Fórián Zoltán a térség – azaz Somogyország – agráriumáról szólva kiemelte: az Erste Bank évről évre meghatározó szereplője a térség mezőgazdaságának, mivel egyike azon bankoknak, amelyek szívügyüknek tekintik a mezőgazdasági vállalkozók jó pénzügyi ellátottságát, finanszírozását. Emellett az Erste Bankban dolgozó, agrárfinanszírozással foglalkozó szakemberek területük iránt rendkívül elkötelezettek, és munkájukat szakértelemmel és szenvedéllyel, valamint szeretettel végzik. Többek között ez az a többlet, amelyet az Erste Bankhoz forduló agrárvállalkozók kapnak az általa képviselt hitelintézettől. Ez a modell pedig jelentősen különbözik attól, amit a versenytársak működtetnek. Ez ugyanis egyfajta agrár-tanácsadói modellt is takar a finanszírozáson kívül. – húzta alá.

A kompetenciaközpont vezetője emlékeztetett: ma már az Erste Bank az ország negyedik legjelentősebb agrárfinanszírozással foglalkozó pénzintézete. Mindez egy rendkívül dinamikus növekedést takar az agrárfinanszírozás területén – tette hozzá. Az elmúlt két évben a pénzintézet agrárportfóliójának növekedése elérte az 65 százalékot. Ez pedig valódi hozzáadott értéket képvisel mind a banki tevékenységben, mind pedig az ügyfelek, a gazdálkodók számára. Rámutatott: a somogyi térségben pedig több piaci szegmensben is az Erste Bank piacvezető pozíciót szerzett. Felhívta a figyelmet arra, hogy az Erste Bank Agrár Kompetencia Központja közép távú piaci előrejelzéseket készít a területről, amelyből a bankkal kapcsolatban álló agrárvállalkozók is profitálhatnak, mivel piaci pozícióikat biztosabban ítélhetik meg a jövőben.

A szakmai fórumot követően az Agro Napló munkatársa pénzügyi és agrárszakmai kérdésekről – növénytermesztésről és állattenyésztésről – beszélgetett Fórián Zoltánnal, az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának vezetőjével.

A kétszáz éves pénzintézet agrárfinanszírozási üzletágának vezetője kiemelte: az Erste Bank agrárfinanszírozási tevékenysége néhány fogalommal jól körülhatárolható és leírható, ilyen kifejezések a szenvedély és a szakmaiság. Ezekre épül az Erste Bank agrárfinanszírozási tevékenysége, amely a tényadatok alapján igen sikeres. Mindez annak is köszönhető, hogy a pénzintézet folyamatosan meg tudja újítani önmagát, és ebbe beletartozik az agrárfinanszírozás is. Mindez unikálisnak számít Magyarországon, mint az is, hogy az Erste Bank lényegében tanácsadó banknak számít a mezőgazdaságban. A hitelintézet ugyanis egy olyan modellt alakított ki és épített fel, ami nemcsak pénzt és hitelfinanszírozási lehetőséget nyújt az ügyfeleinek, hanem stratégiai és szakmai partnerként tanácsokat is ad számukra a piaci viszonyok figyelembe vételével. Mindez pedig a gazdálkodóknak sokat számít, hogy van hová fordulniuk, ha szakmailag konzultálni szeretnének, és tanácsot akarnak kapni egy-egy konkrét probléma megoldásához. Példaként említette, hogy a bank piaci ügyfelei nemcsak igazgatósági ülések előtt hívják fel tanácsért, hanem akár a reggeli fejés után is. Mindez pedig jelentős hozzáadott értéket jelent az alap banki szolgáltatások részeként.

