Az ezt biztosítani hivatott fejlesztések, üzleti döntések meghozására azonban egyre kevesebb idő áll rendelkezésre. Ahogyan a beszélgetés moderátora, Dr. Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet nyugalmazott főigazgatója felhívta rá a figyelmet, az utóbbi egy-két évben sok bankár, illetve politikus is többször figyelmeztette a gazdákat, hogy most kell kihasználni a jövő megalapozásához a kedvező gazdasági lehetőségeket. Igaz, az agrárpolitika alakulása többeket visszatartott a szükséges beruházások elindításától. Jelenleg az agráriumba jutó éves támogatási összeg nagyjából 700 milliárd forint évente, ahogyan nagyjából ekkora a mezőgazdasági szereplők betétállománya, és e nagyságrend körül alakul az éves hitelállomány nagysága is.

Ugyanakkor azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy a hitelállomány nagysága 8–12 éve ekkora, vagyis reálértéken csökken, tehát mérséklődik a működésre, beruházásra fordított összeg – eltekintve persze a 2017-es évtől újra megélénkülő hitelfelvételi kedv hozta kisebb emelkedéstől – hívta fel a figyelmet Balogh Tamás, az OTP Bank Nyrt. Agrárágazati Igazgatóságának főosztályvezetője.

Használják ki a cégek a most még rendelkezésre álló kedvező fejlesztési és finanszírozási lehetőségeket, és adósodjanak el a teljesítőképességük maximumáig – nyomatékosította Tresó István, a legnagyobb hazai agrár- és élelmiszeripari portfólióval rendelkező K&H Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletfejlesztési Főosztályának ügyvezető igazgatója. Szerinte akár már fél év múlva is változhat a jegybank kamatpolitikája, mivel nagyon közel vagyunk a 3 százalékos inflációs célszámhoz, és az alapkamat-emeléshez.

Szavai szerint a változó finanszírozási környezet pedig élesebb versenyt jelent az agrárszereplők számára is, amit elsősorban a költségszint további lefaragásával tudnak a maguk javára fordítani a hazai agrárcégek. Ehhez pedig jól jön a jegybank idén elindított újabb, a fejlesztéseket, beruházásokat támogató, 2,5 százalékos fix kamatozású tíz éves kölcsönprogramja, az NHP fix. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy a tartós forgóeszköz-finanszírozásra ebben a programban a korábbiakkal ellentétben nem lesz lehetőség, ez pedig okozhat nehézséget a cégeknek a változó kamatkörnyezetben.

Ezzel egyetértett Tenke Gábor, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) termékfejlesztési igazgatója is, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy mivel az MFB meglátása szerint nem minden lízingfinanszírozással foglalkozó pénzügyi vállalkozás fér majd hozzá az NHP fix forrásaihoz, ezért tervezik egy speciálisan e körnek szánt hitelkonstrukciót, hogy ezek a cégek is olcsó finanszírozási lehetőséget tudjanak biztosítani az agráriumnak.

Abban is egyetértettek a banki szakértők, hogy kedvező hatással van a szektor finanszírozásának stabilitására a hosszú távra rögzített kamatozású hitelek elterjedése. Ugyanakkor egyelőre még megéri – persze csak az átgondolt fejlesztésekhez – a rövid távú finanszírozási igényeknél az olcsóbb, változó kamatozású piaci konstrukciók igénybe vétele is – jegyezte meg Kádár Barnabás, az elsősorban lízingfinanszírozást nyújtó, az OTP csoporthoz tartozó Merkantil Bank ügyvezető igazgatója, agrárfinanszírozási üzletág vezetője. Szavai szerint bankja kihasználja majd az NHP fix nyújtotta forrásokat, ezért egész évben, illetve a program kifutásáig kedvező konstrukciókat tudnak majd kínálni. Az elmúlt 3 év egyébként óriási stabilitást hozott a lízingpiacra: az éves szinten 200 milliárd forintos értéken stabilizálódó mezőgéppiacból 70 milliárdnyi a lízingfinanszírozás keretében gazdára találó eszköz.

