Nagy széltippan, rozsnok – OK, OKOZAT és egy ELEGÁNS MEGOLDÁS, az APERON WG

Agro Napló
A hazai őszi búza területek jelentős változásban vannak, szinte minden szempontból. Tendenciózusan csökken a vetésterület és sok esetben ezzel együtt jár az intenzitás csökkenése is. Ezzel ellentétesen viszont megnövekedett – és továbbra is nő – a forgatás nélküli rendszerben nevelt és betakarított kalászosok területének mérete. Több gazdaságban bevett szokás, hogy napraforgót követő kalászos nem is kerül gyomirtásra, más helyszíneken pedig csak a forgókat kezelik. Ezekre a folyamatokra, mi emberek, döntő hatást vagyunk képesek gyakorolni; azaz a fent vázolt cselekvések bárminemű megváltoztatására tett kezdeményezésünk minden fontos eleme a kezünkben van.

Vannak olyan tények is, amelyeket csak szemlélni tudunk; befolyásolni nem. Ilyen például, hogy az elmúlt 2-3 őszt figyelembe véve a nagy széltippan (Apera spica-venti) csírázásának fő tömege áttevődött az őszről a kora tavaszi periódusra; továbbá a Dunántúlon megjelentek az ősszel csírázó vadzabok (Avena sp.), amelyek faji meghatározása még várat magára, de az esemény bekövetkezte már önmagában elgondolkodtató gyombiológus szemmel. Attól érdekesebb és meghatározóbb ez a tény annál, mint hogy tavaly novemberben tömegesen lehetett termesztett köles (Panicum miliaceum) csíranövényeket találni a szálaló gabonában; hogy ebben az esetben vannak áttelelésre képes vadzab fajok is (pl. Avena ludoviciana), amelyek megint új szemléletet követelnek meg a gazdálkodóktól. Amennyiben mindez még nem elég változatosság és változás ebben a külsőleg stabilnak és állandónak hitt rendszerben, akkor szeretném emlékeztetni az olvasót a tavaly publikált két új rozsnok (Bromus sp.) szántóföldi megjelenésére, amely ezt megelőzően csak más művelési ágakban fordult elő hazánkban. Ezek a berzdet rozsnok (Bromus squerrosus) és az erdei rozsnok (Bromus benekenii).

Nem megismételve a korábban közölt gondolatokat, annyit azonban érdemes feleleveníteni, hogy mindkét új szántóföldi jövevény erősen herbicid toleránsnak bizonyult. Végezetül egy gondolatformáláshoz alkalmas adat. Sok helyen, sok esetben történik hivatkozás a parlagi ecetpázsitra (Alopecurus myosuroides), mint fontos gabonagyom /94. hely/. Ezt a sokat hivatkozott egyszikűt a borítási százaléka alapján őszi búzában a nyár eleji felvételezési időszakban számos egyszikű gyomnövény megelőzi: (zöld muhar (Setaria viridis) /92./, termesztett köles (Panicum miliaceum /85./, pirók ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis /84./, réti perje (Poa pratensis /81./, sovány perje (Poa trivialis /80./, termesztett rozs (Secale cereale) /79./, meddő rozsnok (Bromus sterilis /66./, angolperje (Lolium perenne /59./, nád (Phragmites australis /49./, fedél rozsnok (Bromus tectorum /48./, csillagpázsit (Cynodon dactilon /41./, fakó muhar (Setaria pumila /34./, közönséges kakaslábfű (Echinochloa crus-galli /27./, fenyércirok (Sorghum halepense /24./, héla zab (Avena fatua /22./, közönséges tarackbúza (Elymus repens /9./, nagy széltippan (Apera spica-venti /3./).

Ezekből az adatokból is kiderül, hogy sok esetben nem figyelünk oda eléggé a területeinkre és nincsenek birtokunkban meghatározó információk őszi búzában engedélyezett gyomirtó szerek és a fentebb felsorolt fajok közötti eredményekről. (Az eredménytelenséget pedig éppen ezek a számok bizonyítják.) Végezetül nem lenne meglepetés, ha a most zajló szántóföldi gyomfelvételezés során valamely tőtippan (Eragrostis sp.) faj is detektálásra kerülne a nyár elejei felvételezések során.

Ezek fényében lehet egyes esetekben kiemelkedően jó megoldás az APERON WG termék, mert spektruma több, az őszi búzában fontos egyszikű gyomnövény ellen is védelmet biztosít. Erősségei éppen a legmeghatározóbb és a „legcsendesebben” terjedő fajoknál aknázhatóak ki, mit például:

  • az APERON WG hatóanyaga nyújtja az egyetlen gazdaságilag is értékelhető hatékonyságot az évelő tarackbúza ellen,
  • a terjedőfélben lévő rozsnok (Bromus sp.) fajok egyik legkiválóbb gyérítője,
  • a nagy széltippan (Apera spica-venti) és vadzab fajok (Avena sp.) visszaszorításának egyik eredeti hatóanyaga,
  • a termék hatóanyaga az egyetlen, amely a Top 20-ban található két egyszikű gyomnövény, a nagy széltippan és a közönséges tarackbúza ellen is egyszerre hatékony,
  • jelentős mértékű a kétszikűek elleni hatékonysága is; kimondottan hatékony a keresztesek, szegfűfélék, fészkesek és keserűfüvek több fontos faja ellen.