Most az agrárpiac rendkívül változatos képet mutat, amitől a bankkal kapcsolatban álló gazdálkodók közül sokan megijednek, és fenntartásokkal kezelnek egy-egy helyzetet. Példaként hozta, hogy több gazdálkodó nem érti, hogy a kukorica ára jelenleg miért csökkenő tendenciájú. Ennek magyarázatát adva Fórián Zoltán elmondta: a kukorica nem az a termék, aminek az árát gyakorlatilag Magyarországon határozzák meg – ahogyan ő fogalmazott: „nem mi fújjuk a passzátszelet”. Ez azt jelenti, hogy az árat a kukorica esetében a globális kereslet-kínálati viszonyok alakítják. Mindezt pedig nem is önmagában, hanem a többi gabonaféléhez viszonyítva kell kezelni, és a végső ár is így alakul ki. A globális mérleg pedig azt mutatja, hogy kukoricából az idei évben nem termett elegendő, azaz deficites évet hagy a piac maga mögött e tekintetben. De az alacsony árban az is tükröződik, hogy búzából viszont jelentős feleslegek vannak, és mivel a kukorica és a búza helyettesítő termékként működik egymás piacán, így most a kukorica ára csökkenő tendenciát mutat. Ezért kell meggondolnia a termelőknek, hogy a kukoricát tárolják-e a raktárban vagy értékesítik.

Figyelembe kell azonban venni azt is egy-egy döntés meghozatalakor, hogy például a kalászosok termésének minősége az idén a tárolás során romlott, mivel a fuzáriummal és a kártevőkkel nemigen tudtak a termelők mit kezdeni ebben az évben. Ezért a tárolóépítés nem azt jelenti, hogy megépítünk egy épületet és abba csak hordjuk a terményt, hanem a tárolóhelynek megfelelően szakmailag előkészítve kell megépülnie ahhoz, hogy az egyes terményeket ideális módon lehessen benne raktározni, és a gazda ne szenvedjen tárolási károkat. Ilyenkor, amikor lefelé mennek az árak, célszerű esetleg hamar értékesíteni az árut, mert akkor a tárolással nem romlik tovább a minősége, és az árak további csökkenését is el tudja kerülni. Ezért, amikor tanácsot kérnek tőlem, mindezt elmondom a gazdálkodóknak, és kérem, hogy mindezek figyelembe vételével döntsenek az értékesítésről vagy a tárolásról. Ez az állapot pedig az idén szinte minden Magyarországon termelt mezőgazdasági tömegcikkre igaz, ugyanúgy a búzára, a kukoricára, a napraforgóra. Ezen termények ára ugyanis várhatóan nem emelkedik majd a piacon a továbbiakban sem. Ez alól a repce kivétel, mert az idén viszonylag „gyatra” termés volt repcéből Európában, és ennek folyományaként most viszonylag jó ára van ennek a terménynek. De mindebbe még a szója ára is beleszólhat, mert a repcét és a szóját általában együtt ültetik, és ha a déli féltekén jó a szójatermés, akkor nemcsak a szója, hanem a repce ára is eshet. Mindezt pedig át kell látni, és nem az a lényeg, hogy mit mond a felvásárló, mert neki mások az érdekei, mint a termelőknek általában. Ezért egy eladásnál sok szempontot kell mérlegelni. Az Erste Bank Agrár Kompetencia Központja pedig ebben igyekszik a termelők segítségére lenni. A kompetenciaközpont ugyanis érdek nélkül, hiteles módon tudja tájékoztatni a piaci kilátásokról a termelőket. Ez szinte egyedülálló a magyar agrárfinanszírozás területén.

A szakember rámutatott arra, hogy a magyar agrárium önmagához képest jól teljesít ugyan, de ezt a teljesítményt nem csupán országon belül, hanem Európában és a világpiacon is meg kell mérni. Így már mindez nem ad elégedettségre okot. Annak érdekében, hogy a külföldi piacokon is megállják a helyüket a magyar termelők és a magyar áruk, az agrárium fejlesztésének folyamatosnak kell lennie. Ezért jó a kormány üzenete, hogy a gazdálkodók digitalizálják az általuk végzett technológiai folyamatokat, minél szélesebb körben terjedjen hazánkban a precíziós gazdálkodás, valamint alkalmazzanak minél több újdonságot, innovációt a termelésben, ugyanis csak így lehet egyre verseny- és piacképesebb a magyar agrárium. Példaként említette, hogy a gazdálkodóknak ahhoz, hogy jó termést takaríthassanak be, ismerniük kell gazdaságuk talajviszonyait, hogy az általuk megművelt talajokban van-e elég megfelelő életerő, fenntartható-e az a művelési mód, amellyel most megművelnek egy-egy határrészt, vagy változtatni kell-e ezen. Ha a talajélet beavatkozást igényel, akkor meg kell tenni a szükséges változtatásokat, amire ma már a modern eszközök segítségével rengeteg mód kínálkozik – mondta a szakember.

