Tavaly 2,5%-kal bővült az eurózóna gazdasága, ami 2011 óta a legnagyobb növekedési ütem, sőt az utolsó negyedévben 2,8% volt az éves dinamika. A hosszabb távú bizalmat tükröző mutatók, mint például a hitelfelvétel vagy az építési engedélyek száma emelkedett. A mindenkori csúcsukat megdöntő foglalkoztatottsági adatoknak köszönhetően történelmi, illetve évtizedes csúcsukra emelkedett a fogyasztói és az üzleti bizalom, megindult a belső kereslet. Ezzel együtt az infláció cél alatt maradt, és az Európai Központi Bank tengernyi likviditással támogatta a növekedést. A fentiekből úgy tűnt a gazdaság végigjárta a kilábalás hosszú útját és a növekedés az érett, széles bázisú szakaszába lépett.

A 2018 első két negyedévére vonatkozó adatok azonban lassulást mutatnak, amit az üzleti, valamint a lakossági bizalmi indexek mérséklődése is előre jelzett, éppúgy ahogy látni lehetett az év első hónapjaiban gyengélkedő ipar és kiskereskedelem teljesítményéből is. A gazdaság növekedési üteme az első negyedévben 2,5%-ra, a másodikban 2,2%-ra lassult, miközben az adott negyedévi növekedés a szezonális hatásoktól megtisztítva 0,4-0,4%-kal nőtt. Árnyalja azonban az adatokat, hogy az ipar gyengélkedését részint magyarázza a szokatlanul hideg tél és országonként különböző egyedi problémák is döcögőssé tették az év első hónapjait, mint Franciaország esetében a hosszú ideig tartó vasutassztrájk. Az év első felében látott lassulás főként a német és a francia gazdaság vártnál gyengébb teljesítményével és a bázishatással magyarázható. A GDP-adatok bontása alapján a háztartási fogyasztás nem veszített sokat a lendületéből, a beruházási dinamika kissé lassult, miközben a nettó export növekedési hozzájárulása csökkent az előző évhez képest.

Továbbra is kétséges, hogy az első félév visszafogott adatai egy tartós lassulás előszelét jelentették-e vagy egyedi tényezők állnak a gyenge teljesítmény mögött. A bizalmi és konjunktúra indexek lefordultak a tavaly elért csúcsokról, de még nem szakadtak el élesen ezektől a szintektől. A foglalkoztatottság továbbra is mindenkori csúcsán van és a munkanélküliség folyamatosan csökken, ám a dél-európai országokban komoly munkaerőtartalék halmozódott fel és problémát jelent a magas munkanélküliség, különösen a fiatalok körében. A Brexit-tárgyalások még mindig terítéken vannak ugyan, ám a jelenleg aggasztónak tűnő, úgynevezett megállapodás nélküli Brexit nem az EU, hanem sokkal inkább az Egyesült Királyság gazdaságát érintené érzékenyen, így részükről lenne sürgetőbb megtalálni a közös nevezőt. A fiskális kiigazítás mindenhol véget ért, az adósságállomány szintje azonban továbbra is jelentős fenyegetés az olasz, portugál és a görög gazdaságban.

Mivel az alapfolyamatok továbbra is kedvezőek arra számítunk, hogy a növekedés nem lassul tovább és 2% körül stabilizálódik, sőt kedvező esetben némi gyorsulás is lehet a csőben. A negatív kockázatok azonban jelentősek, egyelőre nehéz megjósolni a Kína és az Egyesült Államok között kibontakozó kereskedelmi háború hatásait, továbbá az USA által bevezetni kívánt további védővámokét, amelyek érzékenyen érinthetik az európai exportot, kiváltképp az autóipart. Kérdés továbbá, hogy a közelmúltban megalakult populista olasz kormány beváltja-e választási ígéreteit, tovább növelve ezzel az egyébként is nehezen kezelhetőnek tűnő olasz adósságot. A monetáris politika jó eséllyel támogató marad a következő években, segítve ezzel a növekedést, mert a javuló gazdasági kilátások ellenére az EKB várhatóan igencsak óvatos lesz a monetáris kondíciók normalizálását illetően, a pénzpumpát idén kivezetik ugyan, de kamatemelésre a várakozások szerint csak 2019 második felében kerül majd sor és bár emelkedő infláció várható, egyelőre nem látszódik a tartósan az EKB 2%-os célja fölé erősödő árnyomás.

Magyarország ezer szálon kötődik az európai konjunktúrához, így egy tartós lassulás az eurózónában nyomot hagyhat a hazai növekedési számokon is, különösen azért, mert legnagyobb kereskedelmi partnerünk a most éppen visszafogott teljesítményt nyújtó német gazdaság. A hazai növekedési kilátásokkal kapcsolatban ezzel együtt is azt gondoljuk, hogy a növekedés érett szakaszában van, bázisa széles, melynek motorja az elmúlt hat negyedévben az erős belső kereslet volt. Várakozásunk szerint a növekedés idén és jövőre is eléri majd a 4%-ot éves bázison és a hazai monetáris politika még sokáig támogató marad.

A cikk szerzője: Váradi Beáta