Az agrárgazdaság hitelállományának bővülése 2019. II. negyedévében folytatódott, amihez a kedvező makrogazdasági és jövedelmi adatok mellett érdemben hozzájárult az MNB NHP fix hitelkonstrukciója is. Az Agrárminisztérium adatai szerint az agrárgazdaság egyéni és társas vállalkozásainak (mezőgazdasági és élelmiszeripar összesen) hitelállománya 2019. II. negyedév végén 1 186,1 milliárd forint volt (1. ábra). Ennek 57 százalékát a mezőgazdaság, 43 százalékát az élelmiszeripar tette ki. A teljes hitelállomány az előző negyedévhez képest 2,2%-kal, míg az előző év azonos időszakához viszonyítva 11,5%-kal nőtt.

Figyelemre méltó a két ágazat hiteleinek gazdálkodási forma szerinti aránya: míg a mezőgazdaság hitelállománya közel fele-fele arányban oszlik meg az egyéni gazdaságok és a gazdasági szervezetek között, az élelmiszeripar hiteleiben a gazdasági szervezetek a meghatározóak. Ez utóbbi elsősorban annak köszönhető, hogy az élelmiszeripari termelésnek magas a tőke- és technológiaigénye és a koncentrált kiskereskedelem által megkövetelt folyamatos és nagy mennyiségű szállítást csak gazdasági szervezetek tudják biztosítani.

Az adatok a finanszírozási szerkezetben rejlő különbségeket is jelzik. Míg az élelmiszeripar hozzáadott értéke a mezőgazdaság hozzáadott értékének a felét (2017-ben 49%-át) teszi ki, a hitelállomány tekintetében csak 25 százalékos a lemaradás. Ez annak köszönhető, hogy a mezőgazdaság vállalkozásai jellemzően jóval konzervatívabb finanszírozási stratégiával rendelkeznek, beruházásaikat és forgóeszközeiket igyekeznek minél magasabb arányban saját tőkéből finanszírozni. Ehhez érdemben hozzájárulnak a jövedelempótló támogatások által biztosított kedvező pénzügyi lehetőségeik.

Az MNB társas vállalkozásokra vonatkozó adatai szerint az agrárgazdaság az elmúlt évhez hasonlóan a nemzetgazdaság hiteleinek 11 százalékát adta, amihez a mezőgazdaság 4,7, az élelmiszeripar 6,3 százalékos értékkel járult hozzá.

Mezőgazdaság hitelállománya

A mezőgazdaság hitelei tovább emelkedtek, ami kedvezően hatott a beruházások finanszírozására. Éves szinten a mezőgazdaság hitelállománya 12,7%-kal növekedett és 5,51 százalékkal volt magasabb, mint az I. negyedévben.

A mezőgazdaság teljes hitelállományában sokáig a gazdasági szervezetek voltak a meghatározóak, majd 2017 I. negyedév végére ez az arány kiegyenlítődött. Ez jelentős részben (de nem kizárólag) az állami földárverésekhez kapcsolódó hiteleknek volt köszönhető. Ezután kisebb hullámzásától eltekintve viszonylag kiegyensúlyozott volt 2018 végéig. 2019. I. negyedévében kissé növekedni kezdett a gazdasági szervezetek részaránya, a második negyedév végére elérte az 52,4%-os arányt.

Negyedéves (+10,2%) és éves (+21,3%) viszonylatban is a hosszú lejáratú forgóeszközhitelek növekedtek a legjobban 2019. II. negyedévében. A beruházási hitelek is bővültek, mind az előző negyedévhez (+6,3%), mind az előző év azonos időszakához képest (+10,3%). Ehhez a kedvező piaci kamatok és nem árjellegű hitelezési feltételek mellett jelentős mértékben járulhatott hozzá az MNB Növekedési Hitelprogram fix konstrukciója is. Az MNB tájékoztatása alapján az NHP fix keretében augusztus 30-ig szerződött hitelek negyede kötődik a mezőgazdasághoz. Ezzel a mezőgazdaság részesedése a legmagasabb a nemzetgazdasági ágak közül. Ezt a folyamatot tükrözik a KSH II. negyedévre vonatkozó beruházási adatai is, amelyek szerint a gazdálkodók változatlan áron 15 százalékkal költöttek többet fejlesztésekre, mint egy évvel ezelőtt. Mindez várhatóan érezhetően javítani fogja a mezőgazdasági termelés versenyképességét a közeljövőben.

Élelmiszeripar hitelállománya

Az élelmiszeripar hitelállománya a II. negyedévben negyedéves viszonylatban mérséklődött (–1,9%), ugyanakkor éves bővülése 10 százalékos volt.

Az ágazati hitelállományt 2017. III-IV. negyedévétől a hullámzó mértékű növekedés jellemzi. A hitelállomány több mint 99%-a továbbra is a társas vállalkozásokhoz kötődik, az egyéni gazdaságok jelenléte az ágazat hitelezési folyamataiban elhanyagolható.

A nagy volumenben megtermelt, napi szinten fogyasztott élelmiszerek esetében kulcskérdés a termelékenység és a megfelelő méretű árualap rendelkezésre állása, ezért a gazdasági szervezetek a meghatározóak az élelmiszeripari termelésben. A kisebb, főként manufakturális termelést megvalósító, egyedi igényeket kiszolgáló egyéni vállalkozásoknak inkább a helyi/regionális igények kielégítésében van fontos szerepük. Ez utóbbi tőkeigénye és volumene azonban jelentősen elmarad a tömegtermék forgalmától, ami tükröződik a hitelállományban is.

A beruházási hitelek jelentősen bővültek, amivel lépést tartottak az éven belüli hitelek is 22,1%-kal. Ehhez a mezőgazdaság esetében is említett NHP fix program mellett jó alapot nyújtott az ágazat termelésének és értékesítésének elmúlt években megfigyelt növekedése és az élelmiszeripar javuló banki megítélése is. A teljes hitelállomány az elmúlt három évben jelentősen emelkedett, ami az előbbiek mellett jelzi az ágazat javuló jövedelempozícióját is.

A cikk szerzője: Páll Zsombor