Dr. Gyuricza Csaba hozzátette: ha nem a tudás és az innováció lesz Magyarországon az agráriumban a tevékenység alapja, akkor az ágazat végérvényesen lemarad a gazdasági versenyben. Emlékeztetett: a mostanihoz hasonló technológiai forradalmak már korában is voltak. Példaként hozta a XVI–XVIII. században a búzatermelésben bekövetkezett forradalmi változásokat, amikor a hektáronkénti egy tonna alatti átlagtermést megduplázták. Mindezt – azaz a forradalmi változást – a népesség növekedése kényszerítette ki, ami lényegében a mai technológiaváltást is indukálja. A legnagyobb változás azonban a XX. században következett be ezen a területen, mivel ekkor az őszi búza termésátlaga megháromszorozódott – jelentette ki.
Felhívta a figyelmet: 2050-re a Föld népessége 11-12 milliárdra nő, és ezeknek az embereknek az élelmiszerigényét ki kell elégíteni. Mindez pedig hatalmas kihívás a mezőgazdaság, az agrárium számára. A most zajló digitalizáció ellenben már nem ad lehetőséget nagy ugrásokra, hanem csak a „finomhangolást teszi lehetővé – mondta.
A magyar mezőgazdaság teljesítményét értékelve arról beszélt a NAIK főigazgatója, hogy a magyar agrárium kibocsátása folyamatosan növekszik, de még most sem éri el az 1990-es szintet. Ez pedig elgondolkodtató kell, hogy legyen mindenki számára. A világ mezőgazdaságában ugyanis a kibocsátás ezen időszak alatt 65–70 százalékkal nőtt. Ezért Magyarországon ez a tendencia csökkenő mértékű, azaz 1990-hez viszonyítva az agrárium kibocsátása 25–30 százalékos mínuszban van azzal a 2720 milliárd forintos kibocsátással, amit az ágazat a legutóbb ért el. Ami ugyanakkor tény, hogy 2010-hez képest jelentős az emelkedés, mert akkor az ágazat teljesítménye még mélyebben volt.
A mostani ágazati teljesítmény az EU kibocsátásának a 2 százaléka. A magyar agrárium ugyanakkor az unió mezőgazdasági teljesítményének a 3,5–4,0 százalékára lenne képes – szögezte le. Hozzátette: a magyar mezőgazdaság jelenlegi kibocsátása az unió átlagának mintegy az 55 százaléka. Az irány jó, de a teljesítmény még jelentősen növelhető. Mindez azért riasztó, mert a klímaváltozás hatásaival a magyar mezőgazdaságban is egyre inkább számolni kell, például a növekvő párolgási veszteséggel – húzta alá. Hozzáfűzte: az öntözésfejlesztés ezért is fontos, mert jelenleg az ország termőterületének még 2 százalékát sem öntözik a gazdák, pedig a jelenlegi 80 ezer hektárt pár éven belül 200 ezer hektárra lehet növelni. A rendszerváltáskor a magyar mezőgazdaságban 360 ezer hektárt öntöztek – jegyezte meg.
A következő években az előrelépéshez az agráriumban többek között arra van szükség – emelte ki Gyuricza Csaba –, hogy az agrárkutatás és felsőoktatás; a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás; az informatika és a precíziós gazdálkodás alkalmazása megfelelő szintű legyen, azaz a szóban forgó területeken a feltételek javuljanak, de a vertikális integrációt – főként a feldolgozottsági fok növelését –, valamint a gazdaösszefogást szintén erősíteni kell. Ezenkívül a GMO-mentes élelmiszerlánc kialakítása, továbbá a kedvezőtlen adottságú termőhelyek gazdálkodási feltételeinek javítása is fontos. Emellett az agráriumban a kulcsszavak: versenyképesség, fenntarthatóság, mennyiség és minőség. Így az ágazat kibocsátása a következő években akár kétszeresére is növelhető kedvező esetben, a realitás azonban a 30–35 százalék, azaz a 800–1000 milliárd forintos kibocsátás-emelkedés – mutatott rá a NAIK főigazgatója.
