Napjainkban a digitalizáció kényelmi szolgáltatásból, lehetőségből versenytényezővé vált, s ezen belül az agrár-digitalizáció elindult az ipar 4.0 fejlődési irányába, amely a fogyasztók igényei alapján történő termelésszervezést támogatja. A digitális technikák jelentős mértékben hozzájárulnak az agrárium és az élelmiszergazdaság hatékonyságához, növekedéséhez, különös tekintettel a mezőgazdasági termelés, a mezőgazdasági üzem és az agrár-termékpályák tekintetében.
A Szent István Egyetem (SZIE) gyakorlatorientált oktatása jelenleg is a legújabb információs technológiák alkalmazására épül, továbbá a képzési tartalmait a tudomány haladásának elősegítése érdekében és a munkaerő-piaci követelmények változásához igazodva alakítja. Az értékes ismeretek, a jól hasznosítható tudás és a sokrétű gyakorlati tapasztalat érdekében a SZIE kiemelt feladatának tekinti a digitális kompetenciák fejlesztését.
A digitális kompetenciák fejlesztése több részből épül fel, úgymint a Digitális Agrárakadémia létrehozása, az „Okos Gazda Program” kialakítása, agrár-felsőoktatás és szaktanácsadás fejlesztése.
A Digitális Agrárakadémia célja a digitális technológia megismerésének, kipróbálásának és a szükséges alapismeretek megszerzésének biztosítása a mezőgazdasági termelők és az élelmiszergazdaság más szereplői számára. A szervezet ismeretterjesztő tevékenysége alapozza meg ugyanis, hogy a mezőgazdasági ágazat szereplői tudatosan alkalmazzák a digitális technológiát, a jövőben pedig termelési és üzemi szinten emelkedjen a jövedelmük és a profitjuk.
Az „Okos Gazda Program” célja a digitális agrárgazdasággal kapcsolatos ismeretek beillesztése minden mezőgazdasági szakképzés tananyagába, valamint biztosítani a tanulók gyakorlati ismereteinek megszerzéséhez szükséges oktatók képzését, a tárgyi feltételeket, a bemutató gazdaságokat és az együttműködő vállalatokat, gazdaságokat.
A Szent István Egyetem képzési és kutatási prioritása az egészséges és biztonságos élelmiszerek előállítása, ami magába foglalja az állattenyésztési, élelmiszer-tudományi, növénytermesztési, környezetbiztonsági, továbbá a természeti erőforrások hasznosításával kapcsolatos feladatokat. A SZIE a stratégiai partnervállalatokkal együttműködésben a kutatás-fejlesztés területén újabb és újabb eredményeket ér el, folyamatosan fejleszti a laboratóriumokat, a kutatócsoportok száma pedig egyre bővül. Ehhez pedig nélkülözhetetlen a digitális agrártechnológia, valamint a hozzá kapcsolódó felhasználói és fejlesztői tudásanyagok integrálása a felsőoktatási képzésekbe.
Az agrár-felsőoktatás közeljövőbeni fejlesztése magába foglalja a hallgatók szakirányú képzését, a felnőttképzést és szaktanácsadók képzését, az oktatók felkészítését, a tananyagok fejlesztését, a rendelkezésre álló eszközök és tanüzemek fejlesztését, digitalizálását, digitális innovációs központok fejlesztését, „Digitális Mintaüzemek” duális képzésbe való bevonását, valamint a Digitális Agrárakadémia tudásbázisának integrálását.
Az agrár-szaktanácsadási rendszer digitális területekre történő kiterjesztésének célja pedig, hogy a termelők saját üzemük digitalizálásának tervezéséhez és működtetéséhez konkrét, személyre szóló tanácsadást kapjanak szakemberektől.
A Szent István Egyetem – a fenti célok és feladatok megvalósítása érdekében – a jövőben aktív feladatot vállal az 5G Koalíció öt munkacsoportjában. Az 5G Stratégia munkacsoport célja javaslatok és ajánlások készítése a készülő magyarországi 5G stratégiához, különös tekintettel az ország számára fontos intézkedési feladatokra. A Hálózatfejlesztés és infrastruktúra munkacsoport feladata hálózatfejlesztési javaslatok kidolgozása, tekintettel az új hálózati architektúrára és az 5G bevezetése kapcsán felmerülő technológiai kihívásokra. Az Alkalmazások és mintarendszerek munkacsoport beazonosítja az 5G-re épülő alkalmazásokat, a magyar piac számára potenciális versenyelőnyt biztosító alkalmazások kiemelésével, fókuszálva az agrárium, a járműipar és a Smart City fejlesztésekre. A Tesztkörnyezet munkacsoport javaslatokat és ajánlásokat tesz a kialakítandó tesztkörnyezet(ek) műszaki, technológiai, infrastrukturális igényeire, különös tekintettel a konfigurálható 5G hálózatokra. A Nemzetközi együttműködések munkacsoport pedig lehetséges határ menti közös projekteket, együttműködéseket valósít meg, EU-s kutatás-fejlesztési pályázatok és források beazonosításával.
