7 évvel ezelőtt kezdtük az ismerkedést a fű termesztésével és felhasználásával a takarmányozásban. Először a tetraploid olaszperjét, a Jeanne-t vetettük a DLF kínálatából. Ebből 3 év átlagában 1. kaszálásra 24 t/ha szenázst, 2. kaszálásra 9 t/ha szenázst, 3. kaszálásra 3 t/ha szénát takarítottunk be.
Ezután nyílt lehetőség a nagyobb alkalmazkodóképességű, még biztosabb termést adó fajta, a Becva kipróbálására a festuloliumok közül. Azért döntöttünk emellett, mert ez a növényfaj biztosítja a legtermészetesebb takarmányozást. Mind a nyári hőstresszes időszakban, amikor fontos a lehető legkisebb hőtermelés elérése a bendőben és a téli időszakban is, hogy a lehető legtermészetesebb legyen az állatok energiaellátása. Ezen időszak alatt a termelés folyamatosan emelkedett a szaporodásbiológiai mutatók javulásával együtt.
A termelés 8.800 kg-ról, 11.787 kg-ra emelkedett az elmúlt hét év alatt. Mindemellett döntésünket az is befolyásolta, hogy a klímaváltozás hatására az öntözés nélküli silókukorica termelés egyre kockázatosabbá vált. Volt olyan évünk a közelmúltban, mikor mindössze 14 t/ha silókukoricát tudtunk betakarítani, ebben az évben a fű tudta hozni a 24 t/ha termésmennyiséget közel azonos szárazanyag-tartalom mellett.
Az intenzív füvek termesztését 20 ha-on kezdtük, majd 40, 60, jövőre pedig 80 ha területen végezzük.
Az első kaszálás után még jelentős mennyiség takarítható be szenázsnak a 2. kaszálásra, az első 60–70%-a. Lehetőség lenne a 2. kaszálás után a kimunkálásra és BMR silócirok vetésére, amely még biztonságosan betakarítható ősszel. Ezzel elérhető lenne 70 t/ha/év silótakarmány lehozatalra. Nekünk azonban szükségünk van a kiváló minőségű szénára. A cirkot külön vetjük.
A 3. kaszálásra átlagosan 3 t/ha szénát tudunk betakarítani kiváló minőségben. Magas fehérjetartalommal és emészthetőséggel a választott borjak számára 6 hónapos korig.
Jelenleg megfelelő súly elérése és kitűnő bendősödés mellett 11 hónapos korban 360 kg tömeg elérése mellett tudjuk kezdeni az üszők termékenyítését.
Az évek óta tartó szeszélyes időjárás ellenére, gondolok itt az őszi és tavaszi elhúzódó aszályokra, illetőleg időnkénti rövid időszak alatt lehulló jelentős mennyiségű csapadékra, ami a betakarítást nehezíti. A festulolium tudta hozni a legrosszabb évben is a 10–12 t/ha sza. termést.
A 2018 évi őszi aszályos időjárás nem tudott biztosítani megfelelő kelést. Csak a 11. hó végén érkezett számottevő csapadék, amellyel be tudta fejezni a kelést a Becva. Így sok helyen hiányos volt az állomány. A folytatódó tavaszi aszály csak még kilátástalanabbá tette a helyzetet. 04. 28-ig 44,5 mm csapadékunk volt, az is hasznosíthatatlan apró adagokra elosztva, sok erős szeles nappal.
Az ekkor megérkező csapadékkal az állomány kitűnően regenerálódott, erősen bokrosodott és gyors növekedésnek indult. Az első kaszálás (2019.05.17.–19.) 16,7 t/ha termést adott 30% sza. tartalommal. A második (2019.06.07.-08.) 9 t/ha 35% sza. mellett. A leendő 3. kaszálás elé is bizakodóan nézünk, szépen sarjad a tarló.
Visszatekintve, úgy gondoljuk, hogy a biztos takarmánybázis megteremtése és a rentábilis termelés fenntartásának érdekében ezt az utat kell járnunk, folytatjuk a festuloliumok termesztését. A silókukorica részarányát a tömegtakarmányok közül 50% szintre kell beállítani a fűszenázs 50% részaránya mellett, hogy a szükséges könnyen emészthető rostot biztosítani tudjuk az állomány számára.
Molnár Ferenc
Alattyáni Tejtermelő Kft.
A cikk szerzője: Molnár Ferenc
