Dr. Szabó István

Intézetigazgató, egyetemi tanár, a Szent István Egyetem rektorhelyettese

Agro Napló: Milyennek értékeli a hazai mezőgazdaság teljesítményét, helyzetét?

Dr. Szabó István: Hazánk mezőgazdasági termelésre kiválóan alkalmas, átlagon felüliek a rendelkezésünkre álló természeti erőforrások (például víz, talaj), de ezekkel felelősen és jól kell gazdálkodnunk. Már-már közhelyszerű, de ha az ENSZ fenntarthatósági céljait el akarjuk érni, a mezőgazdaság világviszonylatban is jelentős átalakuláson kell, hogy keresztülmenjen. A prognosztizálható élelmiszerigény növekedést már nem tudjuk egyszerű extenzív bővüléssel elérni, ráadásul úgy, hogy közben a klímavédelmi célkitűzések se sérüljenek. A globális trendek a magyar mezőgazdaság számára is feladatokat fogalmaznak meg, szerencsére itt azért jelentős tartalékokkal is rendelkezünk. A mezőgazdaság a nemzetgazdaságon belül jól teljesít, 2018-ban 3,6%-át adta a GDP-nek (ezenfelül az élelmiszeripar további 1,8% körüli értékkel teljesített). Évről évre nő az ágazat kibocsátása, a megelőző évben ez 2700 milliárd Ft körül alakult és az elmúlt 10 évben több, mint másfélszeresére emelkedett. Az 5,3 millió hektár nem csupán a hazai lakosságot képes ellátni élelmiszer-alapanyaggal, de exportra is jut bőven. A mezőgazdaság és élelmiszeripar külkereskedelmi mérlege pozitív, a 3 milliárd EUR körüli sávban mozog. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy míg az EU ún. régi tagállamaiban az egy hektárra jutó előállított érték meghaladja a 2500 EUR-t, addig ugyanez nálunk csak 1500 EUR körüli.

Hogyan látja a gépesítés szintjét, mennyire korszerűek az alkalmazott technológiák, gépek?

A mezőgazdasági technológiák gépesítésében forradalmiak a változások. Ha valaki ellátogat egy nagyobb mezőgépészeti kiállításra (a közelmúltban rendezték meg az Agritechnica-t Németországban, de most nyit a hazai AGROmashEXPO is), akkor ezzel azonnal szembesülhet. Ezek a technológiák természetesen Magyarországon a gyakorlatban is elérhetőek – még ha nem is mindenki számára. A korszerű és világszínvonalú eszközparkot – a támogatások ellenére – sem minden gazdasági egység engedheti meg magának, a kép sokkal árnyaltabb és összetettebb. Az elmúlt években a gazdaságok száma határozottan csökkent, az átlagos birtokméret nőtt, így egyre nagyobb szegmensben jelenhetnek meg a nagyobb teljesítményű és modernebb erőgépek (amelyek már környezetvédelmi megfontolásokból is korszerűnek tekinthetők). A hazai erőgépeladás (és ez jól jellemzi a gépesítési viszonyokat) éves szinten 3000 darab körül ingadozik, így a géppark teljes megújulása 35–40 év közé eshet. Ráadásul a beszerzett egységek nagyjából fele olcsóbb kategóriát (és ennek megfelelően mérsékeltebb technológiai színvonalat) képvisel.

Mit jelenthet a digitalizáció a mezőgazdaságnak?

A digitalizáció elterjedése minőségi változást hozhat (és meggyőződésem szerint hozni is fog) a mezőgazdasági termelési folyamatokban és jelentősen hozzájárulhat a hatékonyság növekedéséhez. Erre a korábban általam említett ökonómiai és ökológiai okok miatt egyaránt szükségünk is van. Az alkalmazott gépek és technológiák egyre intelligensebbé válnak, nem csak „búzát”, de „adatot” is betakarítanak a kombájnok. Ezeket az adatokat elemezni kell, információvá transzformálni és így egészen más döntési algoritmusok épülhetnek be a gazdálkodók üzleti modelljeibe. Az informatika elérhetőbbé válik: az érzékelőkkel szinte minden fizikai/kémiai jellemzőt regisztrálhatunk, általánosak és jól használhatók a kommunikációs platformok (GSM, 4G, ISOBUS, LoRaWan, wifi stb.), de itt van már a mesterséges intelligencia is a szolgálatunkban. Az „átlagos” beavatkozásokat felváltja a „specifikus”: kevesebb energiából (és egyéb inputból), nagyobb eredményt tudunk előállítani. Fontos azonban látni, hogy a digitalizáció nem csupán „precíziós” gazdálkodás (és nem csak növénytermesztés!). A digitális termelési rendszerek kidolgozása és bevezetése – hasonlóan az egykori „iparszerű” technológiák elterjedéséhez – alapjaiban változtatja meg azt, ahogyan a gazdálkodást implementáljuk. A jelentős (és rendkívül változatos) adatmennyiség feldolgozása új mezőgazdasági szakértelmet is feltételez, vagyis hatással lesz az oktatásra is. Talán még ahhoz is hozzájárul, hogy a mezőgazdaságban tevékenykedők között egyre nagyobb számban jelenjenek meg a fiatalok, hiszen ha ránézünk a gazdálkodók korfájára, akkor erre egyértelműen szükség is van. Az EU-ban a 35 évnél fiatalabb farmmenedzserek aránya mindössze 5%. Talán még ezen a helyzeten is képes változtatni a digitális technológia elterjedése, hiszen ez minőségileg más munkakörnyezetet jelent.

