A hatékonyság döntő tényezője tehát a megfelelő kijuttatástechnológia, annak technikai eszközrendszere és szakszerű kezelése. A gyomirtás széles körben alkalmazott módja a preemergens kezelés, melynek számos előnye van. Permetezéssel külön menetben történő kijuttatásnál az eredményes védekezésnek alapfeltétele a permetezőgépek üzembiztos működése, ezért a védekezések megkezdése előtt legalább 3-4 héttel célszerű megkezdeni a gépek szezon előtti felkészítését. A permetezéstechnika alapvető feladata, hogy biztosítsa a hatóanyag megfelelő mennyiségben, megfelelő helyre, egyenletes eloszlásban történő kijuttatását. A munka minőségét a kijuttatógép megfelelő műszaki állapota mellett befolyásolja az alkalmazott szórófejek típusa, az üzemi nyomás, a haladási sebesség, a szórószerkezet kialakítása, lengései, környezeti tényezők és a kijuttatott anyagok.

A megfelelő műszaki állapot követelményei, a gépek felkészítése, átvizsgálása

A hatékony gyomirtáshoz használt gépek állapota, helyes beállítása meghatározza a végzett munka minőségét. Ha helyesen jártunk el, a permetezési idény végén a gépet alapos külső-belső tisztításnak vetettük alá, a vontatott gépeket felbakoltuk, a kerekekben pedig csökkentettük a nyomást. Ha a téli tárolás előtt nem tettük meg, vegyük számba a javítandó, cserélendő részegységeket, hogy a pótalkatrészeket be tudjuk szerezni, és a szükséges munkákat időben el tudjuk végezni. Szemrevételezéssel kell átvizsgálni a permetlétartály, kardántengely, futómű, abroncsok, vezetékek, tömlők, csatlakozók épségét, tömítettségét, esetleges fagy okozta károsodásokat. Ellenőrizzük a tartály, szivattyú, szórókeret, ventilátor rögzítését. Az elöregedett tömlőket, tömítéseket, a sérült, deformálódott szűrőket ki kell cserélni. Vizsgáljuk meg a nyomásszabályozó és a szakaszoló kapcsolók membránjának épségét. Hibás beállítást eredményezhet a nyomásmérő óra hibája.

A permetezés során a legnagyobb fizikai terhelés a szórókeretet éri a kilengések miatt. Ellenőrizni kell, hogy nincsenek-e deformációk, repedések, vagy törések, ellenőrizzük a csuklópontok épségét, megfelelő kenését. Nagy munkaszélességű, korszerű gépeken a keret lejtős területen is a talajjal párhuzamosan állítható, szintszabályzó érzékelőkkel. A vezetékeknél és csöveknél különösen fontos a kifogástalan rögzítés, ha a szórófejek osztástávolsága eltér az 50 cm-től, a szórókeret nem párhuzamos a talajjal, lerontja a munkaminőséget. Gyakori hiba, hogy eltérő a fúvókák szögállása. Nagy figyelmet kell fordítani, hogy a csövek nem lóghatnak a fúvókák permetfüggönyébe. Vizsgáljuk meg a fúvókasort körülvevő biztonsági védőkeret épségét. Meg kell vizsgálni a tehermentesítő rendszert, a rögzítő és lengéscsillapító elemeket is, akadályba ütközés után azonnal vissza kell térnie az eredeti helyzetbe. A szemrevételezés és a hibák kijavítása után próbaüzemeltetéssel kell ellenőrizni a gép működését. A szivattyú, ventilátor hajtóművekben ellenőrizni kell az olajszintet. A szivattyún lévő légüstöt fel kell tölteni levegővel, ennek nyomása a tervezett üzemi nyomás egyharmada, szántóföldi gépeknél legfeljebb 3 bar.

A permetlétartály feltöltésekor a szintjelző szerkezet működését is ellenőrizhetjük. A szivattyú működtetését alacsony nyomáson kezdjük, a szórószerkezetet zárjuk le, a ventilátort kapcsoljuk ki, a gépnek nyugodtan, egyenletesen, rezgésmentesen kell működnie, figyeljük meg a keverő berendezés működését, ill. hogy nincs-e a rendszerben szivárgás. A gép megfelelő működése esetén a nyomás az üzemi értékre növelhető, ha nem éri el a kívánt értéket, ellenőrizni kell a nyomásszabályozót, majd a szivattyút. A szivattyú állapotát a szállított folyadék mennyiségének meghatározásával kell ellenőrizni, az összes folyadékot ismert térfogatú edényben kell felfogni. Mérni kell az időt az edény megteltéig, számítással meghatározható a szállítási teljesítmény, ami megfelelő, ha a mért folyadékszállítás névleges érték legalább 90%-a.

