Tavaly május óta jelentősen, tonnánként 40–60 euróval, illetve dollárral nőttek a legfontosabb műtrágyafélék kikötői árai, és a trend idén várhatóan folytatódik, épp ezért nem érdemes kivárni a vásárlásokkal a gazdáknak – mondta Olaf Günther Borstel, a Yara Hungária Kft. ügyvezető igazgatója a negyedik alkalommal megrendezett évindító Yara Napon. Szerinte azonban még ezen a magasabb áron is megéri például az őszi búza esetében a nitrogénműtrágyák használata a terméstöbblet révén elérhető bevétel miatt.
Az áremelkedés okainak áttekintésekor elmondta, hogy tavaly a várakozásokkal szemben kevésbé nőttek a karbamidgyártó kapacitások világszerte, miközben mind Kína, mind Egyiptom korlátozza a kivitelt a saját belső szükségleteinek ellátásbiztonsága érdekében. Kínában 14 millió tonnáról 2 millió alá esett az export a korlátozások miatt, Egyiptom pedig várhatóan tonnánként 20 dollárral emeli a granulált karbamid exportvámját a belföldi termelés ellátásának biztosítása érdekében. Tavaly egyéb technikai problémák – gyártásleállások Algériában, Franciaországban, Belgiumban és Ukrajnában is – miatt is csökkent a kínálat, az iráni exportot pedig jelentősen befolyásolja a geopolitikai helyzetének alakulása, a gazdasági embargó okozta elszigeteltsége.
Mivel az újabb gyárak létrehozása igen forrásigényes, ráadásul többnyire olyan országokban tervezik, ahol veszélyes élni, és az ellátásbiztonság sem a legjobb, ezért hosszabb távon sem számolhat a világ a kereslet évi 3 százalékos bővülését érdemben meghaladó termelésnöveléssel a közeljövőben – mondta az ügyvezető. Ezért várhatóan maradnak a magas árak – ráadásul 2019-ben a kereslettől elmaradó kínálatra kell számítani –, amelyek érdemi mérséklődését továbbra is jelentősen befolyásolják majd az energiaárak, elsősorban is a földgáz drágulása. Jelenleg tonnánként 278 dollár az átlagár kikötői paritáson a karbamid esetében.
A folyékony karbamid-ammonium-nitrát esetében hasonló tendenciát láttak a piacokon, mint a karbadminál: májustól januárig a mostani szezonban gyakorlatilag 60 eurós tonnánkénti emelkedést tapasztaltak. A foszfortartalmú műtrágya árai hasonló utat jár be a nitrogénéhez: míg 2015-2016-ban meglehetősen drága volt, addig az elmúlt években jóval kedvezőbb árakkal találkozhattunk. Ebben a szezonban májustól mostanáig mintegy 40 eurós áremelkedést láttunk.
A terményértékesítés kapcsán felmerült problémák miatt a termelők a 2019-es tavaszi szezonra eddig arányaiban kevesebb műtrágyát vásároltak, mint 2018 ugyanezen időszakában. A gyártók rendelésállománya is arányosan alacsonyabb, ezért a következő rövid időszakban várható nagyobb igény további áremelkedést indukálhat. Igaz, hogy az első áremelkedési hullámnak már vége van, de várható egy második, aminek a vége már valószínűleg csak a szezon utánra várható. Valószínűleg a karbamid ára is emelkedni fog az iráni, Indonéz és az Arab-félszigeten tapasztalható gyártási problémák miatt. Többek közt emiatt is javaslom, hogy válasszák a biztonságos stratégiát és vásároljanak most nitrogént – tette hozzá Olaf Günther Borstel.