Mennyire találhatók meg ezek az informatikai megoldások Magyarországon?

Szerencsére egyre inkább találkozhatunk már olyan gazdaságokkal, ahol ez a felfogás és ez a technológia a gyakorlatban is tetten érhető. A korszerű géppark esetében a digitális kiegészítők már megjelennek, megkönnyítve a gépkezelők, üzemeltetők munkáját. És egyre nagyobb azon vállalkozások száma is, akik ezt az új megközelítési módot szolgáltatásként kínálják. Mi a Szent István Egyetemen kifejezetten hangsúlyt fektetünk arra, hogy a jövő felsőfokú végzettségű mezőgazdasági szakemberei már ezzel a tudással lépjenek ki az intézmény kapuján és beszerzési-fejlesztési döntéseikben építsenek a digitalizációból fakadó előnyökre. Jelzésértékű, hogy a közelmúltban Agrárinformatikai Központot hoztunk létre egy Felsőoktatási-Ipari Együttműködési Központ projekt (AgIT FIEK) keretében. Ennek a szervezeti egységnek a képzéskiszolgálásán túl hangsúlyos feladata, hogy olyan fejlesztéseket valósítson meg, amelyek a digitalizációt méginkább elterjedtté tudja tenni a mezőgazdaságban. Kutatásokat folytatunk a munkagépek intelligenciájának növelésével kapcsolatban éppúgy, mint a régebbi erőgépek utólagos, ún. „retrofit” rendszerű informatikai felszerelése céljából. De nemcsak Magyarországon, hanem a térségünkben is egyedülálló az ISOBUS rendszereket tesztelni képes laboratóriumunk. Bízunk benne, hogy a hazai mezőgépgyártók, -forgalmazók és nem utolsósorban a gazdálkodók élni fognak majd ezekkel a szolgáltatásainkkal.

Lesznek szakemberek, akik képesek alkalmazni ezeket az eszközöket?

Bizonyosra veszem, hogy igen – és ez nem csak a kincstári optimizmus megnyilvánulása. Bár az elmúlt időszakban tapasztalható volt némi csökkenés az agrár-felsőoktatásban (és a szakképzésben is), de ezt megfelelő kommunikációval meg tudjuk fordítani. Fontos látni, hogy a mezőgazdaság ma már nem ugyanazt jelenti, mint akárcsak 30 évvel ezelőtt. A műszaki szakemberek utánpótlásbázisának növelése érdekében a cégek összefogtak és „Legyél te is mezőgépész!” elnevezésű kampányt indítottak – eredményesen – a szakma tényleges megismertetésére. Ennek hatását az Egyetemen is érezzük, ahogy azt is, hogy egyre többen választanak mezőgépes témát – nem agráros hallgatóként – a Karunkon a TDK, vagy diplomamunka készítésekor.

De említhetném az AgroVIR által szervezett „Agrovirtus” egyetemi agrárversenyt is jó példaként.  Sok fiatal számára vonzó egy korszerű traktor, vagy egy modern kombájn. A közelmúltban az AGCO cég és az AXIÁL támogatásával egy FUSE informatikai labort is átadtunk. Itt nem csak a hallgatóink, de a téma iránt érdeklődő szakemberek (pl. felnőttképzési program keretében) is elsajátíthatják az első lépéseket. De erősít bennünket a KITE-vel kialakított oktatási kapcsolat csakúgy, mint a Microsoft által támogatott, a mezőgazdasági kutatásainkat erősítő mesterséges intelligencia platform is. A jelen és a jövő agrárszakembereinek van hol elsajátítani a holnap technológiáját – már ma.

