A rendezvényt Prof. Dr. Tossenberger János a Kaposvári Egyetem kutatásfejlesztési és innovációs rektorhelyettese, az Agrár- és Környezettudományi Kar dékánja nyitotta meg. A bevezető előadást Dr. Feldman Zsolt az Agrárminisztérium államtitkára tartotta, aki a korszerű, innovációra épülő tudásalapú mezőgazdaság jelentőségét hangsúlyozta.

Az idei évben a SmartFarm konferencia kiemelt célja a hazai állattenyésztés és élelmiszerelőállítás versenyképességének növelését célzó innovatív technológiák és ezek gyakorlati alkalmazhatóságának ismertetése volt. A plenáris előadások a precíziós állattenyésztés, takarmányozás és élelmiszer előállítás témakörét ölelték fel (előadók: Dr. Húth Balázs, Dr. Bázár György, Dr. Kovács Zoltán, Dr. Halas Veronika). Emellett a résztvevők hallhattak az agrárszektorban működő „startup” vállalatok tevékenységéről is (előadó: Jónás László). A rendezvény precíziós állattenyésztési szekciójában előadónként a hazai agrárium vezető cégei és szakemberei (Bábolna Tetra Kft.-Keller Gergely, BONAFARM Bábolna Takarmány Kft.-Czompó Krisztián, Génbank-Semex Magyarország Kft.-Veres Zoltán, Vitafort Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt.-Dr. Gregosits Balázs, DeLaval Kft.-Székely Zsolt, UBM Feed Kft.-Bessenyei István, Mangal Kft.-Moldován András) jelentek meg, akik közérthetően mutatták be fejlesztési tevékenységüket és eredményeiket.

Az elhangzott előadásokból megállapítható, hogy a precíziós rendszerek az állati termék előállítás hatékonyságának javításán túl az élelmiszer minőség és biztonság növeléséhez is nagymértékben hozzájárulnak. A szarvasmarha tartás technológiai fejlesztéseiről szóló prezentáció a fejőrobotok, az automata fejőberendezések, a korszerű telepirányítási rendszerek előnyeit, az embrióbeültetést, az in vitro fertilizációs technikákat mutatta be. A sertéstartók számára olyan precíziós tartási és takarmányozási rendszereket ismertettünk, mint például egyes innovatív technológiák alkalmazása az állategészségügyi monitoring során, precíziós etető berendezések és teljesítmény alapú takarmányozás, növekedési modellek alkalmazása a precíziós takarmányozásban, amelyek a termelési és szaporodásbiológiai eredményeket, és ezen keresztül a gazdaságossági mutatókat is kedvezően befolyásolják. A gyorsvizsgálati technikák közül a gyakorlatban egyre nagyobb jelentőséggel bíró NIRS-módszer (közeli infravörös spektroszkópia) előnyeit emeltük ki elsősorban a takarmány- és élelmiszeripar példáin keresztül. A tojóhibridek legmodernebb keltetéstechnológiai rendszerét egy „Virtuális üzemlátogatás” szemléltette.

A szekció előadásokban a precíziós takarmányozás néhány gyakorlati vonatkozása került bemutatásra. A hallgatóság megismerhette többek között a NIR készülék, mint gyorsmódszeres analitikai eszköz szerepét és jelentőségét a keveréktakarmányok előállítása és a minőségbiztosítás folyamatában, valamint egy programot, mely képes arra, hogy a receptúra készítés során figyelembe vegye a sertések teljesítményét és a tartási, takarmányozási kondíciókat is. A szarvasmarha takarmányozásban a bendővédett vitaminellátás jelentőségét emelték ki a szakemberek, és azt, hogy ebben a formában költséghatékonyan lehet a drasztikus áremelkedésére reagálni a kedvező termelési eredmények megtartása mellett. A konferencia másik központi témája a korszerű állattenyésztésben gyűjtött adatok precíz feldolgozásának az igénye volt, aminek megvalósításával mind a tenyésztés (genom alapú szelekció), mind a gyakorlati állattartás folyamatában előre és pontosan jelezhetők a termelési eredmények. Az állattartó telepek termelési stratégiájának kialakítása során a folyamatosan gyűjtött termelési adatok feldolgozásával olyan utókalkuláció végezhető, mellyel az eredményesség nagymértékben növelhető és ami pozitív hatású lehet a jövőbeli döntési folyamatokra.