Agro Napló (A.N.): Milyen helyzetben volt a magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar 2018-ban? Mindez milyen gazdasági teljesítményt eredményezett az ágazatban?

Nagy István: (N.I.): A magyar mezőgazdasági kibocsátás növekedése az első három között szerepelt az Európai Unióban 2010 és 2017 között folyó áron 50 százalékkal, változatlan áron 26 százalékkal bővült a mezőgazdaság. Többéves távlatban a szántóföldi és kertészeti ágazatok egésze és a fontosabb állattenyésztési ágazatok többsége folyó áron és volumenben is növekedett 2010 és 2017 között. Ez a növekedés határozta meg a 2018-as évet is. 

Az élelmiszeripar az agrárium részeként erősen függ a mezőgazdaság teljesítményétől, a mezőgazdaság kibocsátásának növekedése köztudottan az élelmiszeripar eredményességét is növeli. Az elmúlt években az árbevétel és a nyereségesség is folyamatosan emelkedett. 2018-ban a január–szeptemberi időszakban a belföldi árbevétel megközelítette az 1500 milliárd forintot, az export pedig az 1000 milliárd forintot.

A teljes értékesítés 4,2 százalékkal bővült, míg a volumenindex 5 százalékkal nőtt. Az ágazat eredményességéhez hozzájárultak a beruházások, a támogatások, valamint a javuló munkaerő-ellátottság. A részmunkaidősök (98 ezer fő) és a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma (86 ezer fő) is bővült 2017-hez képest. Az élelmiszeriparban a bruttó átlagkereset meghaladta a 280 ezer forintot 2018-ban, a nettó bér pedig megközelítette a 190 ezer forintot. Ezek elmaradnak ugyan a nemzetgazdasági átlagtól, de a növekedés folyamatos, ugyanis 2018-ban 11 százalékos volt a béremelkedés.

A.N.: Becslések szerint mekkora volt a mezőgazdaság kibocsátása 2018-ban? Ez hány százalékkal haladta meg az előző évi teljesítményt? Mennyi volt a magyar élelmiszeripar kibocsátása az előzetes becslések alapján 2018-ban és ez milyen arányú volt az előző évhez képest?

N.I.: 2018-ról még nem állnak rendelkezésre pontos adatok, ezért csak az előző évi teljesítményadatokat tudom közölni. A mezőgazdasági kibocsátás 2017-ben 2534 milliárd forint volt, ez hét év alatt folyó áron 50 százalékkal, változatlan áron pedig 26 százalékkal bővült. A kibocsátás értékei az élelmiszeripar esetében az elmúlt években éves szinten átlagosan 3 százalékos növekedést mutattak. 2017-ben a magyar élelmiszeripar kibocsátása  232 milliárd  forintot tett ki, ez több mint 12 százalékkal haladta meg az öt évvel ezelőtti értéket. Az ipari termelési érték élelmiszeripari szinten közel 8 százalékos bővülést mutat január és szeptember között 2018-ban az előző év hasonló időszakához viszonyítva. A feldolgozóipar értékéhez az élelmiszeripar az első félévben havi szinten 10-10 százalékkal, a második félévben már ennél is nagyobb mértékben, átlagosan mintegy 12 százalékkal járult hozzá.

A.N.: Mekkora volt 2018-ban az ágazati export és a többlet, valamint ez hogyan viszonyul az előző évi kivitel értékéhez?

N.I.: A 2017-es rekordok után 2018-ban kissé mérséklődött az agrárexport (ami mintegy 2,5 százalékos csökkenést jelent) és növekedett az agrárimport (ami 5,3 százalékkal nőtt). Ennek következtében a 2018-as egyenleg elmarad az előző évitől. Az export csökkenése elsősorban a gabonafélék, valamint a friss gyümölcsök, a cukor és a cukoráruk termékkörökben következett be. Az agrárimport erősödése elsősorban a feldolgozott takarmányok, a különböző ehető készítmények és a dohánytermékek behozatalának volt köszönhető.

A 2018-as tavaszi fagyok, a május-júniusi csapadékhiányos időszak és az aratáskor hullott sok eső miatt – a repce és a búza kivételével – a főbb nyári betakarítású szántóföldi növények 2018-as termésmennyisége elmaradt az előző évi igen kedvező értékektől. A búza termésmennyisége az előzetes adatok alapján 5,2 millió tonna volt 2018-ban, amely megegyezik az előző évivel. Árpából 1,1 millió tonnát takarítottak be a gazdák, amely 19,4 százalékkal maradt el a 2017-es rendkívül magas termésmennyiségtől. A repce 988 ezer tonnás termésmennyisége ezzel szemben 2018-ban 5,2 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Az őszi betakarítású növények közül a napraforgó 1,8 millió tonnás termésmennyisége 2018-ban 3 százalékkal elmaradt a 2017-es rekordtól, de többéves összehasonlításban igen kedvezőnek számít. Kukoricából 7,5 millió tonna került a magtárakba, amely 10 százalékkal haladta meg az előző évi szintet.