A búza a világ egyik legősibb növénye, amióta növénytermesztésről lehet beszélni, azóta a termelt növények között mindig szerepelt ez a kalászos, mivel gyakorlatilag ez volt az egyetlen növény, ami az emberek számára táplálékot tudott biztosítani. Nem véletlen hívták és hívják még ma is sok helyen életnek a búzát – mondta a Hajú Gabona Zrt. vezérigazgatója a tanácskozáson. Lakatos Zoltán többek között arról beszélt, hogy a búzát még ma is a legnagyobb területen termelik a világon, ami jelenleg mintegy 220 millió hektárt jelent. A búza termésátlagai országonként jelentős mértékben változnak. Míg Indiában 3 tonna hektáronként, addig az USA-ban 3,5 tonna, az Európai Unióban pedig, a legintenzívebben művelt területeken 7,0, de akár 8,5 tonna is lehet az átlaghozam hektáronként. A világ termelése most búzából évente mintegy 770 millió tonna. Ennek a termésmennyiségnek a 20 százalékával kereskednek.
Magyarországon a múlt század 60-as éveiben a hektáronkénti átlagtermés még csak 1,5 tonna volt. Ez a 80-as évek végére 5,0–5,5 tonnára nőtt hektáronként. A rendszerváltást követően a termésátlagokban mintegy 20–25 éves visszalépés következett be. Most érte el a magyar mezőgazdaság azt a termelési szintet búzából, amit a 80-as évek végén már produkált, azaz a hektáronkénti 5 tonnás termésátlagot. A korábbi visszaesést a szakember a birtokrendszer megváltozásával magyarázta. Hozzátette: érdemes lenne gazdaszövetkezeteket létrehozni, mert így sokkal gazdaságosabban lehetne búzát termelni, ugyanis ez a nagytáblás művelés 30–40 százalékos terméseredmény-növekedéssel járhatna a búzatermesztésben. Ami a termelést jelentős mértékben befolyásolja a búza esetében, az a mindenkori időjárás, ami javíthatja vagy ronthatja a terméskilátásokat. Ezt a termelők manapság a klímaváltozás miatt évről évre megtapasztalhatják, és így a klímaváltozás várható hatásaira már most fel kell készülni.
Az idei évben az előrejelzések szerint a világon mintegy 768 millió tonna búza terem majd. A fogyasztás pedig várhatóan 758 millió tonna lesz. A termelés követi a fogyasztás növekedését. Az átmenő készletek pedig mintegy 285 millió tonnára tehetők. Az EU ebből a mennyiségből mintegy 150 millió tonnát termel. Az átmenő készlet az unióban pedig mintegy 12 millió tonna. A világ búzakészletének mintegy felét Kínában tárolják. A világ búzatermelése az elmúlt 5-6 évben mintegy 40 millió tonnával növekedett. Az unióban a hektáronkénti átlagtermés 6,2 tonna, míg Magyarországon ez 5,2 tonnát tesz ki. Magyarország ennél az átlagnál jóval többre lenne képes – jegyezte meg.
Magyarországon a lakossági fogyasztást fedező búza mennyisége stabilan mintegy 1,2 millió tonna évente. Ezen kívül jelentős még a belföldi felhasználást tekintve a takarmányozásra felhasznált mennyiség. Emellett exportra az utóbbi években stabilan mintegy 2,5-2,6 millió tonna búza jutott évente. A magyar export búzából gyakorlatilag az európai országokban talál gazdára.
A magyarországi búzaárakat általában az exportárak határozzák meg, ha azok magasak, akkor a búza ára belföldön is magasabb. Jelezte azt is, hogy az idei kukoricatermés mintegy 8,5 millió tonna körül lesz összességében az országban. Ez pedig azt jelenti, hogy akár tárolókapacitás-hiány is lehet az idén az országban – közölte Lakatos Zoltán.
Az ágazatot érintő adózási formákat szeretnék átláthatóbbá tenni, amire a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elkészített egy javaslatot, amelynek az a lényege, hogy az „adómentesség” mértéke legyen független a munkába bevonható családtagok számától, és a termelők több működési forma közül választhassanak a mezőgazdaságban. A kidolgozandó rendszer vonatkozik majd a tervek szerint az őstermelőkre, a kistermelőkre és a családi (mezőgazdasági vállalkozásokra) gazdaságokra, de szabályozni kívánják még az öröklési rendszert is (például: fontos ugyanis, hogy az osztatlan közös tulajdonban lévő földterületek ne növekedjenek) – foglalta össze a NAK szántóföldi növénytermesztési és beszállító-ipari osztályának országos osztály elnöke. Petőházi Tamás – aki egyben a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke is – hozzátette: a témáról tartott legutóbbi egyeztetésen jelentős előrelépést tettek ebben az ügyben.
