Nemcsak Magyarországon, de az Európai Unióban is folyamatosan növekszik az olajos növények termőterülete. Az elmúlt években a napraforgó és az őszi káposztarepce felvásárlási ára kisebb évjárati és világpiaci hatásoktól eltekintve stabilizálódott, piaci kilátásaik kiszámíthatóbbá váltak, aminek köszönhetően a gazdálkodók Magyarországon is szívesebben termesztik őket.

A 2018/19-es gazdasági évben is közel egymillió hektáron vetnek olajos növényeket a gazdák hazánkban. A termésmennyiség országrészenként és gazdánként is különbözik, viszont egységes elvárás, hogy mindenki szeretné a lehető legnagyobb termést learatni. A repce és a napraforgó termesztésének intenzitása ezért évről évre növekszik.

A vegetációs időszak során számos növényvédelmi kihívással szembesülhetünk, de talán az egyik legkritikusabb mindkét faj esetén a virágzás stádiuma. Ilyenkor egyszerre kell védekeznünk a gombabetegségek és a rovarkártevők ellen úgy, hogy már javában látogatják tábláinkat a beporzó rovarok, a méhek. Felelősségteljes gazdálkodóként érdemes olyan megoldást találni, amely hatékony, biztonságos és gazdaságos. A Nufarm Hungária Kft. nevében szeretnék olyan megoldást ajánlani, amely a felsorolt kritériumoknak teljes mértékben megfelel.

Zamir: A gombaölő készítmény 2014 óta jól vizsgázik mind a napraforgó, mind a repce növényvédelmében. Köszönhető ez annak, hogy a készítmény két hosszú hatású hatóanyagot tartalmaz. A prokloráz lokálszisztémikus hatóanyag blokkolja a kórokozók terjedését, megakadályozza a szaporítóképletek kifejlődését. Az ép, fertőzésmentes leveleket hosszú ideig (3-4 hétig) védi az esetleges fertőzéstől, még esős, párás időben is. A készítmény másik hatóanyaga a jól ismert tebukonazol, mely felszívódás után transzlokálódik, így óvva meg a növényt. A két hatóanyag jól kiegészíti egymást, ennek következtében tökéletes védelmet biztosít a kultúrának. Napraforgóban a készítményt fertőzésveszély fennállása esetén preventív jelleggel, legkésőbb az első tünetek megjelenésekor, a szárnövekedés időszakában vagy a virágzás elején célszerű kijuttatni. Erősebb fertőzésveszély esetén a magasabb dózis használata indokolt. 

Mavrik: Manapság már számos szer alkalmas a rovarkártevők gyérítésére, akár virágzó kultúrában nappal, anélkül hogy az ott dolgozó méhekre károsak lennének, a készítmények nagy része viszont ugyanabba a hatóanyagcsoportba tartozik. A virágzás környékén megjelenő számtalan kártevő ellen olykor többszöri kezelés is indokolt lehet, főleg repcében. Ebben az esetben érdemes szerrotációt alkalmazni a nagyobb hatékonyság elérése érdekében és az esetlegesen kialakuló rezisztencia miatt. Mindig kitűnő választást jelent a tau-fluvalinátot tartalmazó Mavrik 24 EW, hiszen ez az egyetlen piretroid hatóanyagot tartalmazó szer, amely méhekre nem jelölésköteles. A Mavrikkal végzett közel 10 éves kutatás is azt bizonyítja, hogy a szántóföldekre kijuttatott hatóanyag nem káros a méhekre. Különleges előnye még a Mavriknak, hogy érintő- és emésztőszervi hatásának köszönhetően biztos megoldást nyújt a kártevők ellen. Kiváló eredményt várhatunk el tőle alacsony és magas hőmérsékleten egyaránt, ráadásul repcében a fénybogár mellett az ormányosok és a levéltetvek ellen, napraforgóban pedig levéltetvek és poloskák ellen is hatékony. Az eredményes védekezés feltétele a megfelelő időzítés, ezért a fiatal kártevők ellen a kártétel kezdetén kell védekezni. Egy vegetációs időszakban maximum kétszeri használata engedélyezett.

Nagyon gyakran előfordul, hogy egy technológiai beavatkozással kell mind a kártevők, mind a kórokozók ellen védekeznünk. Ilyenkor előfordulhat, hogy habár a két, tankkombinációban kijuttatott készítmény egyike sem jelölésköteles a méhekre, együttes kijuttatásuk esetén méhpusztulás tapasztalható. Ezért A Magyar Méhészeti Nemzeti Programban folyamatosan végeznek monitoringvizsgálatokat. A 2017-es vizsgálati eredmények alapján a Mavrik és tebukonazol, illetve a Mavrik és boszkalid + dimoxistrobin, továbbá a Mavrik és ciprokonazol együttes kijuttatása esetén az adott kísérleti körülmények között méhtoxikológiai szempontból szinergens hatás nem volt tapasztalható. Így megállapítható, hogy a vizsgált kombinációkban történő kijuttatásuk nem jelent kockázatot a méhekre.

Amennyiben szeretne ingyenesen és rendszeresen friss szakmai információkat kapni hasonló témakörben, regisztráljon itt!