A mintegy 157 milliárd forintos teljes agrárlízing állomány 25 százalékát nyújtó Merkantil tapasztalatai szerint a lízingpiacon – ahol ügyfeleik 80–90 százaléka jellemzően 30–500 hektár közötti birtokmérettel gazdálkodik, és csak a fennmaradó hányad nagyvállalat, és jellemzően 8–10 millió forintos ügyleteket bonyolítanak – kevéssé jellemző a nagyon tudatos, több évre előre átgondolt tervezés.

Ez inkább akkor érvényesül, ha meghatározott célhoz kötött támogatások elérhetőek, ez ugyanis elgondolkodtatja a termelőket is az üzleti folyamataik, céljaik megvalósíthatóságáról, a tervezett, finanszíroztatni kívánt beruházás hozzáadott értékének jelentőségéről. Jelenleg az a tapasztalat, hogy az agrárium működését torzító agrártámogatások célhoz kötöttsége tud egyben biztosíték is lenni ahhoz, hogy makroszinten az agrárpolitika vagy a piaci logika szerint kívánatos irányba fejlődjön az agrárium. Balogh Tamás szerint mindenképp szükség lenne arra, hogy sokkal tudatosabb pénzügyi szemlélettel tervezzenek és működjenek a hazai agrárgazdaság szereplői.

Mitől függ az ügyfél finanszírozhatósága?

Nemcsak a gazdasági, piaci, finanszírozási környezet, vagy az uniós támogatáspolitika rövid időn belüli esetleges kedvezőtlen változásaira kell felkészülni: feszítő probléma a generációváltás, a tőkekoncentráció, a munkaerőhiány, de a klímaváltozás termelésre gyakorolt hatása is. Az egyik legfontosabb kérdés, mielőtt finanszírozásról beszélünk, hogy az adott agrárszereplő – legyen az vállalat, vagy tevékenységét a nulláról kezdő, vagy a családi gazdaságot megöröklő fiatal gazda – számára mi a legfontosabb elérendő cél: a működés stabilizálása, vagy felpörgetése, robotizáció, netán a meglévő termék hozzáadott értékének növelése, vagy a tevékenység új üzletággal való bővítése? – hívta fel a figyelmet Simon Attila, az MKB Bank Agrárium Főosztályának fősztályvezetője arra, hogy generációs alapon megjelenő különbségek is lehetnek a célok meghatározásában.

Szerinte ugyanis csak ezt követően születhetnek meg a jövőt megalapozó működési, fejlesztési döntések, illetve hogy mindezt hogyan kívánják finanszírozni. Emellett azt is érdemes vizsgálni, hogy e célokból minek a megvalósítása fér bele az előállított termék árrésébe, amiből a nyeresége is képződik a gazdálkodónak, továbbá azt is, hogy mekkora részt tesznek ki a bevételeiből a különféle agrártámogatások.

Az agrárhitelezésben a bekért adatok mellett meglehetősen nagy a szubjektív döntés szerepe is, mert a naturáliák mellett értékeljük azt is, hogy eddigi, 20, akár 25 éves működése során milyen teljesítményt nyújtott a vállalkozás, mennyire volt megbízható partnere a banknak, és mennyire voltak előremutatóak, versenyképesség javítóak azok a fejlesztések, amelyekhez finanszírozási segítséget kért –mondta Simon Attila.

Az adózási adatai vagy a birtokmérete nem érdekel, csak az ügyfél vállalkozásának élet- és piacképessége, illetve a visszafizető képessége, valamint az, hogy a megvalósítani tervezett beruházás eredményeképp bővített újratermelésre is képes lesz-e – jelentette ki Tresó István. A legfontosabb, hogy van-e olyan értelmezhető, könnyen áttekinthető nyilvántartása a gazdálkodásáról, ami alapján a visszafizető képességét meg tudom ítélni.

A célok, üzleti tervek megalapozottságának vizsgálatakor azt is figyelembe kell venni, hogy mihez viszonyítjuk az ügyfél teljesítményét, illetve a banki ügyféltörténetet is. Emellett fontos a működés átláthatósága is – jegyezte meg Balogh Tamás. Szerinte a gazdáknak azt is mérlegelniük kell a finanszírozó kiválasztásakor, hogy a kiszemelt pénzintézet konstrukciójának árai mellett milyen egyéb, számára hasznos, a működést megkönnyítő banki szolgáltatásokat kap még, mivel a jövőben leginkább ezzel, és nem banki kamatmarzsok további csökkenésével fognak versenyezni a bankok.