Horváth János

Az AGCO Corporation (Fendt, Massey Ferguson, Valtra, Challenger) FUSE digitális technológiáért felelős menedzsere a közép- és kelet-európai piacokon

Agro Napló: Milyennek értékeli a hazai mezőgazdaság teljesítményét, helyzetét?

Horváth János: „Magyarország a jelenleg rendelkezésre álló élelmiszertermelési potenciálját messze nem használja ki” – így kezdődik Magyarország Digitális Agrár Stratégiája 2019–2022 dokumentum. A magyar mezőgazdaság versenyképességét tekintve az utóbbi években egyértelmű fejlődés figyelhető meg, de még jelentős fejlődési potenciál van az ágazatban. A magyar gazdákhoz a közös agrárpolitika révén az elmúlt években extra forrás áramlott, ebből a forrásból javultak a termelési feltételek, egyértelműen javult a szántóföldeken használt gépek technológiai színvonala. Az agrárvállalkozások, erőforrásaikhoz és igényeikhez mérten, hozzá tudnak férni a piacon kapható legjobb gépekhez, a legutolsó technológiához és nem mellesleg az internet révén ténylegesen minden információt be tudnak szerezni a világ minden tájáról, akár a traktorban ülve is. Határozott előrelépést látok a környezetterhelés csökkentése terén is. A traktorokban lévő digitális technológia révén pont annyi növényvédő szer, műtrágya kerülhet kijuttatásra, amennyi akkor és ott szükséges, akár centiméter pontosan.

Hogyan látja a gépesítés szintjét, mennyire korszerűek az alkalmazott technológiák, gépek?

Vitathatatlan, a mezőgazdaság jelentős kihívásokkal néz szembe: 2050-re a világ népessége 10 milliárdra növekszik, az étkezési szokások szintén megváltoznak. Ennyi ember kiszolgálásához a jelenlegi mezőgazdasági termelés megduplázására van szükség. Különösen a feltörekvő gazdaságokban tapasztalható az ugrásszerűen növekvő igény a magasabb fehérjetartalmú ételekre, főként hús formájában. Másfelől egyszerre van jelen a világunkban a túlfogyasztás és a hiány. Ezt példázza, hogy napjainkban is több százmillió ember éhezik. Ezen hatások miatt növekvő szükségletet, igényt tapasztalunk a növénytermesztésben. Ha a mezőgazdasági termelést továbbra is fenntartható pályán szeretnénk tudni, akkor a fogyóeszközöket tudatosan és adagoltabb módon kell felhasználni, hogy a ráfordításokkal a maximális hatást lehessen elérni. Ezeket a tényeket a világ mezőgépipara általánosan tudja és elismeri. Ez szinte valamennyi, a mezőgazdasági ágazatban tevékenykedő meghatározó vállalat éves jelentésében megtalálható. Annak érdekében, hogy a jövőben képesek legyünk megfelelni ezeknek a kihívásoknak, a digitális mezőgazdaság és a traktorba szerelt okos eszközök kulcsszerepet játszanak. A digitalizálás elterjedésével az ember-gép kapcsolat egyre fontosabbá válik és minél „kézzelfoghatóbb” egy okos technológiai megoldás előnye, annál gyorsabb az elterjedése.

Mit jelenthet a digitalizáció a mezőgazdaságnak?

Röviden versenyelőnyt és kitörési pontot. A digitalizáció miatt az agrárüzemeltetés paradigmaváltásának elején vagyunk. A digitális mezőgazdaság kulcsnak tekinthető e kihívás elsajátításához. A mezőgazdasági gépekben lévő digitális termékek nem az utóbbi évek találmányai, néhányuk több mint 30 éves múltra tekint vissza. A digitálisan támogatott mezőgazdasági gépek már a szántóföldeken dolgoznak. A legnagyobb kihívást a következő években a növénytermesztés versenyképességének növelésében látom. Itt a digitalizáció valódi kitörési pontot jelenthet. A digitális technológia alkalmazásának egyértelmű és kimutatható előnye van. Napi használata hatásos eszköz a gazdálkodók kezében a használt talajok, termesztett növények szükségleteinek megértésében, a kímélőbb mezőgazdasági termelés folytatásában, erőforrások megtakarításában és végső soron a magasabb jövedelmezőség, a gazdaságosabb termelés elérésében. Minden gazdálkodó törekszik rá, hogy minél precíziósabban, „okosabban” tudjon gazdálkodni. A digitális technológia használata lehet az egyik olyan eszköz, amellyel a magyar mezőgazdaságot továbbra is Európa élvonalában tudjuk tartani.

