Közölte: a felvásárlás nyomán a BASF-hez félszáznál is több országban, több mint 4500 munkavállaló – akiknek több mint 40 százaléka a K+F területen dolgozik – valamint 5 gyártó és kiszerelő üzem került át a Bayertől. A felvásárlásból származó többlet üzleti bevétel a számítások szerint várhatóan meghaladja majd a 2 milliárd eurót  (600 milliárd forintot). A BASF több mint 60 országban folytat üzleti tevékenységet – jegyezte meg a BASF Hungária üzletág-vezetője. Az akvizíció eredményeként a BASF felvásárolta a Bayer vetőmag-üzletágának egy jelentős hányadát, továbbá a vetőmag-előállításával kapcsolatos létesítmények is a BASF-hez kerültek. E tényen túl a termelők számára a másik legígéretesebb része a felvásárlásnak, hogy a BASF tulajdonosa lett a Bayer kutatás-fejlesztési létesítményei egy részének is. Ez azért fontos a BASF számára, mert így az innovációs folyamatokat is tovább fejlesztheti ezen a területen világszerte.

A BASF a felvásárlás nyomán 6 különböző területen vett át üzletágakat a Bayertől – mondta Christoph Hofmann. Az első nagy terület a vetőmag üzletág a szántóföldi kultúrák területén. Ez konkrétan repce, gyapot és szója vetőmagokat jelent. A másik terület a zöldség-vetőmag üzletág, ami konkrétan a Nunhems márkát jelenti. Emellett a glüfozinát-ammonium totális gyomirtószerre épülő üzletágat is átvette a BASF a Bayertől. Ez a herbicid üzletág főként az Európán kívüli területeken, leginkább az amerikai kontinensen lesz meghatározó. Egy további szakterület a csávázási, vetőmag-kezelési tevékenység. Emellett kiemelte, hogy az újgenerációs hibrid őszi búza kutatási program is átvételre került. Továbbá a BASF magáénak tudhatja a Bayer digitális gazdálkodást segítő globális termékeinek platformját (xarvioTM) is.

Mindez óriási növekedési lehetőséget jelent a BASF számára. Ezzel a felvásárlással ugyanis a BASF a világon az egyik legfontosabb vetőmag-előállító céggé vált. Példaként említette, hogy globális méretekben így a BASF első a kanola és a repce területén a piaci részesedést tekintve. A vetőmag üzletág kiegészíti a BASF már eleve meglévő növényvédelmi üzletágát. Mindez pedig azt jelenti, hogy a szinergikus hatások révén a BASF meglévő szakterületei is jobban teljesíthetnek. Ez a hatás nemcsak a vetőmag üzletágban, hanem például a K+F tevékenységekben és a digitális megoldások alkalmazásában is jelentkezik majd.

Jelezte: a BASF számára Európán belül a legfontosabb a repce üzletág, de fontos a cég számára a gyapot üzletág is, elsősorban a dél-európai országokban. Emellett a zöldség-vetőmag üzletág szintén meghatározó lesz. Mivel a Nunhems márka a BASF-hez került, így e téren Európában várhatóan az egyik legjelentősebb szerepet tölti be a zöldség-vetőmagpiacon. A Nunhems márkának Magyarországon is erősek a piaci pozíciói. Utalt arra is, hogy a BASF-nél már alkalmazott és a Bayertől megvásárolt digitális platformot ötvözve még hatékonyabban tudja támogatni a BASF a termelőket. Jelenleg két meghatározó ajánlata van a BASF-nek ezen a területen a gazdák számára. Az egyik a szántóföldi tevékenységek összehangolása (Field Manager) valamint a különböző betegségek meghatározását segítő alkalmazás. Emellett a K+F tevékenységi körben a magyar piac számára kifejezetten érdekes lehet az őszi búza hibridek újfajta előállításának lehetősége. Továbbá globális szinten más, fontos, közelebbről nem részletezett projektek is megindulnak – mondta a BASF Hungária Agrodivíziójának vezetője.

