Az ammónia (NH3) jelzett káros hatásainak csökkentése érdekében az Európai Unió Bizottsága már több intézkedést hozott. Ilyen például a Göteborgi Protokoll, az Ipari Kibocsátásokra vonatkozó irányelv (IPPC), amelyet 2016-ban az úgynevezett NEC irányelv követett (2016/2284 Európai Parlament és a Tanács irányelve az egyes légköri szennyező anyagok nemzeti kibocsátásainak csökkentéséről).

Az új joganyag-kibocsátás csökkentési kötelezettséget ír elő a tagországoknak, melynek elősegítése érdekében nemzeti programot kell készíteniük 2019. április 1-ig, amelyben bemutatják, hogy milyen eszközökkel kívánják megvalósítani az irányelv által meghatározott határértékek elérését.

A mezőgazdaság szempontjából a legmeghatározóbb légszennyező anyagok: az ammónia (NH3), az illékony szerves vegyületek (NMVOC) és a kis szemcseméretű szállópor (PM2,5). A mezőgazdaságot érintően a legjelentősebb környezeti terheléssel az ammónia rendelkezik, ugyanis a teljes ammónia-kibocsátás 90%-áért a mezőgazdaság felel. A mezőgazdasági tevékenységen kívül a tüzelésből, a hulladékkezelésből, ipari tevékenységből és a közlekedésből is származik kisebb mennyiségű ammónia (1. ábra). A NEC irányelv az ammónia tekintetében 2020-ig 10%, 2030-ig 32% csökkentést ír elő.

1. ábra: az ammónia-emisszió megoszlása ágazatok szerint, 2016 (forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat, 2019)

Mi történt eddig Magyarországon az ammónia-kibocsátás csökkentése érdekében?

1990-ben Magyarország teljes ammónia-kibocsátása 149 ezer tonna volt, amely a rendszerváltáskor elindult gazdasági változások hatására, főként a 90-es évek első felében, jelentősen csökkent. 2016-ban a teljes ammónia-emisszió 87 ezer tonna volt, amely 42%-kal alacsonyabb az 1990. évinél (2. ábra).

A rendszerváltást követő időszakban a kibocsátásban bekövetkező változások oka a mezőgazdasági termelés jelentős visszaesése volt, mivel ebben az időszakban az állatállomány létszáma 30–40%-kal csökkent, míg a megszűnő állami támogatások miatt a műtrágya-felhasználás is jelentősen mérséklődött. Az 1990 és 2016 között tapasztalható változások hatással voltak a mezőgazdasági eredetű ammónia-kibocsátás szerkezetére is. Amíg 1990-ben a sertéstartás volt a legjelentősebb ammóniaforrás (26%), addig 2016-ban a szervestrágya-kijuttatás aránya volt a legnagyobb, 26%. Ezt követte a műtrágya-kijuttatás és a szarvasmarhatartás 19%-kal, majd a baromfitartás 15%-kal és végül a sertéstartás 14%-kal.

2. ábra: a magyarországi teljes NH3-emisszió trendje 1990 és 2016 között (forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat, 2019)

A kijuttatás mellett a 2009 óta tapasztalható ammónia-kibocsátás növekedésének másik oka a műtrágya-felhasználás növekedése. A műtrágya nitrogéntartalmának emelkedésén túl a felhasznált mű­trágyák típusában bekövetkezett változások szintén hozzájárulnak az emisszió növekedéséhez. A gazdasági válság következtében kimutathatóan visszaesett a karbamid műtrágya használata és így az abból származó ammónia-kibocsátás is. Ugyanakkor a válság utáni stagnálást követően 2011-től jelentősen emelkedett, illetve napjainkban is folyamatosan növekszik a karbamid műtrágyák felhasználása. Mindez azért fontos, mert a karbamid típusú műtrágyáknak a legjelentősebb az emissziós értéke. A műtrágyázásból származó ammónia­-kibocsátás 1990–2016 közötti trendjét a 3. ábra szemlélteti.