Az idén még várhatóan újraszabályozzák az öntözéssel kapcsolatos lehetőségeket is – ismertette a NAK országos osztály elnöke. Kiemelte többek között: az öntözés – azaz a vízhez való hozzáférés – jogszabályi kereteit kívánják tágítani, vagyis, hogy az öntözés feltételei a gazdák számára a korábbiaknál egyszerűbbek legyenek (például: az érintett, de nem elérhető személyek kihagyhatók a jogi eljárásból; vagy 20 évre is kaphat vízjogi üzemeltetési engedélyt a vízhasználó). A nitrátrendeletet szintén módosítani kívánják – mondta Petőházi Tamás. Ennek lényege, hogy könnyítenék a gazdálkodók helyzetét ezen a területen is, a szabályokat a megváltozott körülményekhez igazítanák (például: a trágyakijuttatás tilalmi idejének felülvizsgálata, vagy a tavaszi fejtrágyázás engedélyezése a repce esetében is, illetve a műtrágyadózisok emelése). Az ajánlati fajtalisták kialakítására pedig azért van szükség, hogy objektív eredmények alapján kipróbált fajták közül választhassanak a gazdálkodók. Így 2018-ban kukorica ajánlati fajtalistát készített a NAK, míg az idén elkészült az őszi búza ajánlati fajtalistája is. Továbbá az idén még elvetnek 25 repcefajtát is kilenc helyen, amely alapul szolgál majd az ajánlati lista elkészítéséhez, hogy segítse a termelők fajtaválasztását – közölte Petőházi Tamás.
A Sumi Agro válasza: Biosild Duo
Számos növényvédő szer hatóanyagnak van folyamatban a felülvizsgálata. A kedvezőtlen bizottsági döntések, hatóanyag-visszavonások napjainkban igencsak megnehezítik a növényvédelmi munkák tervezését, kivitelezését.
A tiofanát-metil is felülvizsgálat alatt álló hatóanyag, és a róla való döntés belátható időn belül megtörténik – tájékoztatott Jáger Ferenc, a Sumi Agro fejlesztési és engedélyezési igazgatója. Kiemelte, visszavonás esetén türelmi időszak áll majd a kereskedők és a gazdák rendelkezésre, vagyis 2020-ban a Biosild Top felhasználásának nem lesz akadálya. A Sumi Agro nem vár a döntésre, elébe megy a dolgoknak, megvan a válasza a hatóanyag-kivonásra – hangsúlyozta az előadó.
A Sumi Agro Hungary nevéhez szorosan kötődik a Biosild márkanév, így új kalászos csávázószere is Biosild márkanév alatt, mégpedig Biosild Duo néven kerül bevezetésre. A Biosild Duo egyedisége az egyedülálló hatóanyag-kombinációban rejlik. A készítmény tritikonazolt és prokloráz-rézklorid komplexet tartalmaz, kizárólag a Sumi Agro forgalmazásában kapható a jövő évtől. Más márkanéven nem kerül forgalomba a készítmény. Minden AKG programban alkalmazható. A veszélyes csírakori kórokozók elleni széles hatásspektrumát jól érzékeltette a bemutatott táblázat, amely egyben tükrözte a hármas hatásmechanizmus (kontakt: réz, mélyhatás: prokloráz, szisztemikus: tritikonazol) eredményességét. Jáger Ferenc többek között kiemelte a Biosild Duo hópenész, a fuzárium és a porüszög elleni hatékonyságát.
A Biosild Duo jellemzői:
- Hatékonyan véd a csírakori betegségekkel szemben
- Hatására erősebb, hosszabb gyökerek fejlődnek
- Alkalmazásakor fokozódik a fagy- és szárazságtűrés
- Kitűnő tapadási és színezési tulajdonságok jellemzik
- Kiválóak a csávázáskori és vetéskori átfolyási tulajdonságai
- Búza, árpa, rozs, zab, tritikálé vetőmagcsávázásra használható
- Dózis: 2,0 l/t