Minderre fel kell hívni a gazdálkodók figyelmét, mert aki csak azt nézni, hogy egy hektárról hány tonna termést tud betakarítani, az általában tévúton jár, mert nem ismeri a saját tevékenységének alapjait. A tömegcikk-előállításnál ugyanis általában az a lényeg, hogy a tömegcikket viszonylag olcsón, jó minőségben tudja előállítani a termelő, mivel csak így lesz versenyképes. Ez igaz a búzára és a kukoricára is, de egyéb terményekre úgyszintén. Ezt sok termelő azonban még nemigen érti és érzékeli, mert ahogyan Fórián Zoltán fogalmazott: – „A támogatások elkényelmesítik a gazdálkodókat az önköltség-számítás terén.”. Mindezt pedig figyelembe kell venni, mert például a munkaerő egyre drágul, és várhatóan még drágább lesz, ami jelentős módon befolyásolja az önköltséget, de ez ellen lényegében nem igazán lehet tenni, mert valódi szakemberből várhatóan még egy jó ideig egyre kevesebb lesz a piacon. Ezért a gazdálkodóknak legtöbbször saját maguknak kell kiképezniük azokat a szakembereket, akik azután számukra szaktudásukkal hasznot hajtanak majd. Ezt komplex problémaként kell kezelni – tette hozzá.

Annak érdekében pedig, hogy egy gazdálkodó több lábon álljon, és ne csak monokultúrás tevékenységekkel foglalkozzon, ahhoz vállalkozó szelleműnek kell lennie, azaz több dolgot is ki kell próbálnia ahhoz, hogy az általa elképzelt színvonalon működjön a gazdasága. Ilyen lehet a jövőben a fehérjenövény-termesztés vagy a zab és a cirok termelése. A zab ugyanis manapság már nem a lovak, hanem inkább az emberek tápláléka lett – fűzte hozzá magyarázatul. De figyelni kell az árpára is, mert a sörpiac hihetetlenül fejlődik, és jelentős felvevőnek számít. Emellett azonban ennek az iparágnak komlóra is szüksége van, aminek a termelését meg lehetne és meg is kellene oldani Magyarországon. Mindennek érdekében a termelőknek fel kell mérniük az adott piaci szegmenst és fel kell mérniük saját lehetőségeiket, adottságaikat is, hogy egy-egy új termény termesztésébe bele tudnak-e fogni. Ha mindezt a magyar termelők nem teszik meg, akkor a továbbiakban általában csak a vesztes oldalon állhatnak. A magyaroknak ugyanis a nyakukon van az orosz, az ukrán, sőt a román és a bolgár konkurencia is ezen a téren. Azaz a szemléletet kell formálni a siker érdekében.

Ezt követően az agrár-pénzügyi szakember az állati termékpályákat vette górcső alá, és ezekről többek között elmondta: az állati termékpályákon összességében nem több és nem kevesebb a gazdálkodók által ismert és tapasztalt anomália, zűrzavar, mint korábban, de ezek mégis működnek. Közülük leginkább a sertéságazat van bajban, ugyanis ebben a szegmensben az elmúlt három évtizedben még nem voltak akkora gondok, mint most. Sokszor voltak már szorult helyzetben a sertéstartók, de ekkora bajba még 30 év alatt nem igazán kerültek. A szóban forgó termékpálya bajaiért Fórián Zoltán egyértelműen az afrikai sertéspestist (ASP) tette felelőssé. A fertőző betegség ugyanis rendkívül nehéz helyzetbe hozta nemcsak a sertéstenyésztőket, de a feldolgozókat is. Elismerte ugyanakkor, hogy azoknak a sertéstartóknak, akik világszínvonalon, korszerű sertéstelepeken tudják nevelni az állatokat, azoknak ez a válság lényegében minden korábbinál nagyobb esélyt jelent a piacon. Azért esély – mondta –, mert abban a pillanatban, ahogyan véget ér a most tapasztalható válság az ASP miatt, nagy hatékonysággal tud majd malacokat, hízókat nevelni és rendkívül jó áron tudja azokat eladni a viszonylag alacsony kínálat miatt. Ebből az lehet a tanulság minden állattenyésztő számára, hogy beruházni vagy akkor kell, ha nagyon jól megy az üzlet, vagy akkor, ha válság van, és minden nagyon rossz. Így a szakember azoknak, akik megtehetik, azt ajánlja, hogy most fogjanak fejlesztésbe annak érdekében, hogy amikor a piacon tisztul a helyzet, jó pozíciókban legyenek. Jelezte: az Erste Banknak már vannak olyan agrárvállalkozó ügyfelei, akik – megfogadva a tanácsot – most kezdenek sertéstelepi beruházásokba. Egy-két év alatt ezek a sertéstelepek már működőképesek lesznek – húzta alá.

