A talajlakó baktériumok, sugárgombák, gombák, enzimjeik segítségével bontják el a talajba került szerves anyagokat. Mivel a növény-maradványok különböző mennyiségben tartalmaznak cukrokat, fehérjéket, keményítőt, zsírokat, cellulózt, hemicellulózt és lignint, ezért a bontásuk sebessége és hatékonysága is változó. A napraforgó- és kukoricaszár, melyekben nagyobb mennyiségben található a nehezen lebontható lignin, természetes viszonyok között 2-3 év alatt, a repce és a kalászosok szára – amelyek kevesebbet tartalmaznak ebből a bonyolult kémiai összetételű szerves anyagból – néhány hónap alatt, mikroorganizmusok tevékenysége révén bontódik le a talajban.
A növények cellulóz-bontását a talaj kémhatása is befolyásolja: savanyúbb talajokon főleg gombák (pl. Aspergillus), semlegesebb pH-n a baktériumok vesznek részt nagyobb arányban a tarlóbontás folyamatában. A lignin lassú lebontásában ugyanakkor a bazidiumos gombák szerepe a jelentősebb.
Ahhoz, hogy a tarlón maradt szármaradványok megfelelő mértékben lebontásra kerüljenek és a bennük található tápanyagokat (mikro-, mezo-, és makrotápelemeket) a következő növénykultúra hasznosíthassa, célszerű és javasolt a tarlóbontó készítmény használata. A folyékony, cellulózbontásra szelektált, élő baktériumtörzseket tartalmazó készítmények mellett, szilárd, por alakú, inaktív állapotban (pl. spóra alakban) lévő baktériumokat, illetve speciális gombatörzseket tartalmazó termékek közül is választhatunk.
A Phylazonit technológia első lépése a tarlóbontás, amellyel a talaj, mint termesztő közeg állapotát javítjuk, ezáltal
- könnyebb művelhetőséget,
- jobb vízgazdálkodást,
- aktívabb talajéletet,
- magasabb mobilizált tápanyag szintet érünk el,
valamint általánosan tudjuk csökkenteni a gombák fertőzését, így ez az első lépés az egészséges élelmiszer alapanyagok előállításához.
Általánosan elfogadott, hogy hatékonyabbak azok a készítmények, amelyek a cellulózbontó baktériumok mellett nitrogénkötő képességgel rendelkező törzseket is tartalmaznak (pl. Azotobacter chroococcum, Azotobacter vinelandii). Ez utóbbi baktériumok segítségével ugyanis csökkenthető a növényi maradványok magas C:N arányából adódó nitrogén hiány, ugyanis a nitrogén csakhamar limitáló tényezőjévé válik a bőséges szénforrásokon tenyésző baktériumok további tevékenységének.
A növények szármaradványainak bontásával a forgatásos és a forgatás nélküli talajművelés során is biztosítani lehet az amúgy jelentős tápelemtartalommal rendelkező szár -és gyökérmaradványok megfelelő mértékű lebontását, kihasználva ezzel, a talajszerkezet javulásával, illetve a szármaradványokban rejlő tápanyagforrások felhasználásával, a patogén mikroorganizmusok visszaszorulásával járó előnyöket is.
Holopovics Zoltán,
szakmai vezető
Phlyazonit Kft.
Forrás: phylazonit.hu
