Jelenleg kalászosaink föld feletti részeit károsító levéltetvek, kabócák elleni beavatkozást el kell választani a talajban élő lárvák elleni védekezéstől. Míg a vírusvektor fajok ellen kénytelenek vagyunk állományban – akár több alkalommal – védekezni, addig a talajlakók ellen nem kell lemondanunk a vetőmagcsávázás kényelmes és olcsó megoldásáról. Már csak azért sem, mert a talajlakó kártevők, de különösen a különböző drótférgek időközben egyre többen vannak talajainkban. Tavaszi növényeink sorkezelése és a korábbi vetőmagcsávázás ugyanis sajnos nem voltak 100%-os hatásúak, a különféle zöldítési programok, talajművelési változások pedig csak rontanak a helyzeten. A kártevők állandó jelenlétére készülnünk kell, a kártétel a talajhőmérséklet és nedvesség függvényében elviselhetőből tragikussá válhat. Ezért ahol és amikor csak lehet, védekeznünk kell. A lárvák az őszi növények gyökérzónájában is jelen lehetnek, hiszen a talaj még meleg és jó esetben elég nedves is. Kalászos vetőmag rovarölőszeres csávázására kizárólag a SIGNAL 300 ES használható.
A készítményt drótférgek és egyéb talajlakó lárvák ellen fejlesztették ki, könnyen kezelhető emulziós formulációja és remek színe is segít jól használhatóvá tenni. Hatóanyaga a cipermetrin, piretrioid tiípusú. Kontakt és gyomorméreg, kiváló gázosodó tulajdonságokkal. Mielőtt a kedves olvasó itt becsukná az újságot, azt mindenképp jó tudni, hogy a hatóanyag teljesen másképp viselkedik a talajban, mint ahogy korábban megszokhattuk. A felszín alatt ugyanis nincs a molekulát degradáló UV-sugárzás, napfény. A hőmérsékleti és nedvességviszonyok is jóval kiegyenlítettebbek a megfelelő hatás, tartamhatás kialakulásához, az emulziós formuláció pedig szavatolja az egyenletes, hosszan tartó feltáródást. A cipermetrin a vetőmag környezetének cirka 4 cm-es zónáját alakítja át védelmi területté, erős repellens hatása hirdeti, jobb tágulni onnan.
A SIGNAL igen jól keverhető két gombaölő csávázószer készítményünkkel, melyekkel teljessé válik a vetőmagvédelmi rendszer. Keressék technológiai csomagunkat!
A Rancona 15 ME szíve a triazol csoportba tartozó ipkonazol hatóanyag, mely széles spektrumánál fogva teljes körű védelmet képes adni a vetőmagot fertőző és a talajból támadó gombabetegségek ellen. Kontakt és szisztémikus hatása a gombasejtek membránjain az ergoszterol molekulák gátlásán alapul. A fuzáriumok (Fusarium ssp.) és az üszögök nemzetségei (Tilletia, Ustilago) elleni kiemelkedő teljesítményében a mikroemulziós formuláció nagy segítséget ad. Így lehetséges, hogy pár gramm hatóanyag képes maradéktalanul ellátni feladatát. A kezelt magok nem csíráznak késve, a Rancona 15 ME használatával rendre igen jó tőszámot sikerül elérni – és ugye, ez a lényeg!
A készítmény teljes kalászos kultúrakörben használható, akár az AKG bármely előíráscsoportjában.
A Rancona i-Mix még ennél is jobb, hiszen az ipkonazol növelt mennyisége mellett egy imidazol hatóanyagot is tartalmaz: ez az imazalil. Hatáskifejtésének helye és módja az ipkonazoléhoz hasonló, spektrumában és fizikai tulajdonságaiban (pl. vízoldékonyságban) jelentős eltérés van. Az imazalil a fuzáriumok mellett Pyrenophpora és a Phoma fajok ellen is kiváló hatású, gyorsan feljut az első kis levelekbe, így az őszi árpa és búza kezdeti, levélen megjelenő betegségeit ki tudja iktatni.
A Rancona i-Mix is a profi, mikroemulziós formulációt kapta. Ezzel együtt, az egymás hatását erősíteni képes, szisztémikus hatóanyagok tökéletes védelmet képesek biztosítani úgy, hogy a kezelt magok csírázása és kelése zavartalanul zajlik. Tőszámvizsgálatkor kiderül, a Rancona i-Mix minden versenytársát képes megelőzni. Különösen a kényes őszi árpa és kevés csíraszámmal vetendő őszi búza fajták csávázószere. Jó hír, hogy AKG-ban korlátozás nélkül használható, a teljes kalászos kultúrakörben engedélyezett.
Készítményeink nagy előnye a ME formulációból eredő pontosan adagolható, leporlásmentes alkalmazhatóság. A hatóanyagok teljes mennyisége a vetőmaggal a talajba jut, nem károsítva feleslegesen a környezetet és a felhasználók egészségét.
Vados Csabacsávázószer termékfelelős
A cikk szerzője: Vados Csaba