A megnyitót Dr. Csorbai Attila a Baromfi Termék Tanács elnöke tartotta meg, aki egyben a rendezvény fővédnöki szerepét is betöltötte. Csorbai Úr mondandójában kitért arra, hogy az ágazat nagyon nehéz helyzetben van EU-s szinten.
Az elmúlt egy évben folyamatos csatározás zajlott Brüsszellel az állatjóléti támogatás ügyében. Ezen az eseményen jelentette be az elnök úr, hogy az Európai Unió elfogadja azt, hogy Magyarország részére az állatjóléti támogatás adható. Március végén kerül meghirdetésre és ez év április 15-ig lehet benyújtani a támogatási kérelmeket az Államkincstárhoz. Ez a támogatás egy fontos és szükséges lehetőség baromfi pályától függetlenül. Lesznek változások ebben a támogatási rendeletben, hiszen több olyan pontot nem fogadott el az Európai Bizottság, amelyet korábban alkalmazott az ágazat. Például az 'állatifehérje mentes takarmányok etetése' nem került be a mostani támogatási jogcímek közé. Ezt egy 'csökkentett fehérje tartalmú takarmányok etetése' jogcím fogja kiváltani. A kormány új notifikációs eljárást fog kezdeményezni, hogy az 'ivóvíz' jogcímek és a 'fény' jogcímekre is meg lehessen kapni a támogatást. Megemlítésre került a fóliás tartásmód megőrzése. A cél az, hogy lehessen olyan mikrobiológiai vizsgálatot végezni, ami bizonyíthatja, hogy egy ól sterilnek nyilvánítható. Ezek mellett az eredmények mellett telepíthetőek lennének az állatok. Egy évben többször elvégzendő vizsgálatokról lenne szó, hiszen az ól mikroba összetétele nem állandó. Az igazgató úr kitért arra is, hogy amíg a növénytermesztők és gombatermesztők fóliasátrának felépítése nem engedélyköteles, addig az állattartásban ez építési engedélyhez kötött. A terv, hogy a kacsa és lúd ágazat számára is kedvezően módosuljon a jelenlegi jogszabály. Ez mindenképpen a legalizálás és egyfajta fejlesztés irányába mutatna a jövőben. A termelés minél jobb fenntartására és az új dolgok kipróbálására sarkallta a résztvevőket és a nehéz időszak dacára is kitartó munkát kívánt.
Az első előadás a járványvédelem teendőiről hangzott el. Pandur Mónika arra hívta fel a figyelmet, hogy járványmentes időben is komoly feladatok várnak a telepvezetőkre, cégtulajdonosokra. Hiszen, amely betegség éppen nincs, az nem biztos, hogy nem is lesz. Fontos megtenni azokat a lépéseket, amelyek a beléptetéstől kezdve, az öltözőn át az ólig vezetnek. Mindenhol vannak veszélyforrások és bármikor felütheti a fejét újra akár a madárinfluenza is. Mint az Orvia Kft. ügyvezető igazgatója, bemutatta videókon, a saját telepeiken hogyan történik a személyi és a gépjármű beléptetés. Persze mindez nem létezik a szereplők kompromisszuma nélkül, megegyezés kell az integrációkon belül is a megvalósításhoz.
Dr. Hidas András egyetemi docens a soron következő előadásban az új tudományágról, a probiotechnológiáról beszélt. Döbbenetes felismerésekről számolt be az új generációs probiotikumok kapcsán. A magasabbrendű szervezetek (növények, állatok, ember) és a velük együtt élő mikrobiális közösségek kölcsönhatásának vizsgálata ma már komoly figyelmet von magára. Szervezetünk és mikrobiális környezetünk kétirányú kölcsönhatásai olyan mértékűek, hogy mikrobiális környezetünket önálló szervünkként (!!!) kezdik emlegetni. Ma már alig van olyan kóros működés a szervezetünkben, ahol ok vagy okozat formájában ne lenne kimutatható kölcsönhatás a mikrobiális közösségünkkel. Véleménye szerint a felhalmozott ismeretek, tapasztalatok és új működési elvű mikrobiális oltóanyagok egy új diszciplína megszületéséhez vezettek. Meg kell barátkozni a gondolattal, hogy viszonylag kis csíraszámokkal nagy mikrobiális közösségek működése befolyásolható. A probiotikumok az immunrendszer karbantartói. A professzor úr szerint hatásuk révén magasabb rendű szervezetek számára kedvező hatású bioaktív anyagok jelennek meg. A probiotikumoknak van a legszélesebb felhasználása az itatástól és alomkezeléstől kezdve a tojások mosásáig, permetezéséig. Végezetül szó esett a legfontosabbról, a hitről. Higgyük el, hogy az amit teszünk, az amit használunk, működni fog, csak hozzáállás kérdése - anélkül, hogy felmarná a betont az ólban. Csodaszerek nincsenek, de egy kis hittel az életelixír is elérhető számunkra.
