szerzett a Debreceni Agrártudományi Egyetem Szarvasi Főiskolai karán. Ugyanebben az évben kezdett el dolgozni a fábiánsebestyéni Kinizsi Mgtsz-ben. A termelőszövetkezetben 1992-ben elnökké választották, majd az 1999-es átalakulást követően elnök-vezérigazgatóként dolgozott 2014-ig.
Több társadalmi megbízatása is volt Farkas Sándornak, 1987-től a Magyar Lovassport Szövetség Csongrád megyei, 1999-től 2009-ig pedig a szövetség országos elnöke. 1990 óta a Csongrád megyei Mezőgazdasági termelők Érdekvédelmi Szövetségének elnökségi tagja. 1993–1998 között a Magyar Agrárkamara megyei elnökségi tagjaként szolgálta helyben az agráriumban dolgozókat. 2016–2018 között a Magyar Állattenyésztők Szövetségének elnöke.
Ez év májusa óta az Agrárminisztérium parlamenti államtitkára.
Farkas Sándor az Agro Naplónak elmondta: „Ha van annyi időm, hogy hazamehetek – mivel nagy kert tartozik a házhoz – legkedvesebb elfoglaltságom a kerti munkák elvégzése, kivéve azt a területet, amelyet a feleségem gondoz díszkertként, ugyanis ő is szakmabeli. Az én kertrészemben sok a gyümölcsfa és négy sor szőlő, valamint egy konyhakerti rész, ahol megteremnek a szükséges zöldségek. Ezen a területen minden van, ami egy vidéki kertben kell, hogy legyen. Az itteni munka valóban kikapcsol. De ha időm engedi, még a volt cégemnél is tartok „határszemléket”.
Mindehhez hozzátette: két felnőtt lánya, és két unokája – egy fiú és egy lány – van. Az egyik lánya az élelmiszeriparban, a másik pedig külföldön egy nagy, nemzetközileg is jegyzett légitársaságnál dolgozik.
A jövő évi költségvetés garantálja az agrárium biztonságos növekedését
Farkas Sándor az Agro Naplónak beszélt a jövő évi költségvetés mezőgazdaságot érintő kérdésköréről is. A jövő évi költségvetés és az adótörvény a magyar agráriumnak is garantálja a biztonságos növekedést. Így 2019-ben tovább erősödhet a magyar agrárium, az újabb áfacsökkentés pedig a családokat segíti.
Az államtitkár jelezte: jelentősen növekszik a tárca költségvetése a jövő évben. Így az Agrárminisztérium 12 milliárd forinttal több forrásból gazdálkodhat, mint az idén. A szaktárca éppen ezért a 2019-es költségvetést a bővülés és a biztonság büdzséjének tartja a többletforrások miatt.
Többek között 5,5 milliárd forinttal növekszik az Agrárminisztérium által fenntartott intézmények finanszírozására fordítható összeg. Néhány jelentősebb tételt kiemelve elmondta, hogy 1 milliárd forint többletforráshoz jut a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A mezőgazdasági középfokú szakoktatás intézményei 2,2 milliárd forinttal több pénzből gazdálkodhatnak jövőre. De többletforráshoz jutnak a génmegőrzési intézmények – ennek mértéke meghaladja a 688 millió forintot –, valamint a Nemzeti Park Igazgatóságok is (ez több mint 140 millió forint), az Országos Meteorológiai Szolgálat pedig 600 millió forintos többletforrást kap 2019-ben.
Az intézmények mellett az agrárágazati célfeladatok elvégzésére is növekvő pénzösszegek fordíthatók a jövő évben. Ennek az összegnek a nagysága eléri az 5,77 milliárd forintot. A 79. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár megszervezésére pedig 1,2 milliárd forint jut. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) által működtetett vidéki hálózat fejlesztésére csaknem 900 millió forinttal áll több rendelkezésre, mint az idén. A tokaji borvidéken szükséges szakmai feladatok támogatására 688 millió forintos keretet biztosít a kormány.
Farkas Sándor kiemelte: 2019-től újabb áfacsökkentés segíti a magyar családokat, a tartós és féltartós (UHT, ESL) tejek általános forgalmi adója (áfa) is 27 százalékról 5 százalékra csökken. Így további, mintegy 20 milliárd forintot takaríthatnak meg a családok. Az áfacsökkentésnek emellett jelentős gazdaságfehérítő hatása is lesz. Továbbá a gabonatermékek esetében ez év december 31-ét követően is fennmarad a fordított adózás rendszere – mondta az államtitkár.
