A KITE Zrt. évtizedek óta fennálló szolgáltatási rendszere megbízható hátteret nyújt a mezőgazdasági vállalkozásnak. A műszaki oldal, a KITE Hiteliroda, valamint a fejlesztés és szaktanácsadás 2016-ban egészült ki a bérgép és az alkusz szolgáltatásokkal. 2019-ben pedig tovább bővítik a szaktanácsadási szolgáltatásokat: elsősorban a precíziós gazdálkodással kapcsolatos feladatokkal. Hadászi László az Agro Napló kérdésére elmondta, hogy az automatizált adatfeldolgozási rendszer fejlesztésében már túl vannak az első teszteken, ezek pedig nagyon biztatóak.

„Azt várom, hogy 2019. végére már készen lesz az a rendszer, ami megkönnyíti és meggyorsítja a KITE-tanácsadók dolgát. A munkatársaink jelen pillanatban nagyjából 200 ezer hektárra adnak tanácsokat. Szeretnénk, ha 2020-21-re a rendszerek kifejlesztésével elérhetnénk az 1 millió szaktanácsolt hektárt. Ezen kívül néhány héten belül elkészül az innovációs főigazgatóság új központja Nádudvaron, ahol a technológiai és a precíziós gazdálkodási fejlesztéssel foglalkozó munkatársak, valamint a szaktanácsadók dolgozhatnak majd 21. századi környezetben.” - Hadászi László, a KITE innovációs főigazgatója

Először Lantos Gergely, az Agrárminisztérium agrármodernizációs főosztály osztályvezetője beszélt a hazai agrárium helyzetéről, a trendekről és a célokról. A tavaly megalakult osztályról elmondta, hogy a digitalizációval, a generációváltással, az öntözésfejlesztéssel, valamint a nitráttartalommal kapcsolatos tevékenységeket fogja össze.

Az osztályvezető azzal kezdte a prezentációját, hogy a városok terjeszkedése miatt folyamatosan csökken a jó minőségű termőterületek nagysága, így a növénytermesztés kitettsége is megnőtt.  Emellett nő az emberiség édesvíz felhasználása, és a fogyasztás színvonala is emelkedik. Ezért a növekvő igények kielégítésére versenyképesebb, fenntarthatóbb mezőgazdaságot kell építeni, aminek egyik legfontosabb eleme a digitalizáció. Ennek része, hogy a gazdák hiteles adatokon nyugvó döntéseket hozhassanak a szezon előkészítése, illetve a termelésszervezés során. Ehhez létkérdés az öntözhető területek részarányának növelése, valamint a környezet- és talajvédelem, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, és minél több megújuló energiaforrás használata. A helyspecifikus növénytermesztés során a differenciált beavatkozások megvalósításával inputanyagokat lehet megtakarítani, a digitalizáció pedig az információs és kommunikációs technológiák használatával történő adatalapú döntéstámogatást segíti. Megemlítette azt is, hogy alakulóban a Digitális Agrárstratégia, a 2020 utáni Közös Agrárpolitika keretéből pedig támogatni szeretnék a digitális technológiák elterjedését segítő eszközök bevezetését, hogy az okos gazdák okos eszközökkel fejleszthessék a termelésüket. Beszélt még a digitális szaktanácsadási hálózat megvalósításáról. Egy digitális bemutatógazdaság létrehozása is segíti a helyspecifikus mezőgazdaság elterjedését a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság területén, ahol a tervek szerint nem csak a magyarországi, hanem a határon túli magyar gazdáknak is segítséget tudnak nyújtani a precíziós gazdálkodás megismerésében. Fontos téma volt még az adatgazdálkodás megújítása, aminek részeként az állami adatbázisok integrációja és digitalizációja is megtörténhet. Ha pedig egy csatornán lesznek az adatok, az piaci átláthatóságot teremt, továbbá a döntéshozás folyamatát is segíti. Az adatgyűjtéshez szükséges adatszolgáltatási teher csökkentésén pedig közösen működik együtt az Agrárgazdasági Kutató Intézet, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, a Magyar Államkincstár, a Központi Statisztikai Hivatal, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Dr. Milics Gábor, a Széchenyi István Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar docense, a Magyarországi Precíziós Gazdálkodási Egyesület elnöke a precíziós gazdálkodási trendekről, a világ- és a hazai aktualitásokról beszélt. Azzal kezdte, hogy a gazdák alapvetően okosak, és nem kell minden munkafolyamatot megtekinteniük az eredményességhez, inkább a rendszerek és az adatok átláthatóságára van szükségük. A hibák között megemlítette a technológiai fegyelmezetlenséget és a munkavégzési kényszert, de azzal biztatta a részvevőket, hogy aki átgondoltan indul neki a digitalizációnak, annál igenis jönnek a jobb eredmények. Az adattól a döntésig tartó folyamat javítja az élelmiszerbiztonságot és a termelés hatékonyságát is. A feladatok között nevezte meg az áttekinthető technológiai szolgáltatási csomagok létrehozását, hogy egy gazda az alapján dönthessen arról, hogy milyen szintig szeretne eljutni a modernizálásban. Kiemelte, hogy a kutatások csak a hazai vezető cégekkel együttműködve megvalósíthatóak, és ennek egyik kulcskérdése a bérgép használat. Ha ugyanis a gazdák kipróbálhatják, hogyan működik az adott technológia, és van-e értelme azt a saját gazdaságukban használni, sokkal könnyebben dönthetnek arról, hogy megéri-e nekik befektetni a precíziós gazdálkodási eszközökbe. Dr. Milics Gábor beszélt még az adatformátumok, az adatminőség, a szabványok, az adatelemzés szerepéről, valamint arról, hogy miért fontos a távérzékelés integrálása a döntéshozatalba. Úgy gondolja, hogy be kéne árazni a környezetvédelmet: ha a támogatás plusz 5 százalékkal magasabb a fenntarthatóbb gazdálkodás megvalósítóinak, mindenki elkezd jobban odafigyelni a feltételek betartására. A kérdés viszont adott; hogy lehet beilleszteni a támogatási rendszerekbe?

A következő előadó Tasnádi Gabriella, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara vízgazdálkodási szakértője volt, aki a vízvisszatartásról, az öntözés jogi és gyakorlati hátteréről, valamint az Uniós források lehívásának nehézségeiről beszélt. Ez utóbbira még mindig van nyitott pályázati pénz, amelyeket érdemes lehet lehívni. Fontos hír, hogy az Agrárminisztérium háttérintézményeként létrehoznak egy 25 fős öntözési ügynökséget, ez a csoport az intézkedésekről, a hitelekről, a pályázatokról, a támogatásokról ad majd tájékoztatást, továbbá támogatja a termelői csoportok létrehozását. A szaktanácsadás is adott, egy komplett ügygondnokságot szeretnének kialakítani. Az illegális kutakat 2020. december 31-ig lehet legalizálni, és arról is beszélt, hogy a kormány öntözésfejlesztési stratégiájában 2020. és 2030. között évente 17 milliárd forintot költenek majd a magyar vízgazdálkodás javítására. A vízjogi engedélyeket korábban 5 évre adta ki a hatóság, most viszont már akár 20 évre is kitolódhat ez az időtartam, így a gazdáknak könnyebb tervezni a bevételekkel és az öntözésfejlesztési beruházásokkal. A cél, hogy a jelenleg meglévő 100 ezer hektáron felül 2024-ig megteremtsék további 100 ezer öntözött hektár kiépítésének lehetőségét.