A harmadik előadó Laczikó Tamás volt a rendezvény házigazdája képviseletében. Bemutatásra kerültek a közelmúlt kiemelkedő eredményei, melyet a Greenman Probiotikumokkal értek el mind a kacsa, mind a liba tenyésztők. A partnerek tapasztalatai közül kiemelkedő volt a liba törzstartóknál előforduló Pseudomonas kórokozó alomból való kiszorítása. Ez a szabad szemmel nem látható baktérium igen alattomos dolgokat tud művelni a tojásokkal. Szereti a nedves közeget és antibiotikummal szinte lehetetlen védekezni ellene. Elhangzott, hogy betelepítés előtt, fertőtlenítés után kimondottan javasolt a jótékony mikrobák bepermetezése az ólba, hiszen 100%-os hatékonyságú vegyszeres fertőtlenítés nincs és mindenképpen szerencsés, ha a napos madaraknak már van „fogadóbizottsága”. Elhangzott továbbá, hogy az ivóvíz és takarmány kezelése központi kérdés. Az első a coliform baktériumok miatt, utóbbi pedig a toxinok miatt. A közönség hallhatta azt is, hogy egy Jászszentlászló környéki, töméssel foglalkozó partnernél tavaly évben 229 leadott libánál 70% I.o. minőségű májat jegyeztek fel, amiből 75 nagy méretű (prémium) volt. A ráhízlalás pedig több esetben elérte a 2,5 kg-ot. A Greenman Kft. értékesítési vezetője megjegyezte, hogy ne feledjük, nincs két egyforma telep és nincs két egyforma liba sem. Minden eredményt az adott környezetben, az adott helyszínt befolyásoló tényezőihez mérten kell értékelni. A kacsa és a lúd ágazatban mutatott eredmények sarkallták a veszprémi székhelyű céget arra, hogy távol a gyártás helyszínétől megrendezzenek egy ilyen színvonalas szakmai rendezvényt.
A szünet utáni első előadó Dr. Liptói Krisztina a gödöllői HaGK kulisszatitkait tárta a nézőközönség elé. Nemcsak mint a kutató intézet tudományos igazgató helyettese kívánt a nézőkhöz szólni, hanem mint keltetésben jártas szakember is.
A termékenység, keltethetőség, naposminőség javításának lehetőségeiről beszélt elsősorban, hiszen mindig fontos kideríteni, hogyha probléma van, ki hibázott. Nincs egyszerű helyzetük a vizsgálatok során, mint el is mondta a keltetőtojás összetétele hatással van a keltethetőségre, a naposkori testtömegre és a testösszetételre (pl.vágáskori testtömegre). Kiemelte, hogy a szülőpár telepeken a jó termelékenység érdekében nagy figyelmet kell fordítani a takarmány minőségére és a stresszhatások (pl. szállítás, telepítés, hőmérséklet) csökkentésére. Továbbá nem szabad megfeledkezni a megfelelő mennyiségű és minőségű tojófészkekről és a tiszta alomanyagról, annak optimális mikrobiológiai állapotáról. Végül említésre került, hogy a klímaváltozás hatásainak kivédésére irányuló kutatások révén a szülőpár és végtermék állományok számára a hőtűrő képességet fokozó technológia már készen áll.
A következő előadás is kiemelt figyelmet kapott, hiszen Dr. Thuma Ákos az aktuális járványhelyzetről számolt be a hazai lúdállományok kapcsán. Madárinfluenza veszély volt, van és lesz. 2017 tavasza óta nem történt magas pathogenitású madárinfluenza (HPAI) járványkitörés itthon, de a veszély folyamatosan fennáll! Az állategészségügyi járványvédelem és előírásokat szigorú be kell tartani. A nébih szakember beszámolt a tavalyi évben a budapesti laboratóriumban előfordult fontosabb libabetegségek esetszámairól. A három legkiemelkedőbb betegségek sorrendben az alábbiak voltak: Colibacillosis (115), Circovírus (45) és a Derzsy (45).
A konferencia utolsó előadását Dr. Bajnóczy Pál tartotta. Előadásában elsősorban a Prophyl Kft. fejlődéséről és a vakcina gyártás/fejlesztés tapasztalatairól számolt be. Sikerek és részsikerek vannak a cég mögött, ami további kutatásra ösztönzi őket. Ludak vérzéses vese- és bélgyulladása elleni vakcina fejlesztése még a jövőben is munkát biztosít a mohácsi székhellyel rendelkező cégnek. A Prophyl Kft. 2008. óta foglalkozik a polyoma vírus vizsgálatával és a vakcinás védekezés lehetőségével. A fejlesztés során többféle készítmény került kísérleti kipróbálásra és a GINOP 2.1.1-2015 pályázaton nyert támogatás segítségével a fejlesztés felgyorsult. Ennek a laboratóriumi része egyrészt a Dr. Marek József Laboratórium, amely telepspecifikus vakcina gyártó hely is egyben és a bári GLP vizsgálóhely. A fejlesztés kísérleti szakaszai pedig a cég GLP vizsgálóhelyén történnek jelenleg is. Bajnóczy Úr, aki a cég állategészségügyi és állatjóléti igazgatója is egyben, beszámolt a vakcina gyártás főbb lépéseiről és a filogenetikai elemzésről, mely szerint az ország különböző részein izolált vírustörzsek nagyfokú hasonlóságot mutatnak. Több esetben felmerült a gyanú a vakcina szakszerűtlen felhasználásával kapcsolatban, ezért a vakcinázás és a vakcina kezelés alapvető szakmai szabályainak betartására hívta fel a figyelmet előadása végén.
Úgy tűnik elérkezett a probiotikumok ideje. Egyre többen próbálnak ki preventív jellegű kezeléseket és mondják el a szomszédjuknak a jó tapasztalataikat. A legfőbb cél, ami vezérli az ágazat képviselőit, hogy egészséges állatok és egészséges emberek éljenek a világban. Ehhez kell hit és szemlélet.