A.N.: A mezőgazdaság és az élelmiszeripar 2018-as teljesítménye a becslések alapján mennyivel járul hozzá a magyar nemzetgazdaság várhatóan 4 százalék feletti növekedéséhez?

N.I.: A GDP volumene 4,7 százalékkal nőtt 2018 első három negyedévében, ez éves szinten várhatóan meghaladja majd az 5 százalékot. A bruttó hazai termékre vonatkozó adatok csak feldolgozóipari szintig érhetőek el év közben. Ennek alapján megállapítható, hogy a feldolgozóipar GDP volumenindexe 3,2 százalékkal növekedett 2018-ban, meghaladva az általános ipari 3 százalékos értéket. A teljes feldolgozóipar – és benne az élelmiszeripar – 2018-ban a GDP 20 százalékát adta, ahogy az előző évben is.

A.N.: Melyek voltak a legsikeresebb alágazatok a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban 2018-ban, és miért? Sikerült-e javítani a növénytermesztés és az állattenyésztés arányán 2018-ban az agráriumban?

N.I.: A mezőgazdaság kibocsátás-bővülését elsősorban a szántóföldi növénytermesztés jó éve alapozta meg. A szántóföldi termelésben szinte minden növényi kultúra esetében az elmúlt öt év átlagát kismértékben meghaladó termésátlagok születtek 2018-ban. Búzából 5,2 millió tonna került a tárolókba, árpából 1,1 millió tonnát takarítottak be a gazdák. A repce 988 ezer tonnás termésmennyisége 5,2 százalékkal haladta meg az előző évi szintet. Kukoricából 7,5 millió tonna került a magtárakba, amely 10 százalékkal volt több 2018-ban, mint egy évvel korábban.

Az alma termésmennyisége 2018-ban elérheti a 900 ezer tonnát, ezzel megközelítheti a 2014-es rekordot. Meggyből 80–85 ezer tonna termett, amely szintén jelentősen meghaladja az előző évi szintet. A szabadföldi zöldségtermesztésben növénykultúránként különböző eredmények születtek 2018-ban. Jelentősen, 600 ezer tonna fölé emelkedett a csemegekukorica termésmennyisége, de növekedés figyelhető meg a paradicsom, a sárgadinnye, a zeller és a sárgarépa esetében is.

Sikerként értékeli az agrártárca, hogy az elmúlt években sikerült stabilizálni az állattenyésztés helyzetét. Ennek eredményeként például a hazai vágóhidakon a baromfi vágása élősúlyban 2018 első három negyedévében 13,2 százalékkal emelkedett, ami mögött elsősorban a kacsa- és a libahús növekvő termelése állt. A sertésvágások 1,4, a szarvasmarhavágások pedig 11 százalékkal bővültek.

Az állattenyésztés és a növénytermesztés megbomlott egyensúlya az agrárgazdaság hagyományos viszonyai között gyakori kérdésfelvetés. Látni kell ugyanakkor, hogy az agrártermékek kereskedelme globalizálódott, a termelés észszerűségét a piaci realitások határozzák meg. Emellett igaz az is, hogy az unió támogatáspolitikai rendszere előnyben részesíti a szántóföldi növénytermelést, ami nem segíti a mérleg változását. Az agrártárca célja az állattenyésztés fejlesztése, és a mind magasabb feldolgozottsági szintű agrár- és élelmiszeripari termékek előállítása.

Az élelmiszeriparban szakágazati szinten érdemes vizsgálni a kérdést 2018 januárja és szeptembere között. A legnagyobb belföldi árbevételt a tejtermékgyártás realizálta, ezt az üdítőital- és ásványvízgyártás követte. Ha az exportot nézzük, a hobbiállat-eledel gyártás dominált, ezt a gyümölcs- és zöldségfeldolgozás követte. Összes bevétel tekintetében a jellemzően hazai tulajdonú baromfifeldolgozás emelkedett ki. Ebben az alágazatban a közepes és nagyvállalatok jelenléte dominál – a vállalatok negyede tartozik ide – így nemcsak a belföldi piac ellátására alkalmasak, de exportalap képzésére is. Ezt a tejtermékgyártás és a húsfeldolgozás követi, mindkettőben jelentős beruházások és fejlesztések történtek és történnek jelenleg is.