A permetezőgép felkészítésénél az egyik legfontosabb feladat a szórófejek ellenőrzése. Az egyszerre használatban lévő fúvókáknak azonos méretűnek és típusúnak kell lennie. Ellenőrizni kell a szórófejek szórásteljesítményét, ami egyszerű eszközökkel is elvégezhető. A folyadékot egy percig fel kell fogni, majd mennyiségét mérőhengerben, mérőedényben vagy mérlegen meg kell határozni. Ha az 10%-kal meghaladja a katalógus­adatot, cseréljük ki.

A gép beállítása után vízzel célszerű próbapermetezést végezni, meghatározott mennyiségű vizet kell ismert távolságon belül kiszórni. Számítással lehet ellenőrizni, hogy elértük-e a kívánt fajlagos szórásmennyiséget. Az ismertetett feladatok mellett nagyon fontos a permetezőgép gyártók által, az üzemeltetési dokumentációban meghatározott egyéb időszakos kezelési és karbantartási feladatok nagy gondossággal történő elvégzése.

A munka minőségét befolyásoló tényezők

A munka minősége szempontjából egyik legfontosabb tényező az üzemi nyomás. Szántóföldi permetezőgépeken gyomirtási munkáknál kis vagy közepes nyomást (2–8 bar) alkalmazunk. A nyomás ingadozásakor változik a cseppméret, szórásteljesítmény, szórási szög, ami a szórásegyenletességet befolyásolja. Megfelelő cseppeloszlás és cseppméret a névleges szóráskúpszög közelében jön létre, ami a legtöbb fúvókánál 2 bar fölött már nem változik. A szóráskép a háromszög (cirkulációs ill. réses szórófejnél) vagy a trapéz (ütközőlapos fúvókánál) eloszlást közelíti meg a legjobban. A szórófejek 50 cm osztásához 110°-os, vetéssel egy menetben végzett sávos gyomirtásnál 80°-os szóráskúpszögű réses vagy ütközőlapos szórófej alkalmazása célszerű.

Szántóföldi permetezésnél a szórókeret célfelülettől való távolságának a meghatározásánál a szórófejek keresztirányú szórásképéből indulunk ki. A keresztirányú szórásképek geometriai illesztésével meg kell határozni az átfedések javasolható értékeit. Szántóföldi síkszóró kereteken általában réses fúvókákat alkalmazunk, a fúvókák réseit pedig 5–10°-os szögben egy irányba kell elfordítani, hogy a folyadéksugarak ne ütközzenek. Teljes felület permetezésekor a szórókeret munkamagasságát a szórófejek osztástávolságának figyelembevételével úgy kell meghatározni, hogy a kezelt területen mindenütt kétszeres fedés legyen. Eszerint a szórószerkezet teljes szélességében a célfelület minden pontjára két szórófejből kerül permet.

Szántóföldi permetezőknél álló helyzetben üzemeltetve ellenőrizni kell a szórószerkezet keresztirányú szórásegyenetlenségét. Mérése 10 cm-es osztású vályúsorral történhet. A szórásegyenetlenség még elfogadható, ha az egyes vályúkban mért folyadékmennyiségek eltérése a középértéktől ±20%-on belül marad. A permetezés szórásegyenletességét üzem közben a szórószerkezet konstrukciója, a szórófejek rendszere, a szórókeret munkamagassága, a talajegyenetlenség, a haladási sebesség, a szórókeret lengései, azok amplitúdója és frekvenciája befolyásolja. A permetezési magasság csökkentésével nagyobb mértékben romlik a szórásegyenletesség, mint a permetezési magasság növelésével. Ezért egyenlőtlen talajfelszín esetén a névleges 500 mm-nél nagyobb munkamagasság beállítása javasolható. A hosszirányú szórásegyenletesség in­gadozásának oka a haladási sebesség változása, a szórócső lengései, amit a talaj- és terepviszonyok változása okoz. A tervezett fajlagos szórásmennyiség értékétől a tényleges érték átlagosan ±6%-kal térhet el.

