Ondré Péter (jobbra)

Az AMC ügyvezető igazgatója felhívta a figyelmet: a magyar agrárium meglévő erőforrásainak nem kellő hatékonyságú felhasználását több statisztikai adat is igazolja. Közölte: az egy év alatt megtermelt agrárjövedelmeket tekintve az tűnik ki, hogy a magyar átlag az EU átlag egyharmada, a nyugat-európai, például a hollandiai 80–82 ezer eurós összegnek pedig csupán a tizede. Emellett hazánk hektáronként az uniós átlagtermésnek is csupán 54 százalékát éri el. Kitért arra is: ugyanakkor hazánk adottságait és elhelyezkedését nézve látható, hogy Magyarország nemzetközi viszonylatban sportnyelven szólva „pole pozícióban” van. Ha az ország az agrárium és az élelmiszergazdaság területén előre tud lépni, akkor az ügyvezető igazgató szerint 2050-ben Magyarország nemcsak a hazai lakosságot, hanem a külföldi piacokat is el tudja látni jó minőségű GMO-mentes élelmiszerekkel.

Ondré Péter kiemelte: a magyar piacon fellelhető gépeknek, berendezéseknek ma már szinte mindegyike képes valamilyen digitális szolgáltatást nyújtani. De ezek közel 60–65 százalékával a magyar gazdák mégsem élnek. A számok azt mutatják – tette hozzá az AMC ügyvezető igazgatója –, hogy egy átlagos mezőgazdasági gép tudásának így csupán 40–45 százalékát használják a magyar gazdaságokban megfelelő IT-tudás hiányában.

A probléma megoldására – vélekedett az AMC vezetője – a generációk közötti tudásmegosztás lehet az orvosság, azaz a fiatalokat az eddiginél jelentősebb mértékben kell bevonni a mezőgazdasági munkába és az élelmiszerágazat gazdasági tevékenységébe. Jelezte: a jól képzett fiatalok bevonásához két dologra van szükség. Egyrészt az agráriumban elérhető ma már megfelelő jövedelmi szinteket, másrészt pedig az ágazat „trendi” voltát kell bemutatni.

Annak érdekében, hogy minél több fiatalhoz jussanak el ezek az üzenetek, az AMC november végén „Fiatalok az agrárpályán” címmel olyan konferenciát szervez, amely iránytűként szolgálhat arra, hogy miként tehető a fiatalok számára is vonzóvá az
agrárium.