A hazai műtrágya-felhasználásban bekövetkezett változásokról az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai alapján Éri Ferenc, a Yara Magyarország értékesítési vezetője adott áttekintést. Az egyik legfontosabb, a piacon tapasztalható változás az ammónium-nitrát használatának drasztikus csökkenése: amíg 2015-ben egész évben mintegy 124 ezer tonnányit juttattak ki ebből a gazdák, addig 2017-ben már csak 89 ezer tonnát. Ezzel párhuzamosan folyamatosan emelkedik a mészammon-salétrom alkalmazása. Főleg a keleti országrészben bevett gyakorlat még az ammónium-nitrát használata. A kijuttatott karbamid mennyisége évek óta viszonylag stabil, bár az adatok szerint a 2016-os 64 ezer tonna után 2017-re 80 ezerre ugrott.
A nitrogént és ként tartalmazó készítményeknél évekig kissé pontatlan volt a statisztika, 2017-re azonban sikerült ezt korrigálni, és a piaci várakozásoknak megfelelő adatokat mérni: így lett 2017 végére 60 ezer tonnás a felhasználás – mondta Éri Ferenc. Érdekesség, hogy a 2017 harmadik negyedéves kijuttatáshoz képest a tavaly őszi adatok hatezer tonnás bővülést mutatnak, így 44 ezer tonnányi volt a felhasználás. A folyékony nitrogén műtrágyáknál jelentős ugrást látni 2016 és 2017 között: 127 ezerről 180 ezer tonnára ugrott a kijuttatott mennyiség, amihez képest egyelőre kétkedéssel fogadja a Yara a 2018 harmadik negyedévi 194 ezer tonnát jelző statisztika pontosságát. További vizsgálatokat igényel – jelezte Éri Ferenc. Beszúrhatjuk, hogy a Napon leadott kérdőívek alapján jó lehet a szám.
Az igazán látványos változás vélhetőleg a terméseredményekben és jövedelmezőségben is jól sikerült 2016-os évnek köszönhető: mind az egyszerű, mind az összetett nitrogénműtrágyák felhasználása jelentősen megugrott 2017-ben. Előbbi csoportnál összesen 122 ezer tonnával nőtt, így 1,243 millió tonnát juttattak ki a gazdák, míg az összetett műtrágyákból 102 ezer tonnával 485 ezerre bővült a felhasználás 2017-ben. Az összetett műtrágyák felhasználásában tapasztalható 2017-es növekedés után 2018-ra kisebb mértékű visszaesés látható. A legnépszerűbb típusok továbbra is az NPK 15:15:15, 8:24:24 illetve 7:20:28, vagy ezekhez hasonló formulációk (összesen ~ 180 ezer tonna az első három negyedévben), emellett azonban kb. ugyanekkora mennyiségben juttattak ki a termelők egyéb NPK, PK és NP típusokat a felhasználás során (szintén első három negyedév).
Az első kilenc hónap adatait összevetve 2017 azonos időszakával az látható, hogy mindkét csoportban kisebb elmaradás volt 2018-ban. Az egyszerű nitrogéneknél a 2017-es adat 92, míg az összetetteknél 96 százalékát értékesítették. A komplex készítményeknél az látszik, hogy vélhetőleg nem sikerül majd megismételni a 2017-es kiugróan jó év eredményeit 2018-ban – tette hozzá Éri Ferenc.
Ugyan a tavalyi évet még nem zárta le a magyarországi működésének 11-ik évébe lépő cég, de a forgalom alapján azt várják, hogy a korábbi években tapasztalthoz hasonló, 14 milliárd forintos árbevétellel zárják 2018-at. A saját nitrogénműtrágyák esetében enyhén csökkent az értékesítés, de helyi gyártókapacitás híján ez nem is meglepő. A YaraMila szántóföldi termékeknél is gyenge növekedést tapasztaltak a forgalomban, nem sikerült a jó tavaszi kezdést ősszel is megtartani az értékesítésben. Ugyanakkor a YaraMila kertészeti készítményeknél igen erős növekedést tapasztaltak, a YaraVitában pedig ismét hozták az évek óta megszokott 20 százalékos bővülést.
