Az őszi búza számára azok a jó elővetemények, amelyek korán betakarításra kerülnek, nem hagynak vissza nagy mennyiségű szár- és tarlómaradványt, nem használják ki a talaj, víz- és tápanyagkészletét – esetleg nitrogénben gazdagítják azt –, illetve amelyeknek nincs közös kártevőjük, betegségük. Azon állományok, amelyek október 20-a után kerültek betakarításra, a rossz elővetemény kategóriába tartoznak, de önmaguk és más őszi kalászos utáni visszavetésük sem javasolt.

Talajművelés korán lekerülő – kevesebb szármaradványt visszahagyó – elővetemény (pl. repce, borsó) után:

Az elővetemény betakarítása után a talajnedvesség megőrzése érdekében a tarlóhántást (tárcsa, kultivátor) azonnal el kell végezni. Ezzel a művelettel a víztakarékosság mellett az elővetemény árvakelését is elősegítjük. Miután a növénytakaróval nem fedett talajfelszínen megnő a párolgás, a sekély, 8–10 cm mélységű tarlóhántást azonnal le kell zárni hengerrel, így a tömörített felső réteg megakadályozza, hogy a fellazított talajból a nedvesség elpárologjon. A gyomosodás mértékétől függően a tarlót ápolni szükséges. Tarlóbontáshoz 10 liter/ha Phylazonit Tarlóbontó kezelés javasolt.

Talajművelés későn lekerülő – sok szármaradványt visszahagyó – elővetemény (pl. kukorica, napraforgó) után:

A visszamaradó, nagy mennyiségű szármaradványt zúzni, aprítani és a talajba bekeverni (kultivátor, nehéztárcsa) szükséges. Aratás utáni tarlómunkához 15 liter/ha Phylazonit Tarlóbontó kezelés javasolt – a kukorica esetében a növénymaradványok nagy tömege miatt, a napraforgó maradványok esetében az utóveteményre gyakorolt csírázást gátló hatása miatt. A mulcsos technológia segítségével az elővetemény szármaradványát a talaj azon rétegébe keverhetjük be, ahol majd a kalászos gyökérzete fejlődik, így ugyanazon talajszelvényben és ugyanazon időintervallumban két tápanyagigényes folyamat is elindul: a növényi maradványok bomlása, illetve a kalászos gyökerén keresztül történő tápanyagfelvétel. Ezekben az esetekben javasolt a tarlóbontást nitrogéntartalmú műtrágyával együtt elvégezni a növény szükségleteit kielégítő komplex műtrágyán felül. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a tarlókezelés és a vetés között 3 hétnél kevesebb idő telik el, akkor 30 kg N-hatóanyag kijuttatása javasolt a pentozánhatás elkerülése érdekében.

Az optimális vetésidő a mai intenzív búzafajták esetében október elejére tehető – a vegetációs idő hosszabbítása pozitívan hat az őszi kalászosok terméseredményeire.

Azért, hogy a tél előtt kellően fejlett és vitális állományunk legyen, szükséges – a növény tápanyag-felvételének fokozására – a vetéssel egy menetben Phylazonit Talajoltó készítményünk használata, 10 liter/ha dózisban.

Önmaga vagy más őszi kalászos utáni visszavetésnél mindenképpen a Phylazonit Talajregeneráló készítményünk használata javasolt 10–15 liter/ha dózisban, amely a csíranövény ellenálló képességét erősíti a kórokozókkal szemben.

A megfelelő áttelelést elősegíti egy őszi, Energia Humin lombtrágya kezelés, amely a korai vetésnél különösen fontos. Az Energia Humin kijuttatása 3–5 liter/ha dózissal, 4-5 leveles állapotban javasolt, amit tavasszal – a bokrosodáskor –, célszerű a növényvédelmi munkákkal egybekapcsoltan megismételni. Fontos tudni a gabonáról, hogy a bokrosodás időszakában, és a kalásztengely kialakulásakor, nemcsak a N és P, hanem a mezo- és mikroelem-igénye is megnövekszik.

Zászlóslevél állapotban – önállóan vagy növényvédelmi munkákhoz kapcsoltan – javasoljuk a magas (15%) N, Mg, S valamint 6 mikroelem-tartalmú termékünket, az Energia Pluszt, amely a kalászképződésben és a jó beltartalmi értékek kialakulásában játszik fontos szerepet. 30 liter/ha dózisban – tapadásfokozóval együtt –, a kora reggeli vagy délutáni órákban célszerű a kijuttatása.

Az ajánlat részleteiért keresse tanácsadóinkat!

A cikk szerzője: Varga Sándor