Az átmeneti nemzeti anyatehéntartás és a termeléshez kötött anyatehéntartás támogatása esetében az igénylés feltételei majdnem megegyeznek.

Mindkét támogatásnál a fontosabb feltételek az állatok vonatkozásában:

• háziasított nőivarú szarvasmarhaféle;
• a kérelem benyújtásának napján az egyed életkora legalább 8 hónap;
• húshasznú vagy kettős hasznosítású típusba tartozik (mely meghatározott fajtakóddal – legkésőbb a kérelem benyújtásának napjáig – bejelentésre kerül az ENAR nyilvántartásba);
• olyan állományhoz tartozik, amelyben 50%-ot meghaladó mértékben hústermelés céljából nevelnek borjakat;
• támogatási kérelmen bejelentett állat az egységes kérelem benyújtását követő kötelező hat hónapi birtokon tartás alatt a termelő tenyészetében van;
  HIBA: az állatok a 6 hónap letelte előtt levágásra vagy értékesítésre kerülnek;
• tenyészete igazoltan gümőkór-, brucellózis- és leukózismentes (a NÉBIH küldi az Államkincstár részére).

Külön követelmény a termeléshez kötött anyatehéntartás támogatás esetén:

• az egyed után a korábbi években termeléshez kötött tejhasznú tehéntartás támogatást nem vettek igénybe.
  HIBA: azon állatok után is megigénylik a támogatást, amik után korábban tejhasznú támogatást igényeltek.

Fontosabb feltételek a gazdálkodó vonatkozásában:

• aki/amely a kérelmén legalább 3 támogatható állatot jelent be, a termeléshez kötött támogatás esetén 1 állat;
• aki/amely gondoskodik a tenyészetében lévő állatállományra vonatkozóan a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet (a továbbiakban: Szarvasmarha ENAR rendelet) szerinti jelölésről és nyilvántartásról;
• aki/amely gondoskodik a tenyészetében lévő állatállományra vonatkozóan az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvényben foglaltak szerinti apaállat-használatról;
• aki/amely a támogatásra bejelentett állományában központi lajstromszámmal ellátott, húshasznú, vagy kettős hasznosítású típusba tartozó fajtájú tenyészbikát vagy mélyhűtött szaporítóanyagot használ;
• aki/amely a 2019. január 1. és a birtokon tartási idő lejárata között történt ellésekhez tartozó termékenyítéseket (fedeztetéseket), szabad és háremszerű pároztatásokat és embrió-átültetéseket az előírt bizonylatokon a NÉBIH központi adatbázisába bejelentette és adatait a központi adatbázisban regisztrálták;
• akinek/amelynek a kérelmezett állatai legalább 30%-ának van ellése a 2019. január 1-jétől 2019. december 31-ig tartó időszak során;
  HIBA: ugyan az ellések megtörténtek, azonban azokat nem rögzítették az ENAR rendszerben! Illetve a termékenyítés és az ellés közti időszak túl rövid vagy túl hosszú;
• aki/amely a kérelmezett állattól a birtokon tartási idő alatt született borjakat közvetlenül a születést követően legalább egy hónapon keresztül az anyjukkal azonos tenyészetben tartja;
• akinek/amelynek a támogatás alapjául szolgáló állatok esetében a birtokon tartás teljes ideje alatt az üszők aránya legfeljebb 40%;
  HIBA: az üszők aránya 40% fölé csúszik, ami sajnos nem elfogadható.

Külön követelmény a termeléshez kötött anyatehéntartás támogatás esetén:

• aki/amely a 2018. április 1. és 2019. március 31. közötti időszak alatt nem értékesített 120.000 kg-nál több tejet, illetve tejterméket
  vagy
  ha több, mint 120.000 kg tejet, tejterméket értékesített a fenti időszakban, akkor a támogatási kérelemben feltüntetett összes állatát tejtermelést nem folytató tenyészetben tartja, és vállalja, hogy azokat a továbbiakban tejtermelésre nem hasznosítja, valamint a kérelemben feltüntetett állatai 2018. április 1-jétől nem állnak tejtermelési ellenőrzés alatt;
• a 2018. április 1. és 2019. március 31. közötti időszakra vonatkozóan az átmeneti nemzeti anyatehéntartás támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg, elektronikus úton, az egységes kérelem benyújtó felületen a havi bontású adatokat tartalmazó tejértékesítési jelentési kötelezettségének eleget tesz.

A birtokon tartási időszak alatt kieső egyedet a kieséstől számított 60 napon belül a kérelmező saját költségén pótolni köteles.
HIBA: nem történik meg a pótlás, így támogatáscsökkenést alkalmaz a hivatal.

A pótlás csak abban az esetben fogadható el, ha

• a) a kieső állatnak a nyilvántartásból történő kijelentése a Szarvasmarha ENAR rendeletnek megfelelően megtörténik,
• b) a mezőgazdasági termelő a kiesés tényét és a pótlásként beállított állatot legkésőbb a pótlásra előírt határidőt követő tizenöt napon belül, a kötelező birtokon tartás utolsó hatvan napjában kieső és nem pótolt (tehát az utolsó 60 napban kiesett állatokat nem kell pótolni) állatokat a kiesést követő tizenöt napon belül, a kiesés okát igazoló állatorvosi igazolást mellékelve elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül a Kincstár felé bejelenti,
• c) a pótlásként beállított állatnak a nyilvántartásba történő bejelentése a Szarvasmarha ENAR rendeletnek megfelelően megtörténik.

A cikk szerzője: Bányai Tibor