A vízoldható folyékony műtrágyák piacán is kisebb visszaesést tapasztaltunk, ugyanakkor mivel az egész piac zsugorodik, ez pedig ennek üteménél kisebb volt, vagyis felfogható piaci részesedés bővülésnek is – mondta Éri Ferenc, hozzátéve, hogy a kalcium-nitrát termékeknél a tavaly megjelent versenytárs hatása meglátszott az értékesítési számaikon is, mivel az árakban nem nagyon tudunk versenyezni, így a korábbi nagyjából 60 százalékos piaci részesedésünk legalább
10 százalékkal esett emiatt. Mivel a kalcium-nitrát húzótermék a tápoldatos gazdálkodásban, ez a csökkenés valamilyen szinten maga után húzta a többi monoműtrágya-értékesítési számokat is.
Az értékesítési vezető arról is beszámolt a partnertalálkozón, hogy megalakult a LOTESZ, vagyis a Lombtrágya és Termésnövelő Anyag Gyártók és Forgalmazók Szövetsége, amely gyakorlatilag az összes jelentős hazai lombtrágyagyártó és -forgalmazó céget tömöríti. Céljuk megoldani a használt lombtrágyás kannák, göngyölegek jogszerű visszagyűjtését. Jelenleg folyamatban van az ezt elősegítő jogszabály-módosítás – tette hozzá Éri Ferenc.
Digitális Mezőgazdaság a Yaránál
A mezőgazdaságban is elérte a digitalizáció azt a szintet, amikor már egyetlen élvonalbeli cég sem engedheti meg magának, hogy ne vegye ki a részét a fejlesztésekből és ne álljon elő valami újdonsággal. Nincs ez másképp a Yaránál sem.
A már hosszú évek óta működő, és sok elégedett felhasználóval büszkélkedő mobil alkalmazások (például TankmixIT, CheckIT, ImageIT) után néhány évvel ezelőtt egy újabb szintre lépett a cég és létrehozta a digitális üzletágat, amely jelenleg 300 fővel dolgozik a termelést támogató szoftverek, eszközök és mobil applikációk fejlesztésén.
A Yara Napon ezek közül mutattak be néhányat, például az Agro Office farm management szoftvert, mely a precíziós gazdálkodás alapjául szolgál, és fő célja, hogy a felhasználó egyetlen programban tudjon kezelni számos olyan tevékenységet, amire eddig külön platformokat kellett használnia. A felhasználóbarát felület lehetőséget nyújt többek közt bérletek kezelésére, raktárkészlet-, költségkontrollra, térképek rögzítésére, jelentések készítésére és automatizált munkaminőség-követésre is.
Szintén Yara-fejlesztés az atFarm szoftver, amellyel a növénykultúra biomassza változását kísérheti figyelemmel a tenyészidőszak során, és táblán belüli differenciált nitrogénkijuttatást tervezhet a termelő a saját területein, ha regisztrál a jelenleg ingyenesen működő webes felületen. Az atFarm legfőbb előnye a többi multispektrális műholdfelvételen alapuló szoftverrel szemben az, hogy saját fejlesztésű algoritmussal dolgozza fel a képeket, így a növény későbbi fejlődési szakaszaiban is követni tudja a biomassza-változást. Az N-Sensor és N-Tester legújabb változatait is bemutatták, ezekkel a gazdák már szántóföldi rendezvényeken is találkozhattak.
A digitális újdonságok mellett a Yara műtrágyákról szóló előadásokban kiemelt hangsúlyt kapott a YaraVita termékcsalád, amely a tavalyi évben is hozta a több mint 20%-os értékesítési növekedést. A YaraVita család legújabb tagja a Brassitrel DF, mely egyedülálló formuláció a lombtrágyapiacon, ötvözve a szuszpenziók magas hatóanyag-tartalmát a szilárd műtrágyák könnyű kezelhetőségével és egyszerű felhasználhatóságával.
A felsoroltakon kívül még számos olyan fejlesztésük van folyamatban, amelynek eredményeiről a következő évi Yara Napra ígértek beszámolót.
-an-