Fúvókaválasztás

A permetezés eredményességét döntően befolyásolja az alkalmazott szórófejek ill. fúvókák kialakítása. A cseppméret – amely a térfogati közepes cseppátmérővel (VMD) jellemezhető – alapvetően meghatározza a permetlé hasznosulását. A kijuttatott permetcseppek egy részét a légáramok elsodorják a kezelendő területről, ez főleg a 100 mm alatti cseppeknél nagymértékű. A 600 mm-nél nagyobb cseppek a leveleken megfolyhatnak. A kisebb méretű cseppek (100–200 mm) a levélfelületen jobban megtapadnak, valamint egyenletesebb eloszlás valósítható meg. Az 1 cm2-re jutó cseppek száma preemergens gyomirtásnál minimálisan 20–30, postemergens gyomirtásnál 30–40, fungicidek kiszórásánál 60–80, inszekticideknél 40–60 db
legyen. A célfelület fedettsége, a bepermetezett és a teljes felület aránya, 10–15%-nál kisebb fedettség mellett már hatásosságromlás léphet fel. Lézeres vizsgálatoknál kapott eloszlásgörbék jól jellemzik a porlasztás inhomogenitását, a cseppek méreteloszlását. Hidraulikus cseppképzésnél a 10%-os és a 90%-os gyakorisághoz tartozó átmérő intervallum nagyon széles terjedelmű, általában meghaladja a 200 µm-t. A gyakorlatban elterjedt további inhomogenitási mutató a VMD/NMD arány. Réses porlasztónál 2,5–6,0 közötti értékeket mértünk.

A cseppméret fontosságát jellemzi, hogy a sebesség-, dózis üzemeltetési adatokat kijelző monitorok között megjelent a cseppméret monitor, amely kijelzi az aktuális cseppméretet a kijuttatás során, segíti a megfelelő fúvókaméret kiválasztását, jelzést ad a beállított cseppmérethatárok átlépésekor. A fúvóka átfolyás ellenőrző monitor egyedileg méri a szórószerkezeten lévő minden egyes szórófej fogyasztását, jelzi a szórófejek esetleges dugulását, az áramlásingadozásokat (ábra).

Gyakorlati szempont, hogy kopott, sérült, nem megfelelő minőségű, az adott kezeléshez nem megfelelően kiválasztott fúvókával a védekezés sikertelen lesz. Ilyen esetben nem várható el, hogy a növényvédő szer kifejti a potenciális hatékonyságát, a permetlében lévő hatóanyag nem megfelelő módon jut el a védendő talajra. Az ilyen permetezés környezetszennyező hatása sok esetben nagymérvű lehet.

A technológiai paraméterek meghatározása után be kell állítani és ellenőrizni kell a fajlagos szórásmennyiség (dózis), (Q) [l/ha] értékét. A fúvóka méretét az üzemi nyomás függvényében adagolási táblázatból, vagy jelleggörbéből lehet meghatározni. A beállítás megkönnyítésére a szórófej-katalógusok, gépkönyvek olyan nomogramokat közölnek, amelyekről a hektáronkénti szórásteljesítmény-igény és a haladási sebesség ismeretében leolvasható a választható fúvókaméret, illetve a szükséges folyadéknyomás.

A munkasebességet a kezelendő terület domborzati viszonyai, a terepviszonyok, a gép konstrukciós kialakítása és a védekezési mód határozza meg, jó talajelmunkálással a haladási sebesség növelhető. Az üzem közbeni sebességváltozás a munkaminőségre is kedvezőtlenül hat, mert közvetlenül befolyásolja a szórás egyenletességét. A szántóföldi permetezőgépek általában 7–15 km/h munkasebességgel üzemelnek. Nagyobb sebességeknél a keretlengések miatt a szereloszlás leromlik, de a gép meghibásodása is bekövetkezhet. A dózis lehetséges csökkentésének hatását a területteljesítményre összefüggéseiben kell figyelembe venni. Kisebb fajlagos szórásmennyiséggel a kiszolgálási idők csökkenése miatt nagyobb területteljesítmény érhető el. A vegyszeres gyomirtásban a 100–400 l/ha fajlagos szórásmennyiség az általánosan elfogadott.