A szulfoszulfuron (az APERON WG aktív hatóanyaga) kimondottan egy célzott kutatás eredménye, mely során a fő célkitűzés az volt, hogy a búzát tehermentesítse a széltippan kártételétől. Ezt a célt úgy sikerült elérni, hogy mindezek mellett több további fontos egyszikű gyomnövény és számos magról kelő kétszikű is eredményesen gyéríthető a termékkel.

Engedélyezett kultúrák: őszi búza és tritikálé

Szelektivitás: az őszi búza abszolút szelektívnek bizonyult 100 g/ha szulfoszulfuron hatóanyaggal szemben is a bokrosodás kezdetétől a 2 nódusz fejlettségig alkalmazva. A tritikálé érzékenyebb kultúra, így ott az engedélyezett dózis 10 g/ha hatóanyag (13 g/ha Aperon WG). Több egyéb kultúra is nagyfokú szelektivítást mutat a hatóanyaggal szemben, de pl. az árpa és zab kifejezetten érzékenyek, még a kis mennyiségű szulfoszulfuronra is.

APERON WG 13 g/ha + MODERATOR hatékonysága meddő rozsnok, továbbá számos kétszikű gyomnövény ellen

Hatásmód:

Elsősorban levélen keresztül fejti ki hatását, de nyirkos, nedves talajban a gyökereken keresztül is aktív. Egykomponensű ALS-gátló hatóanyagként a kezelést követően rövid időn belül leáll az érzékeny növények növekedése és 2–4 hét alatt bekövetkezik az elhalás; vagy megmaradnak a kezelt növények a kezeléskori fejlettségükben. Hatásfokozó adalékanyagok használata – pl. Spur – javasolt.

Szinergizmus:

A vizsgálatok alapján a szulfoszulfuron kimondottan erős szinergizmust mutat minden célnövény esetén – még az egyszikűek esetében is – a metszulfuron-metil+tifenszulfuron-metil (Ergon) termékkel. Tökéletes gyomirtást eredményez a Moderator + Apron WG kombináció a legelhanyagoltabb táblák esetében is (pl. egyidejű nagy széltippan (Apera spica-venti), rozsnok (Bromus sp.), fekete üröm (Artemisia vulgaris), mezei acat (Cirsium arvense), árvakelésű napraforgó (Helianthus annus), pipacs (Papaver rhoeas), szarkaláb fajok ((Consolida sp.) vidrakeserűfű (persicaria amphibia)…)

Antagonizmus:

A szulfoszulfuron minden hatóanyaggal kombinálható és a kijuttatás fizikai paraméterei nem romlanak; de hatékonyság-csökkenés bizonyos esetekben megfigyelhető. Ilyenkor célszerű a termék dózisát megemelni, ha az nem éri el a maximális mennyiséget. Ilyen hatóanyagcsoport a hormon hatású hatóanyagok köre. Ezek alapján egyidejű 2.4D és/vagy fluroxipir használata során célszerű 5%-kal több terméket, MCPA esetében 10%-kal több terméket, míg MCPP esetében 15%-kal több terméket felhasználni; ügyelve arra, hogy egyetlen esetben sem használjuk többet az engedélyezett mennyiségeknél.

Ajánlott dózisok Aperon WG esetén:

  • gyenge/közepes mértékű nagy széltippan fertőzöttség: 13 g/ha,
  • erős mértékű nagy széltippan fertőzöttség esetén: 26 g/ha,
  • nagy széltippan gyökérváltásig 13 g/ha, azt követően 26 g/ha,
  • rozsnok fajok 3 levélig 13 g/ha, azt követően 1 nóduszig 26 g/ha,
  • vadzab fajok ellen, azok 3 leveles koráig 20–26 g/ha,
  • tarackbúza ellen, annak arasznyi nagysága mellett 26 g/ha.

Ajánlott kombinációk és azok dózisai Aperon WG-vel:

  • nagy széltippan: Ergon 60–70 g/ha + Aperon WG 13 g/ha*,
  • rozsnok fajok, vadzab fajok és tarackbúza: Ergon 60 g/ha + Aperon WG 26 g/ha*, vagy Ergon 70 g/ha + Aperon WG 20 g/ha*,
  • évelő és nehezen irtható magról kelő kétszikűek: Moderator**.
*ezen kombinációk mindegyike minden egyéb fontos magról kelő kétszikűt (+ mezei acat) is kontrollál a fejlett galaj kivételével. Amennyiben a galaj is célnövény, akkor fluroxipir használata is javasolt. **más hatóanyagcsoportba tartozó kombinációk esetén először a szulfonil-karbamidokat vigyük oldatba (jelen esetben Aperon WG-t és Ergon-t) és azt követően folyamatos keverés mellett az egyéb komponensek kerüljenek a tartályba.

Utóvetemény-korlátozás:

  • 13 g/ha esetén: a kezelt területet 1 évig tilos zöldségnövényekkel hasznosítani.
  • 26 g/ha esetén: a kezelést követő 1 évig cukorrépa, hagyományos napraforgó, cirok és zöldségnövények nem vethetők, palántázhatók.
Szabó Roland
gyombiológus
Sumi Agro Hungary Kft., szakmai és termékmanager

A cikk szerzője: Szabó Roland

Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
Heti fókusz: Agyő, széltippan!

Heti fókusz: Agyő, széltippan!

Az őszi gyomirtási technológia az őszi kalászos gabonákban, elsősorban a nagy széltippannal fertőzött területeken terjedt el. Szakértők mutatnak rá a...

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
EZT OLVASTAD MÁR?