Az Erste Bank Agrár Kompetencia Központjának vezetője úgy vélekedett, hogy szerinte már látható a sertéspiaci válság vége, ugyanis a sertéspiacon – mint nagyon sok más ágazatban is – legfontosabb mezőgazdasági termelő Kína, és erről a piacról várhatóan erős keresleti üzenetek érkeznek majd a világ többi részére. Ahogy Kínában egyre inkább megszüntetik a sertések kisüzemi tartását, és lesznek úrrá az afrikai sertéspestis okozta piaci gondokon, azaz, hogy sok kisüzemi tartónál ki kellett irtani az egész állatállományt a betegség terjedésének megakadályozása érdekében, úgy egyre inkább visszatér a kínai sertéspiac stabilitása és erősödik a keresleti oldal. Fórián Zoltán úgy gondolja, hogy legkésőbb egy év múlva, azaz 2020 őszének végén az ASP okozta sertéspiaci válság túljut a holtponton. Így várhatóan a kilónkénti élősertés-felvásárlási ár 560–580 forint körüli kilogrammonkénti áron tetőzik majd. Bár a szakember megjegyezte, hogy az árak most igen flexibilisek, de úgy gondolja, hogy ez lehet a csúcs ár az élő sertés felvásárlásakor a magyar piacon. Ezután várhatóan megindul az élősertés-ár csökkenése Magyarországon, de ennek ellenére a sertéságazatban a következő években jól lehet majd keresni – állította a pénzügyi szakértő.

Megjegyezte: a magyar húsipar ugyanakkor rendkívül nehéz helyzetben van, mert drága alapanyagot dolgoz fel, és ezt a többletköltséget nem tudja érvényesíteni eladási áraiban a kiskereskedelem felé. Csak azok a vállalkozók tudnak ebből a körből kitörni, akik olyan kisebb értékesítési csatornákon adják el a termékeiket, ahol nagyobb az árrugalmasság, és befolyással tudnak lenni a kiskereskedelmi árakra. De akik a legjelentősebb kiskereskedelmi láncokkal vannak kapcsolatban, azok nem igazán tudják érdekeiket érvényesíteni a multinacionális cégekkel szemben. Ennek oka pedig az, hogy például egy 50 százalékos áremelkedést bármely terméknél a fogyasztó nem igazán viselne el. Pedig ki kellene próbálni – vélekedett Fórián Zoltán –, mivel a kereslet ugyan az áremelkedés hatására visszaesne egy ideig, de azután a reáljövedelmek növekedése miatt újra nőni fog a kereslet és a vevők elfogadják az új helyzetet. Ez nem ismeretlen tendencia a közgazdaságtanban. Ezt azért kellene meglépni, mert az élelmiszeráraknak helyükre kellene kerülniük az országban. Nemcsak Magyarországon jellemző ugyanis, hogy a kiskereskedelem „fújja a passzátszelet” árkérdésekben vagyis a kereskedők mondják meg, hogy a fogyasztónak és a beszállítónak mit kellene akarniuk. Ez pedig sokszor extrém helyzeteket szül. Erre legjobb példa a tojáspiac, ahol a ketreces és a szabadtartás közötti különbséget a kereskedők szeretnék eldönteni, pedig egyértelmű, hogy a ketreces tartásra továbbra is szükség van, mivel a szabadtartás nem jelent akkora előnyöket, mint amekkorákat a kereskedők próbáltak elhitetni a fogyasztókkal és az előállítókkal is a környezetvédelemre és az állatjólétre hivatkozva.

