A kukorica betakarítási munkálatai az ország nagyobb részén már lecsengtek és az őszi kalászosok vetése is véget ér. Nem véletlen tehát, hogy a gazdák adminisztratív terheinek, beadandó dokumentációiknak határideje a téli hónapokra esik.

Nitrátérzékeny területen trágya kijuttatására már október 31. óta nincs lehetőség, és február 1-ig nem is lesz, de akkor is csak az őszi kalászosok fejtrágyázásával lehet megkezdeni a trágyázási időszakot, majd február 15-től a többi kultúrára is ki lehet juttatni a trágyát. Természetesen csak amennyiben a talaj felszínét nem borítja hó, és nem fagyott a talaj.

AKG és ÖKO támogatások esetén a kötelezettségátadásokat december 31-ig lehet beadni a 2020-as évre vonatkozóan.

Január 1-től aztán sűrűsödnek a teendők, hiszen innentől kezdve lehet beadni a nitrátérzékeny területeken gazdálkodóknak a nitrátjelentést az ÁNYK rendszer segítségével. Ennek végső határideje március 31.

Január 10-ig kell elkészíteniük a borszőlő termelőknek a borászati szüreti és termelési jelentésüket.

Január 15-ig kell közzétenniük a vetőmag-előállítóknak a tervezett tavaszi vetésű növényekre vonatkozó vetéstervét, illetve az első borászati termék származási bizonyítvány iránti kérelmek benyújtási határideje is ez a nap.

Január 20-tól van lehetősége a termelőknek az előző naptári évben a mezőgazdasági földmunkákhoz felhasznált gázolaj jövedéki adójának visszaigénylésére.

Január 30-ig van lehetőség az anyatehén-szaporítások bejelentésére az ENAR rendszeren keresztül az anyatehéntartás támogatást igénylőknek.

Január 31-ig kell megfizetni az előző évi élelmiszerlánc-felügyeleti díjak második részét.

Szintén január 31. a határideje az AKG, ÖKO, THÉT és Natura2000 támogatásokban részesülő gazdálkodók számára az előző évi gazdálkodási naplók beadásának, illetve az AKG és ÖKO támogatásokban részesülőknek a tápanyag-gazdálkodási tervek beküldésének is (ez tulajdonképpen egy adatszolgáltatás keretében történik). A gazdálkodási napló be nem küldése, illetve nem megfelelő adattartalommal történő vezetése szankciókkal jár a gazdálkodók számára, így a beküldés hiánya sokba kerülhet!

Ugyancsak január 31-ig kell a zöldségvetőmag előállítóknak közzétenniük tavaszi vetéstervüket, és a borsót külön is be kell jelenteniük vetőmag-minősítés céljából (amennyiben a termeltető nem teszi meg).

Február 1-ig kell megküldeni a cukorrépa termelőknek az átvételről szóló bizonylatot az Államkincstár részére a termeléshez kötött támogatás feltételeként.

Február 15-ig a dohány szerkezetátalakítási programban vállalt kötelezettségek teljesítéséről kell nyilatkozni a Kincstár honlapján közzétett formanyomtatványon keresztül.

A fent említett határidők a legtöbb esetben jogvesztő hatályúak, amelyeknek be nem tartása szankciót, vagy meg nem felelést von maga után. Az elmulasztott kötelezettséget később pótolni nem lehet. A bejelentéseket kevés esettől eltekintve elektronikusan kell beadni, papír alapú beadásra az esetek többségében nincs lehetőség.

A beadásra rendszeresített formanyomtatványok, és beadási felületek állnak rendelkezésre, melyek mindenki számára díjmentesen elérhetők. Az ÁNYK rendszerben arra is van lehetőség, hogy az ügyfelek az általuk használt online gazdálkodási napló kitöltő rendszerekből az adatokat át tudják tölteni ide, és így nem kézzel kell felvinni minden adatot a rendszerbe, ezzel pedig sok idő megspórolható.

Összegezve a leírtakat, a legtöbb hazai gazdálkodót két határidő „sürgeti” a téli hónapokban. Az első az AKG és ÖKO kötelezettségátadáshoz kapcsolódó december 31-i dátum, a második pedig a január 31-i dátum, ameddig a Gazdálkodási napló beadásának kell eleget tenni, az AKG, ÖKO, Natura2000 és THÉT támogatásokat igénybe vevő gazdálkodóknak.

Érdemes tehát minden gazdálkodónak, aki nem maga készíti el bevallásait, időben felkeresnie szaktanácsadóját, hogy a szükséges dokumentumokat rendelkezésére tudja bocsátani és így a még esetlegesen hiányzókat időben be tudja szerezni, ezzel is elősegítve a határidőn belül történő beadást és a sikeres gazdálkodás folytatását.

A cikk szerzője: Bányai Tibor