A külső környezet romlásával párhuzamosan történelmi mélypontra gyengült a forint az euróval szemben. Ám mivel az elmúlt évek erőfeszítéseinek köszönhetően nagyon lecsökkent a devizaadósság szerepe a magyar gazdaságban, az infláció is csökkenni kezdett és előretekintve nincs veszélyben a cél, a Magyar Nemzeti Bank nem kényszerül arra, hogy magasabb kamatokkal védje a forintot. Az év elején meglebegtetett magasabb Bubor hozamok lehetősége is teljesen lekerült a napirendről, sőt amennyiben a világgazdaság helyzete tovább romlik, akkor az MNB is csökkentheti a kamatokat és beélesítheti a pénzpumpát, tovább gyengítve a forintot.

A globális növekedési kilátások romlása miatti aggodalomra reagálva az Európai Központi Bank és a Fed – lényegében az amerikai jegybank – újranyitotta a pénzcsapot, illetve csökkentette a kamatot. A romló környezetben a befektetők a kevésbé kockázatos eszközök felé fordultak, így a kockázatosabbnak tartott feltörekvő országok devizái, köztük a forint is gyengült. Az euróval szembeni árfolyam előbb átlépte a szimbolikusnak tekinthető 330-as, majd a 335-ös szintet is. A leértékelődés a magyar mellett a lengyel és a cseh fizetőeszköz esetében is szembetűnő.

Ilyen körülmények között szokatlannak számít, hogy a hazai jegybank nem nyúl a múltban, hasonló helyzetben mindig használt fegyveréhez, a kamatemeléshez. Ennek megértéséhez azt szükséges tudni, hogy korábban erre az intézkedésre azért volt szükség, mivel számottevő volt a hazai gazdaság szereplőinek devizakitettsége, akiknek védelme érdekében kamatemelésen keresztül próbálták megzabolázni a forint árfolyamát. Szűkös volt a költségvetés mozgástere és magas volt az adósságállomány, ami gátját szabta a jól működő, fejlett gazdaságokban hasonló helyzetben alkalmazott intézkedéseknek, ahol a jegybankok a pénzmennyiség növelésével és a kamatok csökkentésével próbálják mérsékelni a gazdasági növekedés visszaesése által okozott károkat.

A jelenlegi helyzetben a hazai jegybanknak lehetősége van arra, hogy a korábban megszokottól eltérően reagáljon a romló külső környezetre és az ilyenkor fejlett gazdaságok által szokásosan használt eszközökhöz nyúljon. Erre azért van lehetőség, mert a háztartások devizakitettsége gyakorlatilag megszűnt, míg a vállalati szektorban 60%-ról 40%-ra csökkent a devizahitelek állománya a teljes vállalati hitelállományon belül és azon ügyfelek esetében, ahol fizetésük, vagy a bevételük nem devizában képződik, a devizahitelezés megszűnt. Az államadósság devizaaránya 50%-ról 20% alá mérséklődött. A fentiek miatt a forint árfolyamváltozásának nincs érdemi hatása a szereplők mérlegére.

A monetáris politika által nyújtott támogatás testet ölthet kamatcsökkentésben, a pénzcsapok kinyitásában és az árfolyam gyengítésében, amivel mérsékelni tudják a hitelesek törlesztőrészleteit, képesek ösztönözni a beruházásokat, valamint az árfolyam gyengítésén keresztül segíteni tudják az exportot. A megváltozott hazai keretrendszer mellett, jelen pillanatban, a jegybank mozgásterét még az is növeli, hogy a gazdaságpolitika többi szereplője (költségvetés, ÁKK) a gazdaság túlfűtöttségének első jeleire – a nemzetközi környezet romlása ellenére – reagált. 2020-ra a költségvetési hiány az elmúlt évek 2% körüli értékéről 1%-ra mérséklődhet, míg az ÁKK bevezette a „szuperállampapír”-t (MÁP+). Utóbbi annak magas kamatozása (átlagosan 5%) miatt növeli a megtakarításokat és releváns versenytársat ad a befektetési célú ingatlanbefektetéseknek, összességében tehát visszafoghatja a fogyasztást és csökkentheti az áremelkedés mértékét az ingatlanpiacon.

A hazai infláció csökkenésnek indult az elmúlt hónapokban, a korábbi felfelé mutató kockázatok nem realizálódtak, sőt, a gyenge európai növekedés miatt az importált infláció is alacsony. Ezen túl az EKB és a Fed is lazított a monetáris kondíciókon. Ezen tényezők miatt az MNB év elején kommunikált szigorítása teljesen lekerült a napirendről. Sőt, ha a külső környezet tovább romlik, vagy jövőre a vártnál jobban lassul a hazai gazdaság növekedési üteme, az MNB akár lazíthat is, annak ellenére, hogy a forint euróval szembeni árfolyama továbbra is történelmi mélypontja körül mozog.

A cikk szerzője: Módos Dániel