Christoph Hofmann kitért arra is, hogy a BASF kutatás-fejlesztési tevékenysége összességében a cégnél éves szinten mintegy 1,9 milliárd eurót tesz ki. A BASF ezen a területen beruházásainak legnagyobb hányadát a mezőgazdasági területbe invesztálja. A BASF-nél a K+F ráfordítások a cég árbevételéhez képest igen jelentős hányadot képviselnek, ami azt jelzi, hogy a BASF elkötelezett a jövőt megalapozó fejlesztések mellett. A K+F-re fordított kiadások 27 százaléka a mezőgazdasági területet szolgálta, de a Bayer-akvizíciót követően a kutatás-fejlesztési tevékenység ráfordításaiból a mezőgazdasági terület mintegy 40 százalékkal részesedik majd. Ez az összeg önmagában több mint 900 millió eurót jelent. Ez pedig megfelelően nagy forrás ahhoz, hogy a mezőgazdasági üzletágban mind a vetőmag, mind pedig a növényvédelmi területen tevékenykedők érdekeit szolgálhassa a cég fejlesztéseivel. A mezőgazdasági üzletág jelentőségét a BASF-nél az is mutatja, hogy eddig mintegy 8000-en dolgoztak világszerte ezen a területen a cégnél, a Bayer felvásárlását követően pedig ez a létszám 50 százalékkal, mintegy 12 ezerre nőtt. Mindez a gazdálkodók számára munkájuk támogatásában új lehetőségeket és alternatívákat jelent.

Azt, hogy a globális felvásárlás hatása a magyar piacon miként fog érvényesülni, Szundy Péter, a BASF Hungária e területtel foglalkozó szakértője mutatta be a repceüzletág példáján keresztül. Mint elmondta: a repce nagyon jó példa annak szemléltetésére, hogy a biológiai alapok és a technológia együttes fejlesztésével milyen előrehaladást lehet elérni ezen a területen. A gazdálkodók ugyanis egyre többet invesztálnak a repcetermesztésbe, ezzel együtt egyre nagyobb a kockázatuk, ezért egyre jobban féltik a növényeket, így természetszerűleg egyre biztonságosabb megoldásokat keresnek. Az, hogy az elmúlt években Magyarországon emelkedett a repce vetésterülete azt jelzi, hogy a terményre van piaci kereslet, de azt is mutatja, hogy a gazdálkodók rendelkezésére egyre profitábilisabb, a kockázatokat egyre csökkentő megoldások állnak rendelkezésre. Mindehhez a BASF is hozzájárult a termelőknek adott támogatással és innovációival. Mindennek eredményeként ma már az olajos növényeket Magyarországon mintegy 1 millió hektáron termesztik. A repce vetőmagpiac Magyarországon dinamikusan fejlődik és sokszereplős, ahol csak a legújabb fejlesztésekkel lehet eredményt elérni – mondta a szakember.

Szundy Péter véleménye az, hogy a repce vetőmagpiac lesz várhatóan Európában az az első olyan üzletág, ahol a megkülönböztető tulajdonságok, például a herbicid-tolerancia, a speciális olajprofil kerülnek majd a fókuszba. Mindezt alátámasztja, hogy már jelenleg is a piacnak a fele egy-két éves termék. Ez csak úgy lehetséges, ha a különböző fejlesztések valóban értéket hordoznak a gazdálkodók számára.

Az a portfólió, ami a BASF kezébe került most ezen a területen, igen piacképes. A magas termésszinten, kiemelkedő olajtartalmat termelő SAFER, új sztenderdként szerepel a regisztrációban, ami jelzi, hogy ez a hibrid jelentős előrelépést jelent a korábbiakhoz képest. A fejlesztéseknek köszönhetően az InV1030-as hibriddel egy nagy mérföldkövet is sikerült elhagyni, ami az 50 százalékos olajtartalmat jelenti. Várhatóan a BASF a jövő évben piacra lép az InV1266CL-lel, amely a Clearfield szegmens nagyon ígéretes repcehibridje. A Clearfield gyomirtási rendszert a BASF fejlesztette ki és az egyetlen nem transzgenikus gyomirtószer-tűrő rendszer, amelynek alapja az imidazolinon herbicidtolerancia. Nagy reményeket fűznek az új kipergés-ellenálló repcéhez, mert ezzel az innovációval a termés mennyisége és minősége együtt emelhető.

A további új fejlesztések eredményeként még jövedelmezőbb és biztonságosabb lesz a repcetermesztés a gazdálkodók számára – közölte Szundy Péter.