A NEC irányelv előírja, hogy a tagállamoknak nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programot kell kidolgozniuk, elfogadniuk és végrehajtaniuk. Az első nemzeti levegőszennyezés-csökkentési programot 2019. április 1-ig kell benyújtani a Bizottságnak. Ebben a programban külön alfejezet szól a mezőgazdasági mitigációs (csökkentési) programról, amely többek között támaszkodik az Elérhető Legjobb Technikák rendszerére, amelyeknek a nagyméretű baromfi- és sertéstartó üzemeknek környezetvédelmi engedélyeztetési eljárás során kell megfelelniük.

3. ábra: a műtrágyázásból származó NH3-kibocsátás trendje, 1990-2016 (forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat, 2019)

A tagállamoknak azokat az elérhető és költséghatékony eszközöket kell a 11 éves programban összeválogatniuk, amelyek a helyi klimatikus és ágazati viszonyoknak a leginkább megfelelnek. Ilyen intézkedések a teljes nitrogén-körforgás menedzsment, a szervestrágya kihelyezésének módja, a szervestrágyák 4 órán belüli beforgatása, a karbamid típusú műtrágyák kiváltása, az alacsony fehérjetartalmú takarmányozási rendszerek bevezetése, a hígtrágyatárolók fedése és az istállótechnikák fejlesztése. Fontos lehetőség, hogy a tagállamok a Vidékfejlesztési Programjaik keretében támogatást nyújthatnak azokra a gép- és istállótechnikai beruházásokra, amelyek komoly költségterhet rónak a termelőkre.

Az Agrárminisztérium több szakértői egyeztetést folytatott 2015 óta a nemzeti program kidolgozása céljából, a minisztériumi szakfőosztályokkal és hatóságokkal, a kibocsátási leltárért felelős Országos Meteorológiai Szolgálattal, kutatóintézetekkel,
a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és egyéb szakmai szervezetekkel. Továbbá 2018. október 29-30-án az Európai Bizottság által kezdeményezett Technikai Segítségnyújtási Információcsere projekt keretében kilenc ország szakértőinek részvételével műhelymunkára került sor, melyen lehetőség nyílt az Európai Unió tagállamaiban már bevált kiemelkedő jó gyakorlatok, intézkedések és leltárkészítési módszertanok megismerésére.

Ennek eredményeként hamarosan összeáll azon lehetséges intézkedések listája, amelyek a hazai gazdálkodók számára elfogadhatóak, a közigazgatás számára pedig végrehajthatóak, így sikeresen járulhatnak hozzá a 2030-ig elérendő 32%-os ammónia-csökkentési célértékhez. A szakpolitikai cél egyértelmű: a szakértők és kutatók együttműködésében egy olyan programot kell készíteni, amely segíti a termelőket a nitrogénfelhasználásból eredő költségek csökkentésében, miközben hozzájárul egy egészségesebb és fenntarthatóbb agrárgazdasághoz.

Eőry Viktória, Dr. Kujáni Katalin

EuroTier díjazott innováció: Sentinel Robot alomterítő rendszer:

A fenntartható, egészséges, állatbarát állattenyésztés alapja a gazdaságok optimalizálása minden területen. Például azért, hogy folyamatos és automatizált ellenőrzés alatt legyen a klíma, ha szükséges hűtőventilátorok vagy fűtés, rengeteg szenzor alkalmazása szükséges, például a hőmérséklet, a páratartalom, a CO2, az NH3 szabályozására a baromfiólakban.  A mobil alomterítő rendszer vizuális és hőmérsékleti szenzorokkal van felszerelve, képes először a nedves trágyával borított területre szórni a friss almot, már meglévő plafonokra is rögzíthető, szabadon mozog 200 méteres területen belül és pneumatikusan szállítja az almot egy tömlőn keresztül. A vizuális és hőmérsékleti érzékelők fontosak a navigációban, valamint további szenzorok, például a CO2- és NH3-mérők vagy akár mérleg is adaptálható az almozó egységhez. http://bit.ly/EuroTier2018-Innovaciok

A cikk szerzője: Eőry Viktória