Munkám révén lehetőségem van testközelből találkozni az eltérő kultúrából érkező és adott esetben nagyon eltérő körülmények között gazdálkodó farmerek gondolkodásával és technológiai igényeivel egész Európában. Nem különböznek az okok, amiért az ukrán, a lengyel és a magyar gazdálkodó egyaránt digitális technológiával felszerelt gépekkel kíván dolgozni vagy dolgoztatni. A gazdálkodók már pontosan tudják, hogy a mezőgépekben elérhető digitális technológia használata révén pénzt, időt, energiát takaríthatnak meg.

Mennyire találhatók meg ezek az informatikai megoldások Magyarországon?

Manapság minden kabinba vagy munkagépre felszerelhető digitális technológia itt van és elérhető a magyar piacon. A gazdálkodót, mint potenciális vásárlót saját preferenciája és természetesen pénztárcája alapján, egy gazdagon terített asztal várja. A választék szó szerint színes. A szántóföldön végzendő munkákra különböző gyártóktól, különböző minőségi és árszinten, és változatos felszerelésben válogathat eszközöket a gazdálkodó ízlés, igény és pénztárca szerint. De van egy közös pont. Az új gépekben ott lesz a fedélzeti informatika. Ahogyan a tavalyi Agritechnica kiállításon is látható volt, a nagy európai mezőgépgyártók szinte kizárólag csak ISOBUS-kompatibilis erőgépet, munkagépet mutattak be, vagy olyat, amelybe a gyártó a saját precíziós felhasználásra szánt okos megoldását építette be. Ha a piacon okos megoldásokkal felruházott munkagépek lesznek kaphatóak, akkor ezeket a megoldásokat a gazdálkodó használni is kívánja majd a traktorával, így elkerülhetetlen, hogy ne legyen felokosítva a traktora is. Természetesen ez igaz fordítva is, ha a traktor tud szakaszoltatni a munkagéppel, tud differenciált kijuttatást vezérelni, akkor ezekkel a funkciókkal dolgozni képes munkagépet fog keresni és vásárolni a következő beruházásakor a gazdálkodó. Az informatika és a digitális technológiák használata a mezőgépekben 2020-ban már megkerülhetetlen.

Lesznek szakemberek, akik képesek alkalmazni ezeket az eszközöket?

Jelenleg sajnos krónikus mezőgépész szakember-hiány van Magyarországon. Nagyon remélem, hogy az új technikák képesek lesznek bevonzani a fiatalokat a mezőgazdaságba. Hiszen a fiatal szakembereknek az informatika, az okos eszközök gyakorlati használata és az applikációk kreatív használata már napi rutin. A fiatalok sokkal könnyebben dolgoznak érintőkijelzőn, mint csavargatnak gombokat és húzogatnak karokat. A digitális, vagy okos technológia alkalmazásához a növénytermesztésben specifikus tudásra van szükség.

A korszerű, modern gépeket csak szakképzett gépkezelők tudják hatékonyan használni. Egy traktoros feladata manapság már nem csak kormányozás és sebesség megválasztása, sőt az a cél, hogy kifejezetten ne is nyúljon a kormányhoz, mert a technológia jobban, pontosabban, egyenesebben, precízebben tud vezetni. De ezeket a gépeket valakinek be is kell állítania használat előtt, ez pedig már digitálisan, a gép terminálján keresztül történik és bizony másfajta tudást igényel, mint amit eddig az iskolákban meg lehetett tanulni.

Az AGCO Corporation, mint meghatározó szereplő a világ mezőgépgyártásában, e célból is dolgozik együtt Szabó professzor úr csapatával a Szent István Egyetem Gépészmérnöki Karán. A szektorban zajló digitális paradigmaváltás miatt a jövendőbeli mezőgépész szakembereket fel kell készíteni a digitális átalakulásra. Ezt nagyon helyesen felismerték az Egyetemen. A jövő szakembereinek felkészítésében mi is szeretnénk segítséget nyújtani az Egyetemnek. Ezért kezdtük el különböző projektek kapcsán együtt dolgozni. Közös a célunk, a hallgatónak, mint jövendőbeli farmernek, menedzsernek, cégtulajdonosnak első kézből adjunk használható, naprakész és gyakorlati információt a piacon elérhető legutolsó digitális technológiai fejlesztésekről. Digitális kihívásokra felkészített gazdákat, cégvezetőket és traktorosokat kell nevelni és képezni egy életen keresztül.