A jövedelmezőség és a hatékonyságjavítás az egyik legfontosabb az ügyfél megítélésében, különös tekintettel arra is, hogy a működési adatokat azért elég jelentősen torzítja az uniós agrártámogatási rendszer, továbbá az is, hogy a vidékfejlesztési politika 80-20 százalékos szabálya is bizonyos alkalmazkodásra kényszerített egyes vállalkozásokat – ismertette a Takarékbank álláspontját Mezei Dávid, a pénzintézet Agrár Igazgatóságának uniós agrártámogatási igazgatója.
A kisebb családi gazdaságoknál pedig elsősorban a naturáliákra koncentrálnak az ügyfélminősítéseknél és a kockázatbecsléseknél.

A lízingügyleteknél az ügyfélminősítés/történet mellett elsősorban az ágazatot, az eszközt és a választott finanszírozási konstrukció jellemzőit ellenőrizzük, valamint azt, hogy a megvásárolni kívánt eszköznek milyen a másodlagos piaca – jegyezte meg Kádár Barnabás.

Közös Agrárpolitika – közös bizonytalanság

Az uniós agrártámogatások kapcsán megjegyezte, hogy soha ilyen nagyfokú bizonytalanság nem volt a Közös Agrárpolitika és a támogatások jövője kapcsán az Európai Unióban, mint most a Brexit és az egyéb reformelképzelések miatt. Az már bizonyos, hogy a májusi Európai Parlamenti választások előtt nem lesz elfogadott költségvetés, és a parlament esetleg változó összetétele is befolyásolhatja a KAP jövőbeni költségvetését, támogatásait és a gazdák felé támasztott elvárásait. Sőt, ma már az sem biztos, hogy 2021 után lesznek-e még vissza nem térítendő, beruházásokat segítő vidékfejlesztési támogatások – hívta fel a figyelmet Mezei Dávid. Ez pedig eddig már jól bevált banki finanszírozási megoldások jövőjét bizonytalanítja el. Hosszabb távon ezért fontos lenne nemcsak a jegybanki kamatpolitika, de a vidékfejlesztési politika kiszámíthatósága is, továbbá hogy az utóbbinál gyorsuljanak fel a folyamatok – tette hozzá Mezei Dávid.

Az érezheti magát biztonságban a következő években, aki támogatások nélkül is legalább nullszaldósan tud gazdálkodni – fogalmazta meg a banki vezetők véleményét Tresó István. Simon Attila pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a támogatások esetében is érdemes az azonos versenyfeltételek kivívására törekedni: vagyis arra, hogy vagy senki ne kapjon, vagy pedig azonos mértékű, összegű támogatást kapjon mindenki, különben erősen torzul a verseny.

Banki tanácsok az agrárpolitikához

Tenke Gábor, a Magyar Fejlesztési Bank termékfejlesztési igazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy bankja speciális helyzetben van, mivel a piaci versenyben lévő pénzintézetekkel szemben az állami tulajdonos lehetőséget ad arra, hogy az agrárpolitikát támogató kedvezményes hitelprogramokat indítsanak. Szavai szerint sok, az agrárium jövőbeni működését támogató ötletük van. A következő öt éven belül mindenképpen szükség lesz a birtokpolitika rendezésére, az osztatlan közös tulajdonú földek megszüntetése mellett a nagyon elaprózódott birtokszerkezet átalakítását célzó intézkedéseket segítő finanszírozási és politikai program kialakítására. Célszerű lenne, ha a családi gazdaságok működésének átalakítását célzó intézkedéscsomagnak része lenne az is, hogy valamilyen, az átlátható működést elősegítő pénzügyi-számviteli előírások is belekerülnének a tervezett változások közé – tette hozzá Tenke Gábor.