A volument nézve a belföldi ipari értékesítésnél legjelentősebben az édességgyártás bővült mintegy 40 százalékkal, de összességében a szakágazatok több mint 70 százalékánál növekedés volt kimutatható. Az export volumene is az édességgyártásnál nőtt jelentősen, de érdemes megemlíteni a baromfihús-feldolgozást, az üdítőital-gyártást és szőlőbortermelést is.

A.N.: Az élelmiszeripar fejlesztésére rendelkezésre álló mintegy 300 milliárd forintos forrás érzékelhetően javította-e az ágazat teljesítményét, a magyar agrárexport feldolgozottsági szintjét?

N.I.: A 2014–2020-as uniós támogatási időszakra előirányzott 300 milliárd forintból eddig mintegy 250 milliárd forintot ítéltek oda felhasználható forrásként. Az operatív programokból még több beruházás folyamatban van, így még nem minden összeg került kifizetésre. Ami pedig elsősorban az exportösztönzést szolgálja, az a közepes- és a nagyvállalatoknak adott támogatás, és ez főként hazai forrásból származik.

Annak ellenére, hogy a támogatások hasznosulása még csak megvalósulási fázisban van, már most is érzékelhető, hogy az előzetes adatok alapján az exportárbevétel aránya nőtt. A feldolgozott agrártermékek külkereskedelmét tekintve az exportnövekedés 3,3 százalékos volt, míg az import 2,8 százalékkal nőtt. Így a pozitív egyenleg összességében mintegy 5 százalékot ért el.

A.N.: A vidékfejlesztés területén a vidéki lakosság életkörülményeinek javítása érdekében milyen programok valósultak meg 2018-ban, ezek közül melyek voltak a legsikeresebbek? A Modern falvak program hogyan kapcsolódik a vidékfejlesztési programhoz?

N.I.: A vidékfejlesztési politika stratégiai célja a mezőgazdaság és az élelmiszeripar versenyképességének növelése, a vidéki munkahelyek megőrzése és új munkahelyek teremtése, valamint a vidéki életkörülmények javítása. Jelentős eredmény, hogy a Vidékfejlesztési Program (VP) keretének már több mint 100 százalékára kötelezettségvállalás történt. Ez azt jelenti, hogy mintegy 175 ezer kérelem támogatásáról született döntés a program meghirdetése óta. 2018-ban ebből a forrásból több mint 173 milliárd forint támogatást ítéltek meg. A program keretében pedig az eddig összesen kifizetett 358 milliárd forintból 2018-ban 151 milliárd forintot folyósítottak a kedvezményezettek számára.

A programban a munkaerő-igényes ágazatok, mint például az állattenyésztés, a kertészet, az élelmiszer-feldolgozás támogatása került előtérbe. Emellett azonban az önkormányzatok számára is biztosítottak a források, amelyet a vidéki térségek fejlesztésére, a vidéki életkörülmények javítására lehet fordítani. Itt többek között külön is kiemelendő, hogy egyedi szennyvízkezelés megvalósítására idáig mintegy 5 milliárd, településképet meghatározó épületek rekonstrukciójára, közösségi tér létrehozására 30 milliárd forint jutott. Ezeken kívül a  külterületi utak fejlesztésére, a karbantartáshoz szükséges eszközök beszerzésére 46 milliárd, míg a helyi piacok fejlesztésére és a közétkeztetésre 9 milliárd, a tanyák háztartási léptékű fejlesztésére pedig 1,3 milliárd forintot fordítottak.

Az Agrárminisztérium az uniós Közös Agrárpolitika (KAP) forrásain túl is több olyan programot hirdetett meg az utóbbi években, amelyek közvetlenül hozzájárultak a vidék népességmegtartó képességének fokozásához, a vidéken élők életminőségének javításához. Az agrártárca szempontjából fontos megemlíteni a 2011 óta nemzeti forrásból működő Tanyafejlesztési Programot, valamint a 2017-ben először elindított Zártkerti Programot. A Tanyafejlesztési Program eddigi hétéves működése során mintegy kétezer pályázat részesült pozitív elbírálásban, amely mintegy 9 milliárd forint megítélt támogatást jelent. A 2018-as 1,23 milliárd forintos forrás felhasználásáról nemrégiben született miniszteri rendelet.