A környezet megóvása érdekében a fenntartható gazdálkodásban egyre nagyobb igény mutatkozik a növényvédőszer-felhasználást csökkentő növényvédelmi megoldások iránt. Mechanikus cseppképzésű forgótárcsás szórófejekkel egyenletesebb cseppeloszlás, kisebb cseppméretek, így vegyszertakarékosság érhető el, ugyanakkor rosszabb a cseppek penetrációja, nő az elsodródásveszély, kedvezőtlenebb a keresztirányú szóráskép. Az üzemeltetési és konstrukciós jellemzők helyes megválasztásával ezek a káros hatások részben csökkenthetők. Vizsgálataink során a Mikron X-1, Mikron 3 Speed szórófejek folyadékszállítási teljesítményét és cseppképzését mértük. A Mikron X-1 típusnál a cseppstruktúra képelemzéssel történő vizsgálata alapján megállapítható, hogy az adott üzemeltetési jellemzők mellett szűkebb csepptartományt kaptunk. Közepes VMD-érték (140 µm) mellett kedvező VMD/NMD jellemzőt (1,49) mutat a cseppméretek eloszlásfüggvénye. A cseppek térfogatának 80%-a 90–120 µm közötti mérettartományban található. Ezek a jellemzők általában kedvezőek egy környezetkímélő technológia megválasztása szempontjából. A 100 µm alatti cseppek 17%-os térfogataránya viszont már hátrány, ugyanis ez az elsodródásra hajlamos nagyobb hatóanyagarányt mutatja. Összességében a mért átlagos VMD-értékek az alkalmazott forgótárcsás típusoknál, a tárcsafordulatszám és a folyadékadagolás függvényében 58–250 µm között ingadoztak. A cseppstruktúra – a hidraulikus cseppképzéssel összehasonlítva – sokkal homogénebb, az ezt mutató VMD/NMD arány általában 1,25–2,0 között változott. Az átlagos folyadékfogyasztási adatok figyelembevételével 5–8 km/h sebesség között és 1,0 bar nyomás alatt 1,2 m osztástávolságnál a fajlagos szórásteljesítmény 5–100 l/ha között szabályozható. Tehát a CDA technika alkalmazásával valóban egy csökkentett vegyszerfelhasználású növényvédelmi eljárás valósítható meg, természetesen ha ezt az elsodródás nem befolyásolná kedvezőtlenül.

Az elsodródás csökkentésére használhatók a nagyobb és egyenletesebb cseppeket képző Anti-Drift, és DG fúvókák, valamint a légbeszívásos (AI, ID) fúvókák, melyekkel 4 m/s szélsebesség mellett is biztonsággal permetezhetünk, légzsákos és zárt szekrényes permetezőgépek 6 m/s szélsebességig alkalmazhatók.

A gyomnövények – a kultúrnövényhez hasonlóan – védekeznek az időjárás hatásaival szemben. A viaszos bevonat, szőrözött levélfelszín, vastag epidermisz, besodródott levélfelület nehezíti a gyomirtó szerek tökéletes felszívódását, a gyomirtás hatékonyságát. Ezt a viaszbevonatot fel kell oldani, segíteni kell a készítmények bejutását, amiben nagy szerepe van a tankkeverékhez adagolt nitrogén műtrágyának és nedvesítőszernek. Például viszkozitásnövelő adalékanyag (Bandrift) 0,05–0,1%-os alkalmazásával a térfogati közepes cseppátmérő (VMD) megnő, a 100 µm alatti cseppek részaránya pedig csökken – jelentősen csökkentve a környezetkárosító elsodródás veszélyét. A konstrukciós és technológiai paraméterek mellett jelentős elpárolgási veszteségre kell számítanunk 60%-nál kisebb relatív páratartalom és 15–20 °C hőmérséklet mellett.

A cseppméret állandóságának igényéből kiindulva fejlesztették ki a koncentráció szabályozás vagy közvetlen hatóanyagadagolás elvén működő permetezőgépeket, ahol az egy vagy több hatóanyagot a kipermetezett víz vivőfolyadékba adagolják a permetezési folyamat során. A módszer alkalmazástechnikai szempontból előnyösebb, hiszen közel állandónak vehető porlasztási nyomás mellett biztosítjuk a terület- vagy menetarányos kijuttatást, közel állandó a cseppspektrum, elmarad a hagyományos keverőszerkezet, nincsenek környezetszennyező permetszermaradékok, a megmaradt hatóanyag a vegyszertartályból visszanyerhető. Ugyanakkor hátránya, hogy a rendszer a hagyományosnál bonyolultabb, ezért drágább, így a gyakorlatban széles körben nem terjedt el. A Walsh CCI 2OOO típusú szabályzó hazai minősítő vizsgálatát elvégeztük.
A berendezés a vívőanyag állandó folyadék­áramába a sebesség függvényében adagolja a hatóanyagot úgy, hogy külön-külön, vagy kombináltan kétfajta vegyszer egyidőben kijuttatható. Hagyományos permetezőgépre felszerelhető, központi egységből, vegyszeradagoló tömlős szivattyúkból, meghajtó motorokból, szakaszoló szelepekből és radaros sebességérzékelőből áll. Hasonló szerkezeti elemekből és elven épül fel a RAVEN és a MID TECH szabályzó rendszere, amely ezen túlmenően táblatérkép alapján helyspecifikus kijuttatást tesz lehetővé.

A kezelés eredményessége érdekében fontos, hogy a permetezett sávok pontos csatlakozását biztosítsuk. Ez lehetséges habjelzőkkel, művelőnyomos technológiával, de ma már a műholdas helyzetmeghatározást is fel lehet használni. A korszerű rendszerek pontossága 2–5 cm is lehet.

A cikk szerzője: Dr. Pályi Béla