Az örökléssel kapcsolatos kormányzati elképzelésekhez igazodó termőföld adásvételi, valamint egy öntözésfejlesztés finanszírozási programot is szükségesnek látna, ahogyan a generációváltásra felkészülést elősegítő konstrukcióra is szükség lehet, figyelembe véve, hogy fel kell készülni arra is, hogy nem minden agrárszereplőnél lesz lehetőség megtalálni a megfelelő utódot, az elkerülhetetlen értékesítésnél azonban segítség lehet egy, az MFB által most indítotthoz hasonló tőkeprogram is. Ez utóbbi lényegében a cég- és birtokfelvásárlásokat tervezők finanszírozási igényének kielégítésére szolgál kedvezményes feltételekkel.

Örvendetes, hogy egyre több kormányzati szereplő beszél hatékonyság- és hozzáadottérték-növelésről, illetve hogy az alapanyag-termelés helyett a feldolgozóipari fejlesztések szükségességének hangsúlyozása került előtérbe, bár a bankok feladata az, hogy az adott gazdaságpolitikai körülmények között, feltételek mellett a legjobb üzletet megtalálják, megcsinálják – jegyezte meg Tresó István.

Simon Attila szerint nagyon fontos lenne az alapos döntés-előkészítés, amelybe a gazdáktól a kutatókon át a bankok és a kereskedők, az összes érintett szereplő is be van vonva.

Ezt azzal egészítette ki Balogh Tamás, hogy sokkal nagyobb figyelmet kellene fordítani a gazdáktól a feldolgozóipari és kiskereskedelmi szereplőket is magában foglaló vertikális értékláncok kialakításának támogatására, elősegítésére. Közép-hosszú távon pedig a versenyképesség megőrzését, fokozását elősegítő kormányzati befektetés lenne az oktatás fejlesztése, valamint a teljes ágazat marketingje, ami elősegítené azt is, hogy akár pénzügyi befektetők számára is vonzó legyen a hazai agrár- és élelmiszergazdaság.

Mit hoz a jövő az agráriumnak és a bankoknak?

Tíz éven belül teljesen átalakul az agrárium és a bankok működése is, aminek első jelei már most látszanak: egyrészt teljesen kicserélődik a bankok ügyfélköre, a cégvezetők helyét jó esetben utódok, vagy új tulajdonosok veszik át – mondta Tresó István.
A fiatalabb generációk belépése pedig új normákat, más gondolkodást, ügyintézési szokásokat, elvárásokat hoz majd, amelyekre ha nem tud gyors és megfelelően alkalmazkodó választ adni a bankszektor, akkor megrostálódik a bankok száma is.

Egyre fontosabb lesz a gyors és rugalmas, mobiltelefonra optimalizált ügyintézés – tette hozzá Balogh Tamás, megjegyezve, hogy az OTP már egy éve gyorsítja a belső banki működést, és egyre több a minél kisebb adminisztrációt igénylő ügylet, a folyamat a jövőben tovább gyorsul majd. Emellett minden korábbinál fontosabb lesz a személyre szabott ügyintézés. Simon Attila szerint is e felé megy globálisan a bankszektor, ugyanakkor az adatvédelem kérdése várhatóan nagyobb figyelmet kap majd.

A lízingpiac egyelőre még messze van a teljes digitalizációtól, egyelőre még a legegyszerűbb konstrukciók és legjobb ügyfélminősítés esetében is csak jelentős papíralapú bürokrácia mellett működik, és a jelek szerint egyelőre nem igényelnek változást az ügyfelek sem – jegyezte meg Kádár Barnabás. A Merkantilnak például ugyan 4 éve van ügyfélkapus digitális rendszere, amelyben az ügyfelek bármikor nyomon követhetik az ügyletük részleteit, azonban egyelőre meglehetősen alacsony a kihasználtsága, a négyezer ügyfélből mindössze 30 használja aktívan.

Mezei Dávid szerint már rövid távon is komoly hatása lesz a munkaerőhiánynak és a támogatáscsökkenés mellett a klímaváltozás okozta termésmennyiség változások és a hatására fellépő egyre jelentősebb áringadozások mind a gazdálkodók, mind a hitelezés működésére. Az agrárium esetében előtérbe kerülnek majd a precíziós gazdálkodási megoldások, illetve e beruházások finanszírozása. A gazdáknak pedig érdemes az áringadozások, logisztikai költségváltozások okozta nehézségekre finanszírozási oldalról is felkészülni.

A beszélgetést az Agro Napló Facebook-oldalán élőben közvetítettük. A videó visszanézhető ide kattintva!