A Miniszterelnökség által felügyelt Modern falu program célja, hogy a vidéken, kistelepüléseken élő emberek életminősége a lehető legmagasabb legyen, a közszolgáltatások elérhetősége a legkisebb településeken is lényegesen javuljon. Fontos megtalálni a szóban forgó fejlesztési program és a Vidékfejlesztési Program közötti összhangot, hogy egymást erősítő, egymással szinergiában lévő fejlesztések valósuljanak meg, hiszen ez az eredmények miatt is fontos szempont, illetve a kettős finanszírozást a közösségi jogszabályok szerint is kerülni kell.

A.N.: A magyar mezőgazdaság digitalizációja és a fiatalok megnyerése az ágazat számára hogyan haladt 2018-ban?

N.I.: Erős versenyképességi kihívások előtt áll a hazai agrárium, még ha ezt a gazdálkodók nem is érzékelik a mindennapokban. Főként a termésbiztonság javítása, a fajtaválasztás, a modernizáció, illetve az önkéntes gazdálkodói együttműködés terén kell előrelépni ahhoz, hogy javítani lehessen a hazai termesztés versenyképességét. A precíziós gazdálkodás megjelenésével robbanásszerű technológiai fejlődésnek lehetünk szemtanúi, éppen ezért a Digitális Agrárstratégiával az ágazat digitális átalakítását kívánja a szaktárca elősegíteni.

Egyrészt a versenyképesség növelése érdekében fontos, hogy a különböző agrárkutatási és oktatási intézményekben elérhető technológiai tudás megjelenjen a mindennapok szintjén a mezőgazdasági szereplőknél, az agrárvállalkozóknál is. Meg kell találni azokat a platformokat, amelyek segítségével az elérhető precíziós tudást minél könnyebben el tudja érni a termelő. Ezért szeretné az Agrárminisztérium a 2020 utáni támogatási rendszerben megjeleníteni a precíziós technológiák használatának elősegítését.

Ma már a technológiai fejlődés, a digitalizáció színesebbé teszi a mezőgazdaságot, megkönnyítheti a fizikai munkavégzést és javíthatja annak megítélését. Egyebek közt a szántóföldi növénytermesztésben, illetve a kertészeti termelésben felhasznált input anyagok, a műtrágya, a vetőmag, a növényvédő szer mennyiségének csökkentése nemcsak ökonómiai értelemben eredményez hasznot, hanem a mezőgazdasági termelés környezetre gyakorolt káros hatásait is mérsékelni tudja. A digitalizáció az állattenyésztésben, a feldolgozóiparban, például az élelmiszerek nyomon követése révén a teljes élelmiszerlánc biztonságát is szolgálja. A digitalizáció fontosságát az élelmiszeripar szereplői is felismerték, mind kormányzati szinten, mind iparági kezdeményezés alapján fontos lépések történtek ezen a területen.

A.N.: Az ágazati munkaerőhiányon milyen módszerekkel lehet segíteni, ebben milyen támogatást tud nyújtani a vállalkozásoknak a szaktárca?

N.I.: Nagyon fontos feladat a gazdálkodói generációváltás elősegítése, hiszen ahhoz, hogy a vidéki életformát fenn lehessen tartani, illetve, hogy a fiatalokat az agráriumhoz lehessen kötni, még számos intézkedést kell megtenni a jövőben. Éppen ezért az agrártárca programot kíván indítani a generációváltás ösztönzése és megkönnyítése érdekében. Meg kell tenni mindent az Agrárminisztérium szakiskoláinak fejlesztéséért és biztosítani kell azt, hogy a fiatalok világot láthassanak és hazahozzák a nemzetközi jó gyakorlatokat.

Ezért a következő uniós Közös Agrárpolitika alapelveinek mostani tárgyalásai során a magyar agrárdiplomácia  kiáll a fiatal gazdálkodói Erasmus program kialakításáért, ebben a nemzetközi fiatal gazda szervezet, a CEJA és hazai tagszervezete, az Agrya is a minisztérium partnere. A Vidékfejlesztési Program kiemelten kezeli a fiatal mezőgazdasági termelők támogatását is. A Fiatal Gazda Tematikus Alprogram mind az induló, mind az aktív gazdálkodók részére biztosít támogatási forrást.

Az induló gazdálkodókat támogató – a generációs megújulás előmozdítását ösztönző – felhívás keretében eddig több mint 1200 pályázó nyert el 40 ezer eurós támogatást. A mezőgazdasági üzemi beruházások esetében pedig az alprogram külön forráskeretet biztosít a jogosult fiatal gazdák részére. A megjelent felhívások alapján eddig több mint kétezer fiatal gazdálkodó nyert el összesen mintegy 55 milliárd forintos támogatást, például állattartó telepek és kertészeti üzemek fejlesztésére, terménytárolók építésére, vagy öntözéses projektek megvalósítására.