Megjegyezte: a sertéságazatban tapasztalható válság ugyanakkor kihat a többi állattenyésztéssel foglalkozó állattartó szektorra is. Ahogyan fogy a sertés, úgy egyre több baromfi- és marhahúsra és tejtermékre van szükségük a fogyasztóknak fehérjeforrásként. Mindez pedig többletkeresletet támaszt ezekben az ágazatokban, és például a baromfiágazat már teljesítőképessége határán mozog hazánkban, mivel nem tud lépést tartani a növekvő kereslettel. Így a termelés koncentrálódik, mivel az ágazatnak világpiaci méretgazdaságossági szempontokat kell szem előtt tartania versenyképességének megőrzése okán. Mindez a szakember szerint optimizmusra ad okot, mert az ágazatban dolgozókat arra sarkallja, hogy fejlesszék tevékenységüket. Így például szorosabb együttműködés várható a jövőben a termelők és feldolgozók között, amiből „akár csodák is születhetnek” – mondta Fórián Zoltán. Hozzátette: az Erste Bank agrár üzletága ezért is fordít nagy figyelmet a baromfitartók igényeinek kielégítésére, mert a pénzintézetnél úgy ítélik meg, hogy a baromfiszektor tevékenysége gyakorlatilag nyerő pozícióban van. A tejtermelésben ugyanakkor jelenleg régen látott stabilitás uralkodik. Stabilak az árak és ennek eredménye, hogy gyakorlatilag mindenki elégedett, és ez az állapot várhatóan a jövő év nyaráig fenn is marad – jelezte előre a várható piaci viszonyokat az Erste Bank szakértője. Hozzátette: igen pozitív folyamat, hogy a tejfeldolgozó-ipar is beruházásokat végez, és fejleszti technológiai színvonalát, mivel ezen a területen Magyarországon igen jelentős a lemaradás a fejlettebb országokhoz viszonyítva. Ennek eredményeként az ágazatban gyorsult a tulajdonosi koncentráció, ami a kivitel növekedését is maga után vonta. A fejlődés eredménye, hogy a termékválaszték is bővült, ami szintén a piacok kitágulásához vezetett. Mindez a sajtpiacon mérhető le leginkább, mivel már nemcsak a trappista a magyar gyártók fő terméke ebben a szegmensben.

Végül, de nem utolsósorban Fórián Zoltán beszélt a Vidékfejlesztési Program (VP) kínálta lehetőségekről is. Elmondta: a program alapján nyújtott támogatások jelentős részének már a kifizetési fázisában tartanak, ami azt jelenti, hogy most már nem lesznek jelentős forrásokat megnyitó pályázati kiírások. A nagy tételek, azaz a beruházási támogatások már a megvalósítás fázisában vannak, és ennek hatása már jól érzékelhető a mezőgazdaság teljes egészében, amit az agrárberuházások arányának statisztikai növekedése is jól mutat. Így várhatóan a mezőgazdasági beruházások összességében elérik majd a 400 milliárd forintos összeget a múlt évi 348 milliárd forinttal szemben. Mindez pedig egyenes összefüggésben van azzal, hogy a Vidékfejlesztési Programban felgyorsultak a kifizetések és a beruházások már a megvalósítás szakaszában vannak. Az pedig szintén pozitív jelenség, hogy a beruházások megvalósítása során már többen olyan helyzetben vannak, hogy nemcsak támogatási segítséggel tudnak beruházásokat megvalósítani, hanem már azok nélkül is. Ez a hitelpiacon jól érzékelhető. Mindez ugyanis azt jelenti, hogy sok vállalkozó már a piacra fejleszt, és nincs ideje várni az esetleges támogatások odaítélésére. A beruházások életképességét jelzi, ha azok átmennek egy-egy bank hitelbírálati folyamatán, ez ugyanis egy fontos küszöb.